„Adj kézikönyvet magadhoz” – beszélgetés Dr. Petke Zsolttal

Hogyan lehet az ADHD-s működés egyszerre teher és óriási erőforrás? Miért teljesítenek sokszor kivételesen jól krízishelyzetben, miközben a mindennapi feladatoknál könnyen szétesnek? És hogyan teremthető olyan élet, ahol az ADHD-s nem küzd a saját idegrendszere ellen, hanem együttműködik vele?

Az évadzáró epizódban Dobribán András pszichológus vendége Dr. Petke Zsolt addiktológus, pszichiáter szakorvos, aki évtizedes klinikai tapasztalattal beszél arról, hogyan érthetjük meg reálisan az ADHD működését – nemcsak a tüneteken, hanem az erősségeken és a lehetőségeken keresztül is.

A beszélgetés személyes példákon, hétköznapi helyzeteken és gyakorlati megoldásokon keresztül mutatja meg, hogyan lehet az ADHD-s ember saját életének aktív alakítója.

💬 „Adj kézikönyvet magadhoz. Tudd, miben vagy jó, és miben kell segítség.”

A beszélgetés rávilágít:
● Miért teljesít sok ADHD-san működő ember kivételesen jól krízishelyzetekben?
● Miért szétesett a hétköznap, de tökéletes a hiperfókusz, amikor „ég a ház”?
● Hogyan segít az önismeret abban, hogy felismerjük: mi fejleszthető és mi nem?
● Mit tehetünk a szervezetlenség, feledékenység és impulzivitás ellen?
● Miért lényeges előre tervezni, és hogyan csökkenti ez az impulzív döntéseket?
● Hogyan kezelhető a fokozott kritikára való érzékenység (RSD)?
● Milyen munkákban és közegben tudnak kiemelkedően jól működni az ADHD-sok?

Az epizódban szó esik a hétköznapi és párkapcsolati működésről, a „kézikönyv magamhoz” szemléletről, az önnevelésről, a spontán működésből fakadó nehézségekről, a kritikai gondolkodás kettős természetéről és a segítségkérés kultúrájáról is. A beszélgetés egyszerre gyakorlatias, elfogadó és inspiráló – mindazoknak szól, akik ADHD-val élnek, ADHD-s szeretteik vannak, vagy egyszerűen jobban szeretnék érteni ezt a működésmódot.

📌 Témakörök az adásban:
● ADHD mint erőforrás: problémamegoldás krízisben
● Hiperfókusz és napi rutin: miért működik egyik helyzetben, és miért omlik össze máskor?
● Önismeret: „adj kézikönyvet magadhoz” – miért ez a változás kulcsa?
● Szervezettség és mindennapi felelősségvállalás (szemétlevitel, házimunka, rituálék)
● Spontaneitás vs. impulzivitás: hogyan csökkenthető a kontrollvesztés veszélye?
● Kritikai készség és analitikus gondolkodás – mikor erősség, mikor rombol?
● Érzékenység és RSD: miért fáj jobban a visszajelzés?
● Segítségkérés kultúrája: hogyan változik Magyarországon a hozzáállás?
● Milyen munkák, hivatások ADHD-barátak? Hol tudnak igazán szárnyalni?

🎯 Időbélyegek:
00:00 – Személyes történet: hiperfókusz az utolsó pillanatban
02:00 – ADHD mint eltérő fejlődési mintázat és közösségi szerepek
05:00 – „Adj kézikönyvet magadhoz” – erősségek, gyengeségek kommunikációja
06:00 – Mitől kapcsol be a hiperfókusz? Hogyan fejleszthető a működés?
09:00 – Felelősség elhárítás vagy ADHD? – különbségtétel
10:00 – Szervezettség, felelősségvállalás és önnevelés a mindennapokban
13:00 – Főzés, bevásárlás, rituálék – hogyan teremt struktúrát egy ADHD-s?
17:00 – Miért kell szabad időt teremteni az örömtevékenységeknek?
18:00 – Spontaneitás, impulzivitás és a stresszhelyzetek hatása
20:00 – Váratlan szituációk: hogyan vezetnek kontrollvesztéshez?
22:00 – Analitikus gondolkodás, túlzott kritika és önostorozás
25:00 – RSD és a kritikára adott heves reakciók
27:00 – Higgadtság tanulása, kritikák átkeretezése
29:00 – Inspiráció: lehet-e boldog, stabil életet élni ADHD-val?
31:00 – ADHD-barát munkakörök és regenerációs szükséglet
33:00 – Zárógondolatok

🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot – és fedezd fel az ADHD hátterében rejlő lehetőségeket!

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ és a Mandra Alapítvány – ahol biztonságban kérdezhetsz.

Amikor az ingerkeresés találkozik az állandóság iránti vággyal – az ADHD és az autizmus együttállása (AUDHD)

Mi történik, ha egy agy egyszerre keresi az újdonságot, de közben vágyik a kiszámíthatóságra? Ha valaki egyszerre pörög túl – és ég ki attól, hogy túl sok az inger?
Az ADHD Kalauz ötödik epizódjában Dobribán András pszichológus vendége Dr. Ferencz Ákos pszichiáter, aki felnőttkori ADHD és autizmus diagnosztikával és terápiával foglalkozik.
A beszélgetés egy sokakat érintő, de keveset tárgyalt témát jár körül: milyen, amikor a két idegrendszeri különbözőség együtt van jelen – és mit jelent ez a mindennapokban.

📌 Témakörök az adásban:
● Miért csak az elmúlt tíz évben vált elfogadottá, hogy az ADHD és az autizmus együtt is megjelenhet
● Hogyan működik másként egy ADHD-s és egy autista agy, és mi történik, ha ezek a jellemzők keverednek
● Miért olyan gyakori a kimerülés és a hullámzó teljesítmény az érintetteknél
● Hogyan vezethet a maszkolás (a folyamatos alkalmazkodás) szorongáshoz és kiégéshez
● Miben segíthet a gyógyszeres kezelés, és miért kell óvatosabban adagolni autizmus mellett
● Milyen pszichológiai és életmódbeli stratégiák segíthetnek a mindennapokban – például a strukturált napirend, az alvásjavítás vagy a szenzoros túlterhelés kezelése
● Miért éri meg belevágni a diagnózisba akkor is, ha az állami lehetőségek szűkek és a magánellátás költséges – a pontos önismeret és a személyre szabott támogatás hosszú távon jelentősen javíthatja az életminőséget és a mindennapi jóllétet

Dr. Ferencz hangsúlyozza: az ADHD és az autizmus nem betegség, hanem másfajta idegrendszeri működés – és a diagnózis nem bélyeg, hanem lehetőség az önismeretre, a megértésre és az elfogadásra.

🎯 Időbélyegek:
00:00 – Személyes történet: struktúraépítés és telítődés
02:00 – Mióta diagnosztizálható együtt az ADHD és az autizmus
04:00 – Hogyan működik másképp az ADHD-s és az autista agy
08:00 – Szenzoros érzékenység, túlterhelődés és részletfókusz
12:00 – Két ellentétes működés egy testben: ingerkeresés és kimerülés
15:00 – Hullámzó teljesítmény, maszkolás és annak pszichés ára
19:00 – Gyógyszeres kezelés: mikor segít és mikor nehezít
23:00 – Társuló zavarok: szorongás, depresszió, érzelemszabályozás
25:00 – Nem gyógyszeres eszközök: struktúra, rutin, pszichoedukáció
27:00 – Alvásproblémák, túl késői ritmus és alváshigiénés tanácsok
31:00 – Diagnózis mint megkönnyebbülés és új kezdet

🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha szeretnéd jobban érteni, mi történik, amikor a „két világ” egy agyban él – és hogyan lehet ebből kiegyensúlyozottabb életet építeni.

🤝 A műsor együttműködő partnere: Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.

🎙️ Amikor nem csak „rosszalkodik”: ADHD gyermekkorban és szülői kérdések

Egy gyerek, aki „nem tud nyugton ülni”?
Aki „százfelé figyel”?
Aki látszólag direkt nem hallja, amit mondunk neki?

Lehet, hogy „csak” eleven – de lehet, hogy valójában ADHD-val él.

A negyedik epizódban Dobribán András pszichológus vendége Dr. Nagy Péter gyermekpszichiáter, akivel a gyermekkori ADHD-ról, a diagnózis folyamatáról, a szülői dilemmákról és a gyógyszeres kezelés kérdéseiről beszélgetnek – közérthetően.

💬 „A gyógyszer nem csodaszer – de néha épp az teszi lehetővé, hogy a gyerek részt tudjon venni a terápiában.”

A beszélgetés rávilágít:
● Miért nem lehet csak „ránézésre” ADHD-t diagnosztizálni?
● Milyen jelekre érdemes figyelni szülőként vagy pedagógusként?
● Mikor indokolt a gyógyszer – és mikor nem?
● Hogyan segít a multimodális kezelés a gyerek fejlődésében?
● Milyen hatással van az ADHD a családi életre, iskolára, kapcsolatokra?

Az epizódban szó esik a tévhitekről, az elfogadásról, és arról is, hogyan tudnak a szülők és a szakemberek ténylegesen segíteni egy ADHD-val élő gyermeknek – a hibáztatás helyett megértéssel.

📌 Témakörök az adásban:
● Mikor csak „eleven”, és mikor ADHD-s?
● A diagnózis lépései – és miért nem elég egy kérdőív
● Szülői szorongások és előítéletek
● A gyógyszeres kezelés szerepe és határai
● Multimodális terápia: gyógyszer + pszichoedukáció + szülői támogatás
● Tévhitek vs. valóság a gyerekkori ADHD körül

🎯 Időbélyegek:
00:00 - A „lustaság” mögött – személyes történet és bevezetés
04:30 - Mi történik az agyban ADHD esetén?
07:30 - Divatdiagnózis vagy valós hiány?
09:30 - Szülői bizonytalanságok és felelősség
11:30 - A kezeletlen ADHD következményei
15:00 - Mi működik valójában? – Kutatások a terápiákról
19:00 - A gyógyszerek hatásmechanizmusa és elérhetősége
21:00 - Hozzászokás, mellékhatások és biztonság
26:00 - Mi változik a kezelés hatására?
29:00 - Üzenet a szülőknek

🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot – és ismerd meg a gyermekkori ADHD valódi arcát.

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.

ADHD, diagnózis és függőségek: egy összetett történet

Az ADHD-s emberek között sokan keresztülmennek hosszú, nehéz éveken, mire végre nevet kapnak arra, amit éreznek.
De mi történik, ha a figyelemzavaros tünetek mellett megjelenik egy másik küzdelem is: a szerhasználat, az alkohol, a szorongás, a depresszió vagy épp egy félrediagnosztizálás?
Hogyan állapítható meg valóban, hogy valaki ADHD-s, és nem valami más áll a háttérben?

A harmadik epizódban Dobribán András pszichológus vendége ismét Dr. Sörédi Pál, pszichiáter-addiktológus, akivel az ADHD és függőségek összefüggéseit, diagnosztikai nehézségeit, valamint a gyógyszeres és terápiás kezelések kihívásait járják körül.

💬 „A jó ADHD-kezelés nem veszélyt, hanem védelmet jelent a visszaesés ellen.”

🔎 A beszélgetés rávilágít:

• Miért nem elég egy kérdőív az ADHD diagnózishoz?

• Hogyan különböztethető meg az ADHD más mentális zavaroktól?

• Mikor okoz figyelemzavart valójában egy testi betegség?

• Miért nem veszélyes, hanem épp védőfaktor a jól vezetett gyógyszeres kezelés – még függőségi múlt esetén is?

• Mi a szerepe a multimodális terápiának, és mit ad hozzá a gyógyszerhez?

A műsorban szóba kerülnek személyes történetek, pozitív példák is – de Sörédi doktor hangsúlyozza: csak az időben felismert és jól felépített kezelés vezethet oda, hogy az ADHD-s emberek valóban kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket.

📌 Témakörök az adásban:

• Mi minden állhat a figyelemzavar mögött?

• Diagnózis vs. önbeazonosítás: mikor tévesztünk?

• Függőség és ADHD: mi az ok és mi az okozat?

• Mi a stimuláns gyógyszerek valódi szerepe?

• Hogyan segít a pszichoedukáció és a terápia?

🎯 Időbélyegek:

• 00:00 – Miért nem elég egy kérdőív a diagnózishoz?

• 06:00 – ADHD vagy depresszió, szorongás, testi betegség?

• 12:00 – Függőség + ADHD: mi a helyes kezelési sorrend?

• 17:00 – Okoz-e függőséget az ADHD-gyógyszer?

• 23:00 – Terápia és pszichoedukáció: hogyan lesz a diagnózis lehetőség?

  
  

🎧 Hallgasd meg, és tudd meg: az ADHD-diagnózis nem bezár, hanem új lehetőségeket nyit.

🎧 Ha szeretnél még többet tudni az ADHD-ról, látogass el a www.adhdterapia.hu oldalra – cikkek, eszközök és segítség egy helyen.

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.

Mi történik akkor, ha valaki már régóta használ szereket, de még nem kapott ADHD-diagnózist?Hogyan fonódik össze az önkezelés és a szenvedélybetegség, és miért különösen veszélyeztetettek az ADHD-val élők?

A második epizódban Dobribán András pszichológus beszélget Dr. Sörédi Pál pszichiáter-addiktológussal, aki több évtizede foglalkozik szenvedélybetegekkel és ADHD-s páciensekkel – Magyarországon és Svédországban egyaránt

A beszélgetés közérthetően, ugyanakkor szakmailag hitelesen mutatja be:

• hogyan alakulhat ki egyetlen örömforrás dominanciája a mindennapokban

• miért választanak sokan szereket az ADHD tüneteinek enyhítésére

• milyen veszélyekkel jár az önkezelés

• és miért nem lehet terápiát kezdeni a függőség kezelése nélkül

💬 „Az élményt kezdi kergetni, nem a funkciójavulást.” – hangzik el az adás egyik legfontosabb mondata.

Ez az epizód segít abban, hogy más szemszögből nézzünk az ADHD-ra, a szerhasználatra, és a gyógyulás lehetőségeire.Olyan kérdésekre ad választ, amelyeket sok érintett vagy hozzátartozó nem mer feltenni – vagy nem tud hová fordulni velük.📌 Az epizód témái többek között:

• Mi történik az agy jutalmazó rendszerében, ha túl sokat stimuláljuk?

• Miért éppen az ADHD-soknál jelenik meg korábban a szerhasználat?

• A marihuana kétélű kard – „Amit az egyik oldalon megnyer, azt a másik oldalon duplán elveszti”

• Milyen a „funkcionáló függő” ADHD-val?

• Hogyan lehet elindulni a gyógyulás felé?

  🎯 Időbélyegek:

00:00 – Függőség új értelmezésben: amikor egy örömforrás kiszorít minden mást03:30 – Addiktológusból ADHD-szakember: Dr. Sörédi pályája Svédországban06:00 – Marihuana, alkohol, képernyő – a leggyakoribb ADHD-melletti függőségek10:40 – Jutalmazó rendszer, dopamin, impulzivitás – mi történik az agyban?15:00 – „Az élményt kezdi kergetni, nem a funkciójavulást.”20:10 – A marihuana hatása az ADHD-s agyra: rövid nyugalom, hosszú kár24:00 – Diagnózis csak szermentes állapotban adható27:10 – Zárógondolat: van kiút, és érdemes elindulni rajta

🎧 Hallgasd meg az epizódot, ha érint téged vagy egy hozzád közel állót ez a kérdéskör – és szeretnél végre tisztán látni.

🎧 Ha szeretnél még többet tudni az ADHD-ról, látogass el az ⁠www.adhdterapia.hu⁠ oldalra – cikkek, eszközök és segítség egy helyen.

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.

Diagnózissal élni – vagy épp általa élni jobban?

Mi történik, amikor valaki felnőttként kap ADHD-diagnózist?Hogyan változik az énképe, a viszonya saját teljesítményéhez és múltbéli kudarcaihoz?

Az ADHD Kalauz első epizódjában Dobribán András pszichológus – aki maga is ADHD-val él – beszélget Dr. Bunford Nórával, klinikai szakpszichológussal a diagnózis elfogadásáról, a szégyenérzet csökkentéséről, és a pszichoedukáció erejéről.

Ez az epizód segít megérteni, hogy az ADHD nem bélyeg, hanem kulcs lehet az önismerethez és az önelfogadáshoz.

💬 „Nem azt mondtam már, hogy ezeken a dolgokon mindenféleképpen változtatni kell, hanem hogy jó, oké – ilyen vagyok.”

A beszélgetés olyan mélyre megy, mint kevesen ebben a témában:

● Miért okoz elindulási nehézséget az egyszerű feladat is?● Hogyan alakul ki a „self-handicapping”, vagyis az önszabotázs?● Miért enyhül a szégyenérzet, ha megtudjuk, mi áll a nehézségeink mögött?● És miért nem elég önmagában a gyógyszer?

Dr. Bunford Nóra szerint:„A diagnózis lehet egy út vége, de egy másiknak a kezdete is.”

Ez a beszélgetés azoknak szól, akik felnőttként szembesülnek ADHD-val, keresik az utat önmagukhoz, és szeretnék megtanulni: hogyan lehet nehézségekkel is teljes életet élni.

🎧 Hallgassa meg az epizódot, és tudja meg, mi történik a diagnózis után – és mi történhet miatta.

📌 Témakörök az adásban:

● Felnőttkori diagnózis: első reakciók, félelmek és megkönnyebbülés● Hogyan hat az ADHD az énképre és önbizalomra?● Mi az a self-handicapping (önszabotázs, vagyis önmagunk tudatos vagy tudattalan akadályozása a siker elérésében) és hogyan jelenik meg ADHD-soknál?● A pszichoedukáció szerepe a megértésben és elfogadásban● Gyógyszer, pszichoterápia és újrakeretezés: mit jelent az önismereti út?

🎯 Időbélyegek:

● 00:00 – Az ADHD és az önszabotázs: miért nehéz elkezdeni egy feladatot?● 04:00 – A diagnózis stigmatizáló ereje és megkönnyebbülés hatása● 08:00 – Miért sérül gyakran az ADHD-s felnőttek önbizalma?● 12:00 – A pszichoedukáció ereje és a személyes fejlődés lehetősége● 15:00 – „Ez nem kifogás – és nem is determináció”: mit kezdjünk a diagnózissal?

💬 Te mit gondolsz?A diagnózis inkább megkönnyebbülés vagy bélyeg?Vagy egyszerre mindkettő? Írd meg kommentben!

🎧 Ha szeretnél még többet tudni az ADHD-ról, látogass el az👉 ⁠www.adhdterapia.hu⁠ oldalra – cikkek, eszközök és segítség egy helyen.

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.

🎧 EP1 Premier: 2025.08.28.

Miért szabotálod sokszor saját magad? És hogyan jön mindehhez az ADHD?

A műsorvezető, Dobribán András pszichológus – aki maga is ADHD-s – az első epizódban Dr. Bunford Nórával, klinikai szakpszichológussal beszélget az önszabotázs, az önértékelési csapdák és a pszichoedukáció szerepéről. A trailerből máris ízelítőt kapsz a témákból és a hangulatból.

🎙️ „Self-handicapping… amikor eleve úgy állok neki, hogy ne sikerüljön.”

📌 Hallgasd meg a trailert, és készülj az első epizódra – augusztus 28-án érkezik!

🎧 Ha szeretnél még többet tudni az ADHD-ról, látogass el az www. adhdterapia.hu oldalra – cikkek, eszközök és segítség egy helyen.

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.