Aktuelle Betiräge | cba – cultural broadcasting archive

Interview with Andrea Petö and Borbála Juhász

From 2010 to April 2026, Orbán’s illiberal regime pursued an anti-feminist agenda, rewriting laws and curtailing women’s rights. How deeply has this conservative ideology permeated Hungarian society? What is the situation for women after 16 years of regression? And what remains of gender studies?

What prospects are opening up for women’s rights and the advancement of women following Orbán’s defeat in the parliamentary elections in April 2026?

Women on Air interviewed Andrea Pető from the Institute for Gender Studies at Central European University, and Borbála Juhász, an activist and former chair of the Hungarian Women’s Lobby.

Broadcast design and interviews: Laurence Monnet

Interview partners: Andrea Pető, Central European University und Borbála Juhász, Hungarian Women’s Lobby

Music:

Deva – Witchcraft

Bea Palya – A nő (The woman)

Language: English

Photo credits: University of New Europe, Hungarian Women’s Lobby

Jeden zweiten Dienstag im Monat sprechen wir mit politischen Entscheidungsträger*innen von Stadt, Land und Bund sowie mit politischen Aktivist*innen und Interessensvertreter*innen oder Expert*innen. Dabei haben sie die Chance, gesellschaftspolitisch wichtige Themen ausführlich – und nicht wie üblich in drei Sätzen – darzulegen.

Im politischen Gespräch im Mai 2026 spreche ich mit Astrud Beringer – Projektkoordinatorin Aktionsbündnis Menschenrechte Philippinen.

Im politischen Gespräch mit Astrud Beringer liegt der Fokus zur Abwechslung nicht auf lokalpolitischen oder nationalen Themen, sondern wir sprechen über die Philippinen. Der ehemalige Präsident Rodrigo Duterte sitzt aktuell in Den Haag und wartet auf seinen Prozess vor dem Internationalen Strafgerichtshof zur Anklage von „Verbrechen gegen die Menschlichkeit“ mit Mord und versuchtem Mord. Die Situation in Bezug auf die Menschenrechte in den Philippinen ist kritisch und gefährlich, vor allem für Menschenrechtsverteidiger*innen:

„Global Witness stufte die Philippinen 2023 zum zehnten Mal in Folge als gefährlichstes Land für Landrechts- und Umweltaktivist:innen in Asien ein. […] Dem Global Rights Index zufolge sind die Philippinen 2023 eines der zehn schlimmsten Länder der Welt für Arbeitnehmer:innen. Das dysfunktionale Justizsystem begünstigt weiter die Kriminalisierung von Menschenrechtsverteidiger:innen, wofür u. a. das Anti- Terrorismus-Gesetz (Anti-Terrorism Act/ATA) genutzt wird.“ aus dem AMP-Menschenrechtsbericht von 2024 S. 12

In dieser Sendung spricht Astrud Beringer über ihre Arbeit bei AMP – Aktionsbündnis Menschenrechte Philippinen, gibt Einblicke in die aktuelle Situations und beschreibt die Herausforderungen in den Philippinen aber auch in einer globalen Perspektive.

Sendungsgestaltung: Carmen Herrmann

Eine Sendereihe gestaltet von Studierenden der Uni Wien in Lehrveranstaltungen mit Katharina Gartner

Coming from far. Being Guest in Dancehall Culture

Der Beitrag gibt ethnographische Einblicke in die Musik- und Tanzszene von Dancehall in Wien, London und Kingston, Jamaica. Dabei werden glokale Verflechtungen von Populärkulturen beleuchtet, also Verbindungen zwischen lokalen und global zirkulierenden Praktiken.

Im Zentrum steht die Wiener Dancehall-Szene: Wir erhalten Einblicke in Tanzstudios, wo Dancehall unterrichtet wird und Eindrücke aus der Partyszene. Den Hauptteil bildet ein Interview mit der Tänzerin, Künstlerin und Choreografin Christina Teufl. Sie forschte in einer kultur- und sozialanthropologischen Feldforschung in Kingston, Jamaika, zu soziokulturellen Strukturen von Künstler:innen in der aktuellen Dancehall-Szene. Dazu werden auch Fragen zur Positionality als “Guest in Black Culture“ und zu kultureller Aneignung diskutiert.

Credits:

Mit freundlicher technischer Unterstützung durch das VVAL – Vienna Visual Anthropology Lab: https://vval.univie.ac.at/

Die Reihe Kulturforschung für die Ohren ist kulturwissenschaftlich-interdisziplinär orientiert. Die Beiträge entstanden zwischen 2024 und 2026 an verschiedenen Instituten der Universität Wien. Sie möchten die Möglichkeiten von Podcast-Formaten für die Kommunikation von Wissen „Science to Public“ erproben. Begleitend gibt es daher auch ein ausführliches Quellenverzeichnis.

Referenzen:

Playlist / Zusatzinfo:

Bounty Killer and Baby Cham (2023). Time bomb. [Recorded by Madhouse Records] On Time bomb . Kingston, Jamaica: Madhouse Records.

In dieser Ausgabe des jungen Radios erwarten euch aktuelle Neuerscheinungen. Mit dabei: Satya, LUX, Al Pone, Vicky, Heinrich Himalaya, Miss BunPun, Skofi und viele weitere mehr.

Gen Z | Nach Y kommt Z – Das junge Radio für die Generation zwischen 1995 und 2010

Das junge Radio für die Generation Z ist immer am Puls der lokalen Hip-Hop und Rap Szene sowie der elektronischen Musikszene. Das bedeutet: Neuerscheinungen aus den Genres die im Mainstream kaum Gehör finden sowie Berichte zu Events, Releaseshows oder Partys finden Platz in der Radiosendung genauso wie Interviews mit Personen aus den Szenen. Doch der Fokus geht darüber hinaus: Themen die junge Menschen beschäftigt werden in die Sendung eingebaut. Thematisch kann es dadurch bunt werden. Von Generation Z für Generation Z. Alle Informationen zur Radioshow auf der radiosendung.at Webseite

Moderation, Redaktion und Technik: Thomas Paier

Die Sendung im Radio

Alle zwei Wochen am Sonntag von 18:00 bis 19:00 auf Radio Helsinki 92,6 MHz in der Region Graz sowie weltweit online im Livestream. Die Wiederholung der Sendung findet am Montag acht Tage später von 06:30 bis 07:30 statt. Beide Sendetermine befinden sich in der ungeraden Kalenderwoche.

Um mehr über die Sendung zu erfahren, folge dem jungen Radio auf Social Media. Alle Infos findest du auf radiosendung.at

Diese Sendungen könnten dich interessieren:

Sendung 1: Hip-Hop Studio x Partygarnele / Neuerscheinungen im März 2026 – In dieser Sendestunde trifft Hip-Hop und Rap auf elektronische Musik. Hip-Hop Studio meets Partygarnele. Mit dabei in dieser Sendestunde: D.A.R.I.O., Graf Fidi, BumBumKunst, Skofi, Sun People, Other Worlds, P.tah, Mosch und Disco Cell. Eine Sendung vom 26.03.2026

Sendung 2: Hip-Hop Studio / Neuerscheinungen aus 2026 und Klassiker in einer Playlist – In dieser Sendestunde des jungen Radios gibt es einige Neuerscheinungen aus der Hip-Hop und Rap Szene aus Graz, Österreich und der Welt. In den letzten Wochen haben sich einige Neuerscheinungen angesammelt. Mit dabei: Losus Reynoso, Da Playaz, 4Tact, Dennis Quin, Mariybu, Satarii, Uma Music und viele weitere mehr. Eine Sendung vom 23.03.2026

Ez az epizód egy rendkívüli személyes történetet mutat be: Belovári Móni útját, aki nem kívülről figyeli a háborút, hanem néhány kilométerre a frontvonaltól él és dolgozik Ukrajnában, segítve a helyi civileket.

A beszélgetésből kiderül, hogyan jut el valaki odáig, hogy hátrahagyva a megszokott életét, egyedül, kapcsolatok nélkül belevág egy ilyen küldetésbe – és mi az a belső motiváció, ami ezt fenntartja.

Móni nem egy szervezet részeként kezdte: saját erőforrásaiból indult, adományokat vitt, embereket menekített, majd végül kiköltözött Ukrajnába, hogy közvetlenül ott segítsen, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Az epizódban megrázó történetek hangzanak el a front közeléből: gyógyszerhiányról, menekülő családokról, szennyezett ivóvízről és olyan hétköznapi túlélési stratégiákról, amelyek számunkra szinte elképzelhetetlenek.

De nemcsak krízisről van szó: Móni fiatalokkal dolgozik, közösséget épít, angol klubokat szervez, és segíti őket abban, hogy a háború közepette is megtalálják saját útjukat.

A beszélgetés rávilágít arra is, hogyan működik a civil segítségnyújtás a gyakorlatban, és milyen hatalmas szerepe van az egyéni kezdeményezéseknek ott, ahol a rendszerek már nem működnek.

Ez egy történet bátorságról, kitartásról és felelősségről – és arról, hogy egyetlen ember döntése hogyan válhat mások életében valódi segítséggé.

Az epizód végén az is kiderül, mire van most leginkább szüksége ahhoz, hogy folytatni tudja ezt a munkát – és hogyan lehet ehhez kapcsolódni, akár innen, Magyarországról is.

Egy erős, személyes portré, amely közelebb hozza a háború valóságát – és megmutatja, mit jelent valóban cselekedni.

Ebben az epizódban egy különleges, már-már mitikus világról beszélgetünk: a bakonyi indiántáborról, ahol résztvevők évtizedek óta próbálnak egy letűnt kultúrát újraélni – nemcsak játékból, hanem mély elköteleződéssel.

A beszélgetésből kiderül, hogyan válik egy gyerekkori olvasmányélményből életre szóló szenvedély, és milyen út vezet odáig, hogy valaki egy ilyen zárt, saját szabályok szerint működő közösség tagjává váljon.

Ez nem egyszerű szerepjáték: a tábor résztvevői autentikus öltözetben, korhű eszközökkel élnek együtt napokon át, kizárva a modern világ tárgyait és szokásait.

Szó esik arról is, mit láthat egy kívülálló túrázó, ha véletlenül belebotlik ebbe a világba, és hogyan alakult át az évek során a közösség – a kezdeti „fiús hadijátékból” családias, generációkat összekötő élménnyé.

A tábor egyszerre játék és tanulás: a résztvevők nemcsak harci jeleneteket idéznek meg, hanem a mindennapi életformát is – dalokkal, történetekkel, közös munkával és közösségi szabályokkal.

Az epizód túlmutat a konkrét történeten: arról is szól, miért vonz ma is sokakat egy természetközeli, közösségi alapokon működő életforma, és mit tanulhatunk ebből a mai világban.

Egy különleges betekintés egy rejtett közösség életébe – ahol a múlt nemcsak emlék, hanem megélt tapasztalat.

Ebben az epizódban egy szokatlan, mégis egyre aktuálisabb kezdeményezésről hallhatunk: felnőtteknek szóló bútorfelújító és kárpitos táborról Komáromban.

A beszélgetésből kiderül, hogyan született meg az ötlet a gyerektáborok tapasztalataiból és a résztvevők saját tanulási útjából, akik felnőttként vágtak bele egy új szakma elsajátításába.

Szó esik arról is, miért értékelődik fel újra a kézzel végzett munka és az önellátáshoz kapcsolódó tudás egy olyan világban, ahol sok mindent készen kapunk.

A tábor nemcsak tanulási lehetőség, hanem közösségi élmény is: kis létszámú csoportokban, személyes figyelemmel, gyors sikerélményekkel lehet belekóstolni az alkotás örömébe.

Az epizódban betekintést kapunk a szervezés gyakorlati hátterébe, a jelentkezés kihívásaiba és abba is, hogyan kapcsolódik mindez egy hosszabb ideje működő közösségi tér életéhez.

Egy inspiráló történet arról, hogyan lehet újratanulni a kétkezi alkotást – és közben újra felfedezni a saját képességeinket is…

Ebben az epizódban egy különleges kezdeményezésről hallhatunk: az egri civil szervezetek összefogásával megvalósuló nyári táborról, ahol a közösségek saját tudásukat adják tovább a gyerekeknek.

A beszélgetésből kiderül, hogyan találkozott egy gyakorlati cél – a civil közösségi ház támogatása – azzal az igénnyel, hogy a gyerekek tartalmas, élményekben gazdag nyári programokon vehessenek részt.

Minden nap más civil szervezet mutatkozik be, így a résztvevők a sporttól a fotózáson át a környezettudatosságig számos területbe kóstolhatnak bele. Különleges programok is helyet kapnak, például segítőkutyás bemutatók, jelnyelvi mesék vagy éppen érzékenyítő foglalkozások.

Az epizódban szó esik arról is, milyen erőforrásokat rejt a helyi civil világ, és hogyan tud ez a sokszínű tudás egy közös programban összeállni.

Felmerül a kérdés: lehet-e ebből hosszabb távon több tematikus tábor, és hogyan lehet bevonni a fiatalokat, önkénteseket és akár nyugdíjas szakembereket is a közös munkába?

Egy inspiráló példa arra, hogyan válhat a civil együttműködés valódi közösségi élménnyé – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt…

Heute, am 12. Mai ist Internationaler Tag der Pflegenden. Der Aktionstag wird jedes Jahr am Geburtstag der Begründerin der modernen westlichen Krankenpflege, Florence Nightingale begangen. Am 12. Mai solldie Arbeit von Pflegenden gewürdigt, sowie deren unverzichtbare Position im Gesundheitssystem hervorgehoben werden. Die Situation von professionellen Pflegenden in Deutschland hat sich zwar über die letzten Jahre verbessert, es gibt aber dennoch noch einige Baustellen. Gerade jedoch Pflegende, die privat z.B. Angehörige Pflegen erfahren oft wenig bis keine Unterstützung. Radio Corax sprach dazu vor der Sendung mit der Geschäftsführerin des Deutschen vereins für öffentliche und private Fürsorge, Nora Schmidt

Ebben az epizódban a Rákos-patak menti zöldterületek használatáról és jövőjéről beszélgetünk, egy látszólag egyszerű, mégis sokakat megosztó kérdés mentén: mennyire kell „rendezettnek” lennie a természetnek egy városban?

A beszélgetésből kiderül, hogy a kaszálás gyakorlata nemcsak esztétikai kérdés, hanem komoly ökológiai következményekkel is jár. Szó esik arról, hogyan hat a növényzet visszavágása a beporzókra, a talajra és a városi mikroklímára, és miért lehet néha jobb, ha a természetet egyszerűen békén hagyjuk.

Megismerhetjük a Rákos-patak szerepét mint ökológiai folyosót, és azt is, hogyan változik ez a tér a különböző kerületekben. A beszélgetés kitér a lakossági elvárások és a természetvédelmi szempontok közötti feszültségekre is.

Felmerül a kérdés: mennyire van beleszólása a helyi közösségeknek abba, hogy mi történik a környezetükben? És vajon hogyan lehetne aktívabban bevonni az embereket ezekbe a döntésekbe?

Az epizódban szó esik fejlesztési tervekről, korábbi beavatkozásokról és arról is, milyen lenne egy élhetőbb, természetközelibb patakpart.

Egy gondolatébresztő beszélgetés mindazoknak, akiket érdekel, hogyan találkozik a városi élet és a természet – és hogy ebben nekünk, lakóknak milyen szerepünk lehet…