Aktuelle Betiräge | cba – cultural broadcasting archive

Az Őrség egyik legkülönlegesebb összművészeti eseményéről, a Hétrétország programjáról hallhatunk – egy olyan fesztiválról, amely nemcsak előadásokat kínál, hanem egész tájegységeket kapcsol össze élménnyé.

A beszélgetésből kiderül, hogy a program több szakaszra épül: az első napok a dalköltészetről szóltak, ahol koncertek, beszélgetések és műhelyek próbálták körbejárni, mit is jelent ez a nehezen definiálható, mégis egyre erősödő műfaj.

A dalköltészet itt nem stílus, hanem szemlélet: különböző zenei világok találkoznak, mégis van bennük valami közös, amit a résztvevők ösztönösen felismernek.

A fesztivál második része a fiatal filmeseké: vetítések, közös elemzések és szakmai találkozások zajlanak, ahol különböző egyetemek hallgatói mutatják be munkáikat.

A harmadik szakasz a színházé: hagyományos és kísérleti előadások, bábszínház, sérült színészekkel dolgozó társulatok és formabontó produkciók váltják egymást.

És ami mindezt összeköti: a nyitott porták rendszere, ahol nem előadásokat látunk, hanem magát az életet – találkozásokat, beszélgetéseket, hétköznapi történeteket.

Ez a fesztivál egyszerre kulturális esemény és közösségi tér, ahol a művészet és az emberi kapcsolódás szinte észrevétlenül fonódik össze.

A beszélgetés vendége: Sülyi Péter, a Hétrétország egyik meghatározó szervezője.

Egy különleges időutazásra hívjuk a hallgatókat: a Fékomadta Fesztivál világába, ahol a középkor nem kiállítás, hanem megélt élmény.

A beszélgetésből kiderül, hogyan kel életre egy többnapos történelmi játék: lovagok indulnak útnak korhű öltözetben, fegyverekkel és kísérettel, hogy végigjárják a múlt útvonalait Esztergomtól egészen Zsámbékig.

Ez nem hagyományos fesztivál: kézművesek, zenészek, újrajátszó csapatok és középkori szereplők együtt teremtenek egy olyan világot, ahol a látogatók valóban belecsöppenhetnek a korszak mindennapjaiba.

A programok között lakomarekonstrukciók, régészeti bemutatók, koncertek és interaktív foglalkozások is szerepelnek – sőt, még egy felépített vár ostroma is megelevenedik.

A fesztivál különlegessége, hogy minden érzékre hat: zene, látvány, mozgás és történetek egyszerre idézik meg a középkori gondolkodást és életformát.

Az epizód azt is megmutatja, hogyan kapcsolódnak be helyi közösségek és nemzetközi résztvevők egy ilyen eseménybe, és hogyan válik a történelem közös, élő tapasztalattá.

Egy izgalmas ajánló mindazoknak, akik nemcsak nézni, hanem átélni szeretnék a múltat.

A beszélgetés vendége: Fehér Máté, a fesztivál egyik szervezője.

Ebben az epizódban a városi kertészkedésről és az aszály kihívásairól beszélgetünk – egészen gyakorlati, mégis rendszerszintű kérdéseken keresztül.

A TOLNAI és az Auróra környéki közösségi kertek tapasztalatai alapján kiderül, hogy a vízhiány nemcsak öntözési probléma: a talaj állapota legalább ennyire meghatározó.

A beszélgetés egyik kulcsüzenete, hogy hiába locsolunk, ha a föld „halott”:
ha nincs benne szerves anyag, komposzt és élet, a víz egyszerűen eltűnik.

Szó esik arról is, hogyan lehet a városban keletkező „hulladékot” erőforrássá alakítani: zöldhulladékból, kartonból, levelekből olyan komposzt készülhet, amely újraéleszti a talajt.

A klímakert nemcsak kert, hanem kísérleti tér: itt tavak, zöldtetők, vízmegtartó rendszerek és közösségi tanulási folyamatok is épülnek.

Az epizódban az is kirajzolódik, hogy ez a munka közösségi ügy: emberek hozzák a saját hulladékukat, kérdeznek, tanulnak, és közben együtt formálnak egy fenntarthatóbb városi környezetet.

Beszélgetőtársunk Márk Péter, aki az Auróra Klímakert egyik szervezője, szakmai vezetője, és a kertészkedős program előadója

Das Festival, das vom 18. bis 24. September 2026 in Filzmoos und Ramsau am Dachstein stattfindet, widmet sich dem zentralen Thema Vertrauen. In einer Zeit, in der Informationsüberflutung und Falschmeldungen unser Bild von der Welt beeinflussen, ist Vertrauen der Schlüssel, um Gemeinschaften zu bilden und uns gegenseitig zu unterstützen.

Nach der Begrüßung durch Regina Stocker, sie ist Obfrau der Dachstein Dialoge, stellt der künstlerische Leiter, Philipp Blom, das Programm 2026 vor.

www.dachstein-dialoge.at

Planung und Materialien

Eine Hörerin aus Wien erkundigt sich nach der Möglichkeit, Balkone aus Holz an einem Zinshaus zu errichten und welchen Materialien dabei empfohlen werden. Zunächst gilt es baurechtliche Fragen bei Behörden wie der MA 37 und der MA 19 in Wien zu klären, ergänzt um die Genehmigung des Eigentümers. Der Begriff Balkon leitet sich etymologisch vom Balken ab, was gut zu einer Holzkonstruktion passt, doch die Verwitterung durch Witterungseinflüsse stellt eine wesentliche Herausforderung dar. Statisch gesehen umfassen die Konzepte druck- oder zugbelastete Ausführungen, wobei Druckkräfte im Holzbau leichter zu beherrschen sind. Die Verankerung am Mauerwerk erfolgt effektiv mit Klebeankern, und eine Balkontiefe von 1,80 bis 2 Metern erlaubt eine praktische Nutzung mit Tisch und Sitzmöglichkeiten. Materialien wie Lärche, Thermoholz oder Cortenstahl steigern die Witterungsbeständigkeit, während Bodenbretter mit Spalten den Wasserablauf erleichtern und die Geländerhöhen den Bauvorschriften entsprechen müssen. Konstruktiver Holzschutz durch Dächer oder Verbretterung bietet Schutz, mindert aber möglicherweise den offenen Charakter des Balkons. Alternativen wie Aluminiumblech als Bodenbelag oder Metallknoten erhöhen die Haltbarkeit, gehen jedoch mit Kompromissen einher.

Egy különleges, helyszíni tudósítást hallhatunk egy rendhagyó eseményről: egy flashmobról, amely a hajléktalanellátás 35 éves évfordulójához kapcsolódik.

A riport egy kicsit kaotikus, kicsit esetleges – épp ettől hiteles: élőben követjük, ahogy egy „flashmobnak induló” akció valójában inkább egy filmforgatássá alakul.

A háttér azonban nagyon is komoly: három és fél évtizede működik az a rendszer, amely hajléktalan emberek ezreinek nyújtott segítséget – nemcsak szállással, hanem komplex szociális szolgáltatásokkal.

A helyszínen résztvevők – köztük érintettek és segítők – együtt énekelnek, mozognak, próbálnak, miközben lassan összeáll egy közös produkció.

A hangulat egyszerre játékos és súlyos: miközben egy kislány szaltózik a téren, a háttérben ott van egy társadalmi probléma, amelyet ez az akció próbál láthatóvá tenni.

Az epizód rávilágít arra is, hogy a nyilvánosság figyelmének felkeltése néha nem a tökéletesen megszervezett pillanatokon múlik, hanem azokon a helyzeteken, amikor „csak történik valami” – és abban mégis ott van egy fontos üzenet.

Egy különleges rádiós pillanat, amely egyszerre dokumentál egy eseményt és mesél egy hosszú ideje működő segítő rendszerről.

Das ist die Vision der Awareness AG der feministischen Front, die Vernetzungstreffen in ganz Deutschland veranstalten. Asta und Hanne waren als Vertretung dieser AG bei der Awareness Konferenz in Berlin vom 8. -10. Mai dabei. Am ersten Abend stellten sie sich bei einer Podiumsdiskussion der Frage, welchen Beitrag Awareness leisten kann: zur Aufrechterhaltung emanzipatorischer Räume im Zuge der Faschisierung. Anschließend ging die Tagesaktuelle Redaktion von Radio Corax kurz mit ihnen ins Gespräch über Awareness, Kommerzialisierung und kollektiver Fürsorge.

Obiskali smo Glasbeno šolo v Celovcu in se pogovarjali z Janezom Gregoričem, glasbenikom in soustvarjalcem festivala „Sonusiade Süd Kärnten |Južna Koroška 2026“, o glasbi, mladih talentih in moči povezovanja.

Wir waren in der Musikschule Klagenfurt und haben mit Janez Gregorič gesprochen, Musiker und Mitgestalter der „Sonusiade Süd Kärnten |Južna Koroška 2026“. Über Musik, junge Talente und die Kraft der Verbindung.

Oblikovanje I Gestaltung: Asja Boja

Foto: Stefan Reichmann

Mit den beiden präventiven Abschüssen von Wölfen inszeniert sich Jagd- und Naturschutzlandesrätin Marlene Svazek (FPÖ) als Kämpferin für die Anliegen der Almbauern. Doch mit der neuen Wolfsverordnung macht die FPÖ-Chefin den Landwirten nur falsche Hoffnungen. Denn zwei Wölfe im Innergebirg abzuschießen, wird nicht zu weniger Rissen von Ziegen und Schafen führen. Die präsentierte Verschärfung ist nichts als populistische Symbolpolitik, um den Betroffenen zu vermitteln, dass irgendetwas getan wird.

Anstatt den betroffenen Bauern vorzugaukeln, die beiden präventiven Abschüsse würden etwas bringen, sollten in Salzburg endlich wirkliche Präventivmaßnahmen ergriffen werden. Die Herden können mit Zäune, Hunde und Hirten geschützt werden. Statt pauschal zu sagen, das geht in unserer kleinräumigen Landwirtschaft nicht. Was nicht heißt, dass es gar keine Abschüsse geben soll. Nähert sich ein Wolf trotz der Herdenschutzmaßnahmen mehrfach einer Weide oder reißt Tiere, sollte er geschossen werden.

Stefanie Ruep spricht in dieser Episode mit Lukas Ende vom Naturschutzbund über die präventiven Wolfsabschüsse im Land Salzburg.

Mehr dazu könnt ihr im Werkspost-Kommentar „Präventive Wolfsabschüsse werden keine Schafe schützen“ von Stefanie Ruep lesen.

—

Der Werkspost Newsletter greift unbequeme Themen in Stadt und Land Salzburg auf und macht Regionaljournalismus, wie wir ihn brauchen. Die Meinung der Journalist:innen unseres Vertrauens. Jeden zweiten Mittwoch exklusiv in deinem Posteingang.

HIER geht’s zum Newsletter-Abo.

Der Werkspodcast vertieft das jeweilige Thema des Werkspost-Kommentars in einem Studiogespräch.

—

Redaktion: Stefanie Ruep

Produktion/Technik: Christian Veichtlbauer