Alapvetés

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában Juhász Erikával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szervezetbe kerülve különféle kockázatokat hordozhatnak.

De vajon mikor jöhet el az idő, hogy végleg olyan látványelemekre cseréljük a hagyományos tűzijátékot, amelyek a fenntarthatóság, az élővilág, az emberi egészség és a költségvetés szempontjából is kedvezőbb alternatívát jelenthetnek? És milyen pozitív példával szolgálhat az átállásban a tatai csendes szilveszter? 

Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast augusztus 20-i adásában, ahol vendégünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, valamint Csordás Endre polgári természetőr, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezető önkéntese.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az extrém alacsony folyóvízszintek ma már mindenki számára látható jelei a változó körülményeknek. Miközben a szakértők évtizedek óta figyelmeztettek a közelgő kihívásokra, sokan csak az idei nyáron szembesültek igazán azzal, mit jelenthet a vízhiány a gyakorlatban. De hogy jutottuk idáig? Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? És lehetséges itthon termálvízzel vagy tisztított szennyvízzel öntözni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Goda Zoltán környezetmérnökkel.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az idei extrém vízhiány messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt és rendkívül súlyos terméskiesést okoz a magyar agráriumban. A kukorica sok helyen megsemmisült, miközben továbbra sem csillapodnak a jégkármérséklő rendszer körüli viták. Hogy mit tehetnek ezek után a termelők, változik-e a kárenyhítés és mikor várható az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése, arról is beszélt az Alapvetés podcastnak adott exkluzív interjújában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője.

Az epizód a Hed-Land Hungária Kft. támogatásával valósult meg.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A jégkármérséklő rendszer miatt szárad ki az ország, a repülőkből vegyszereket permeteznek ránk, a klímaváltozás pedig csak egy jól felépített üzlet. Ezekkel az állításokkal ma már szinte minden nap lehet találkozni a közösségi médiában, és sokan teljes mértékben meg is vannak győződve arról, hogy mindez igaz, és valakik titokban irányítják az időjárást. De vajon honnan erednek ezek az összeesküvés-elméletek? Miért hisszük el őket olyan könnyen? És miért vonzóbb egy látványos, hangzatos magyarázat, mint a tudomány által felvázolt, de sokkal összetettebb valóság? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Csonka Tamás, a HungaroMet Nonprofit Zrt. Veszélyjelző Osztályának vezetője és Pintér András, a Szkeptikus Társaság elnöke.

See omnystudio.com/listener for privacy information.