Ambrus@ alkotói stúdiója

"Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt? Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be -- mikor is csak Mozart kullog utánam --, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühít, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem. Tudják: családi örökség." --- A kisregény első benyomásra konvencionális, hollywoodi ízű történet: Oliver Barret, e néven a negyedik, dúsgazdag bankárfi, harvardi egyetemista, éltanuló, válogatott jéghokizó és nagy szívtipró, megismerkedik az egyetemen Jenny Cavillerivel, aki tehetséges zongorista, középcsinos, szemtelen és nagyszájú kislány, egy szegény pék lánya. Hamarosan hevesen egymásba szeretnek és elhatározzák, hogy összeházasodnak. Az idősebb Oliver Barret, a zord atya nem egyezik bele a házasságba, nézete szerint fiának előbb el kellene végeznie a jogot és a társadalmi szakadék is akadály. Az elégedetlenség, a generációs ellentét most szakításban robban ki apa és fia között. Jenny a házasságkötés után a párizsi ösztöndíj helyett tanítani kezd, Oliver tanul, keményen és nehezen élnek. Oliver kitüntetéssel végez, tüstént pompás állást kap, és végre társadalmi rangjukhoz méltóan élhetnek. Csak egy baj van: nincs gyerek. Egy orvosi vizsgálatnál kiderül, hogy Jennynek gyógyíthatatlan leukémiája van; gyorsan közeledik a vég: kórház, halál, fájdalom, meg kell a szívnek szakadni. Majdnem meg is szakad: Oliver végül szerető atyja karjai között sírja ki fájdalmát. Ezt a rengeteg banalitást az író kitűnően adja el: van atmoszférateremtő érzéke (hiteles és meggyőző az egyetemi környezet, a fiatalság légköre), nagyon jók a dialógusai, s halvány illatként még némi poézist is belecsempész az első személyben előadott kisregénybe. --- Szerző: Segal, Erich | Cím: Szerelmi történet | Megjelent: Európa, Budapest, 1982, 154 o. | Fordító: Kada Júlia | ISBN 963-072-357-3 | Felolvassa: Ambrus Attila József (1967-) | A felvétel készült: 2011 | Játékidő: ~ 3 óra 15 perc | Bitráta: 96 kbps / 48 kHz / mono | Megjegyzés: A hangoskönyv a "Látássérült Emberek Megsegítésére" c. projekt keretében készült. Kereskedelmi forgalomba nem hozható!

Hová tűntek a virágcsokrok, a szerelmi játékok, a gyertyafényes vacsorák? Ha a kapcsolat már nem boldog napokról és szerelmes éjszakákról szól (csak arról, hogy ki vigye le a szemetet és ki mosogasson) - akkor ideje elolvasni ezt a könyvet. Elég a száraz tanulmányokból, a vaskos szakkönyvekből! Hogyan kössünk kompromisszumot? Hogyan tanuljunk meg együtt nevetni? Hogyan birkózzunk meg a hűtlenséggel? Cathy Hopkins, a nagysikerű Férfivadászat és Nővadászat szerzőjének új, tréfásan bölcs könyve minden fontos kérdésre megadja a választ. --- Szerző: Hopkins, Cathy | Cím: Szerelem életfogytig | Alcím: Mit tegyél, hogy örökké tartson? | Megjelenés: Animus Kiadó, Budapest, 1999 | ISBN: 963-8386-63-0 | Felolvassa: Ambrus Attila József (1967-) | A felvétel készült: 2011. október 16. | Játékidő: ~ 92 perc | Bitráta: 96 kbps / 48 kHz / mono | Megjegyzés: A hangoskönyv a "Látássérült Emberek Megsegítésére" c. projekt keretében készült. Kereskedelmi forgalomba nem hozható!

Van egy visszatérő álmom. Mostanában különösen gyakran jön elő... Álmodom valami hosszabbat, és ez a visszatérő kép pedig csak úgy, közben, mint a TV-ben, a filmekben a reklámok... bevillan egy pillanatra. Aztán megy tovább a másik, hosszabb álom... --- Szerző: B. Kósa Katalin | Cím: A bársony színe | Előadja: Ambrus Attila József | Megjelent: Új Galaxis, Kódex Kiadó, Pécs, 2005, 15-16. o. | A felvétel készült: 2020. február 26. | Játékidő: ~ 9 perc | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono

Az impulzus telibe talált. A gombostűfejnyi  energiacsomag  fénysebességgel  csapódott céljába, és nagy dörrenéssel darabjaira vágta a szerkezetet. Kékes fényű szikrák villantak fel, miközben a robot teste a föld felé kezdett zuhanni. Két másodperc alatt elérte a talajt, és egy jókora kráter formájában sebet ejtett a földön. Szikrák villantak,szürkés, szúrós szagú füst szállt fel, de végre csend lett... --- Szerző: Weeler, Stephen | Cím: Energiaválság | Előadja: Ambrus Attila József | Megjelent: Új Galaxis, Kódex Kiadó, Pécs, 2005, 7-9. o. | A felvétel készült: 2020. február 26. | Játékidő: ~ 12 perc | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono

Kevés olyan szép és izgalmas város van Magyarországon, mint Visegrád. A Várhegyet körülölelő Dunakanyar látványa már az ókorban is sok népnek megtetszett. A rómaiak itt építették ki birodalmuk erődökkel és őrtornyokkal szegélyezett határvonalát, Szent István király megyeközponttá tette, IV. Béla pedig várat épített ide. Károly Róbert Visegrádra költöztette királyi udvarát, Nagy Lajos palotát épített, Zsigmond pedig Közép-Európa legszebb királyi lakóhelyévé tette. A falak között és alatt sok minden történt: királytalálkozó nappal, koronalopás éjnek idején, lovagi torna és fényes vendéglátás, erővel és csellel véghez vitt várostromok... A hanganyag az ezeréves fennállását ünneplő Visegrád város történetét mutatja be. Időutazásra hív, mely az őskortól napjainkig tart, sőt, bepillantást nyújt a közeljövő terveibe is. A hangoskönyv elsősorban tizenévesek számára készült, de meghallgathatják és élvezhetik kisiskolások, felnőttek és nagyszülők is, mindazok, akik meg akarnak ismerkedni a város történetével. A hanganyag szövegét a visegrádi Mátyás Király Múzeum neves régészeinek kutatásai és útmutatásai alapján Zágoni Balázs írta.  --- Szerző: Zágoni Balázs | Cím: Visegrád  | Megjelenés: Projectograph, Kolozsvár, 2009 | ISBN: 978-973-88903-1-2 | Felolvassa: Ambrus Attila József (1967-) A felvétel készült: 2019. július 21. | Játékidő: 01:09:33 (70 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono | Megjegyzés: A hangoskönyv a "Látássérült Emberek Megsegítésére" c. projekt keretében készült. Kereskedelmi forgalomba nem hozható!

Az erőszakos cselekményleírás miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott!  --- A kérdés, amellyel a könyv – Sárközi Judit alapos és körültekintő szociográfiája – foglalkozik társadalmunk egyik legnehezebb, igen sok aggodalomra okot adó problémája. A Kopaszok, a skinheadek megítélésével kapcsolatban jó néhány tévút van, amelyet mindenképp el kell kerülnünk – s ebben segít ez a könyv is. Nyilvánvalóan nem vezet jóra, ha e kérdést a szőnyeg alá sepri bárki, ha a rosszul értelmezett szégyen arra indítja, hogy alábecsülje a skinheadek jelentőségét. Azért is kell mindezt hangsúlyoznom, mert az elmúlt években gyakran voltunk tanúi – még ha jóindulatból is fakadó – elhárításnak. Mert tény, hogy nehéz felismerni és belátni? idejutottunk bizony, ide, hogy országunkban – éppúgy, mint Európa minden táján – komoly és felelősségteljes viselkedést, alkalmanként kellő szigort kell tanúsítanunk. | Egerben ringott-e a hazai skinheadek bölcsője, s ma a bőrfejűek központja-e a törökverésről, a barokkról és a borokról híres város? Ez évek óta vita tárgya. Az viszont valóság, szép számmal élnek a városban skinhead fiatalok, s ennek időnként látható jelét is adják. A velük hivatalból foglalkozók szerint ma már a kopaszok harmadik generációja ténykedik az utcákon és az utóbbi időben a politikai pártok irodáiban is. Hogy jelenlétüket bárki tapasztalhassa, elegendő végigtanulmányoznia a város falfirkáit, kimenni tavasztól őszig éjszakánként a Dobó térre, ahol gyülekezőiket tartják, vagy jelesebb napok alkalmával, mondjuk március 15-én, augusztus 20-án, vagy a szüreti napokon, amikor sajátos módon, de ők is ünnepelnek. Kedvelt helyük még a kies Szépasszonyvölgy, főként a majálisok alkalmával. E sorok írója pontosan tudja, ezeknek a fiataloknak a létezése és cselekedeteik a város életének egy kis részét képezik, s csupán egy a sok más probléma között. De elbagatellizálása épp oly hiba lehet, mint felnagyítása. A problémák pedig nem attól oldódnak meg, ha úgy teszünk, mintha nem is léteznének. --- Szerző: Sárközi Judit | Cím: Kopaszok 🔞 | Előadja: Ambrus Attila József (1967-) | Megjelent: Educatio, Budapest, 1994, 70 o. | ISBN: 963-404-320-8 | A felvétel készült: 2011. augusztusában | Játékidő: 3h 45m | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono

Az erőszakos cselekményleírás miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott!  --- A kérdés, amellyel a könyv – Sárközi Judit alapos és körültekintő szociográfiája – foglalkozik társadalmunk egyik legnehezebb, igen sok aggodalomra okot adó problémája. A Kopaszok, a skinheadek megítélésével kapcsolatban jó néhány tévút van, amelyet mindenképp el kell kerülnünk – s ebben segít ez a könyv is. Nyilvánvalóan nem vezet jóra, ha e kérdést a szőnyeg alá sepri bárki, ha a rosszul értelmezett szégyen arra indítja, hogy alábecsülje a skinheadek jelentőségét. Azért is kell mindezt hangsúlyoznom, mert az elmúlt években gyakran voltunk tanúi – még ha jóindulatból is fakadó – elhárításnak. Mert tény, hogy nehéz felismerni és belátni? idejutottunk bizony, ide, hogy országunkban – éppúgy, mint Európa minden táján – komoly és felelősségteljes viselkedést, alkalmanként kellő szigort kell tanúsítanunk. | Egerben ringott-e a hazai skinheadek bölcsője, s ma a bőrfejűek központja-e a törökverésről, a barokkról és a borokról híres város? Ez évek óta vita tárgya. Az viszont valóság, szép számmal élnek a városban skinhead fiatalok, s ennek időnként látható jelét is adják. A velük hivatalból foglalkozók szerint ma már a kopaszok harmadik generációja ténykedik az utcákon és az utóbbi időben a politikai pártok irodáiban is. Hogy jelenlétüket bárki tapasztalhassa, elegendő végigtanulmányoznia a város falfirkáit, kimenni tavasztól őszig éjszakánként a Dobó térre, ahol gyülekezőiket tartják, vagy jelesebb napok alkalmával, mondjuk március 15-én, augusztus 20-án, vagy a szüreti napokon, amikor sajátos módon, de ők is ünnepelnek. Kedvelt helyük még a kies Szépasszonyvölgy, főként a majálisok alkalmával. E sorok írója pontosan tudja, ezeknek a fiataloknak a létezése és cselekedeteik a város életének egy kis részét képezik, s csupán egy a sok más probléma között. De elbagatellizálása épp oly hiba lehet, mint felnagyítása. A problémák pedig nem attól oldódnak meg, ha úgy teszünk, mintha nem is léteznének. --- Szerző: Sárközi Judit | Cím: Kopaszok 🔞 | Előadja: Ambrus Attila József (1967-) | Megjelent: Educatio, Budapest, 1994, 70 o. | ISBN: 963-404-320-8 | A felvétel készült: 2011. augusztusában | Játékidő: 3h 45m | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono

Reggel lett. Május 21-e. Jim a hajnali nap betűző fényére ébredt, mely lágyan cirógatta arcát. Egy kellemes érzés kerítette hatalmába: bár minden nap így kezdődne! Fordult egyet az ágyában és lassacskán feleszmélt. Mosollyal az arcán nézte a plafont, érezte, ma valami nagy dolog kezdődik el... valahogy benne volt a levegőben. Lágyan arrébb tette felesége ölelő karját, nyújtózkodott egyet, és körülnézve, a távolban megpillantotta a vörösen izzó képernyőt. Hirtelen felpattant, átrohant a folyosón, egyből rávetve magát a billentyűzetre, két gyors gombnyomás, Jim blokkolt, leesett a székébe, az előtte lebegő képernyőn egy szó és pár szám villogott: Hiba 3426 56! --- Szerző: Rácz Péter | Cím: Tökéletes nap | Előadja: Ambrus Attila József (1967-) | Megjelent: Új Galaxis, Kódex Kiadó, Pécs, 2005, 3-6. o. | A felvétel készült: 2020. február 16. | Játékidő: ~ 15 perc | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono

Albert Simon Sastre ötödik napját töltötte menyasszonyával a Balaton partján, mikor találkozott a szigorú tekintetű férfivel. June éppen elszaladt a mellékhelyiségbe, magára hagyva az olcsó matracon heverő, olcsó ásványvizet kortyolgató vőlegényét. (...) ...A komppal átkeltek a tavon, félúton apró reklámgömbök csaptak le a hajóra, majd egy rikító hologram jelent meg a tat fölött, mely felhívta a figyelmet arra, hogy a Fonyódi Rt. minden kedves utast meghív egy pohár hideg üdítőre. Mire Sastre és June sorra került, pont elfogyott az üdítő. A hologram mentegetődzött, majd a reklámgömbök felemelkedtek s célba vettek egy következő hajót. A kikötő mellett hamar rátaláltak a tandemkölcsönzőre, amit tegnap este kinéztek maguknak a Hálón. June mindig is arra vágyott, hogy egy ilyennel suhanjon, a nap süsse az arcát és meleg szél lobogtassa a haját – a Neptunusz-rendszerben ezt elég nehéz megoldani, itt meg szinte ingyen van... --- Szerző: Szabó Sándor (1979-) | Cím: Fogyasztásvédelem | Előadja: Ambrus Attila József (1967-) | Megjelent: Új Galaxis, Kódex Kiadó, Pécs, 2005, 21-26. o. | A felvétel készült: 2020. február 15. | Játékidő: ~ 22 perc | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono

Idén a nemzetközi Aleko-pályázat díját 112 novella közül, melyeket tizenöt ország (egyebek közt Kanada, Brazília, Olaszország, Spanyolország, Oroszország, Szerbia, Franciaország) 62 szerzője jegyzett, Lackfi János Alkohol haladóknak című írása (2012) nyerte el. A szöveg Lackfi három bolgárul olvasható kötetének egyikében, a Milyenek a magyarok?-ban (Какви са унгарците) látott napvilágot Adriana Petrová Papadopulosz fordításában. 1966 óta minden évben megrendezik az Aleko nemzetközi szatirikus irodalmi pályázatot, mely Bulgária egyik legendás írójának, az idén 155 éve született Aleko Konsztantinovnak állít emléket. A pályázat lényege, hogy a Sztarsel hasábjain előző évben megjelent legjobb humoros rövidprózát háromtagú zsűri választja ki, melynek egyik résztvevőjét a szerkesztőség, a másikat Szvistov városa delegálja, az elnök pedig jeles irodalmi személyiség. A díjat Konsztantinov szülővárosában, Szvistovban, a Duna Fekete-tengeri torkolatától mintegy kétszáz kilométerre fekvő valamikori fővárosban adták át 2018. január 13-án, ünnepélyes keretek között. Rezesbandás, fáklyás felvonulás után az egybegyűltek idén is megkoszorúzták az író szobrát, majd a városi színházban, irodalmi műsor keretében nyújtották át az elismerést. A Sztarsel (Darázs) című Szófiában megjelenő irodalmi-szatirikus hetilapot 1889-ben alapították, 1946-től megszakítás nélkül létezik. (Forrás: Librarius.hu) --- Szerző: Lackfi János | Felolvassa: Ambrus Attila József | A felvétel készült: 2018. január 25.