Szerkesztő: Marton Árpád

A hagyomány szerint az esztergomi Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt ferences templomban temették el IV. Béla királyt. A méretei és külleme miatt Szép-templomnak nevezett épület a város számos ostroma alatt megrongálódott, majd elpusztult. Hogyan nézett ki ez a templom? A török hódoltság után a városba visszatérő ferencesek keresték-e, megtalálták-e egykori templomukat? És vajon hol lehetett az az épület, ami IV. Béla sírját rejti? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk egy IV. Béla sírját kutató csoport vezetőjével, Gombkötő Csaba gimnáziumi magyar tanárral, volt ferences diákkal. | Szerkesztő: Gyarmathy Dóra

Szerkesztő: Marton Árpád

A Piranesi-díjjal kitüntetett Szent Gellért Tornacsarnokban az Építész Stúdió tervezőivel, Félix Zsolttal és Kenéz Gergellyel beszélgettünk. | Szerkesztő: Gyarmathy Dóra

Szerkesztő: Marton Árpád

A magyar klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja volt Hild József, akinek munkássága meghatározó a reformkori Pest arculatának kialakulásában. Az építészről Havas Gyöngyvér művészettörténésszel beszélgettünk, akinek szerkesztésében Az építészet mesterei sorozatban megjelent egy kötete Hild Józsefről.

Shanghaj több ikonikus épületét tervezte a két világháború között a Besztercebányán született Hugyecz László. A kínai városban saját céget alapított, ő maga is rengeteg épületet tervezett, munkássága meghatározta a modern Shanghaj arculatát. Erről kérdeztük Krizsán Andrást, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökét.

"Zalaváry Lajos munkássága a 20. század magyar építészettörténetének egyik kulcspontja: az ő életművén keresztül lehet megérteni, milyen közvetlen kapcsolat áll fenn a századforduló magyar építészete és a jelen között." – olvashatók a Magyar Művészeti Akadémia honlapján Götz Eszter újságíró, építészeti író szavai, aki egy illusztris kötetet is szerkesztett a 20. század második felének meghatározó magyar építészéről.

| Szerkesztő: Gyarmathy Dóra

Minden idők egyik legjelentősebb magyar kultúrpolitikusa, az 1875 és 1932 között élt gróf Klebelsberg Kuno igen embert próbáló időkben, 1922-től 1931-ig töltötte be a Bethlen-kormány kultuszminiszteri posztját. A miniszter megingathatatlanul hitt abban, hogy a világháborús veszteség és a trianoni országcsonkítás után egyedül a szellemi fölemelkedés mutathat kiutat a nemzet számára. Példátlan kultúraépítő tevékenysége valódi építőmunkával is járt, ami mindennél szemléletesebben tükrözi Klebelsberg koncepcióját: egyfelől orvosolni az ország elmaradott területeinek fogyatékosságait, másrészt a kultúra teljes területére kiterjeszteni az újjáépítés áldásait az elemi iskoláktól az egyetemeken át a kutatóintézetekig. Építő és kultúraépítő működésének szimbolikus összegzése a szegedi egyetemi városrész, amely a korabeli Európa legjelesebb egyetemeihez méltó épített környezetet teremtett a Kolozsvárról száműzött egyetem számára. Az intézmény Szegedre településének centenáriumán emléksétán kerestük a nagy kultuszminiszter nyomait. Háromrészes helyszíni beszámolónk Önöknek is alkalmat ad, hogy megismerkedjenek a Dóm térrel és az azt övező egyetemi városrésszel, ahol – a miniszter emléktáblájának szövege szerint – a kövek is Klebelsbergről beszélnek. | Szerkesztő: Marton Árpád

A mátyásföldi villanegyed, a szentendrei Pirk Múzeum, a vadregényes Kiscelli kastélykert és a dorozsmai szélmalom… Egy színes csomagot szeretnénk letenni a karácsonyfa alá, a 2021-es év legjobb Architek-Túráiból válogatunk. | Szerkesztő: Gyarmathy Dóra

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Szerkesztő: Marton Árpád

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház építészeti értékeiről és felújításáról Prokopp Mária és Jernyei Kiss János művészettörténészekkel, valamint Velledits Lajos vezető restaurátorral beszélgetünk. | Szerkesztő: Gyarmathy Dóra