Ásatalk Podcast

A podcast legújabb részében dr. Siklósi Zsuzsannával folytattuk a beszélgetést ott, ahol az előző rézkoros adás végén abbahagytuk. Részletesebben beszélgettünk a rézkori emberek szociális kapcsolatáról, ami a hamarosan kezdődő Lendület kutatásuk célja. Olyan témákra is kitértünk, hogy miért kellett egy Magyaregresről származó edényt sürgősen  kórházba vinni és  hogyan terjedtek el a rézkorban megjelenő újítások a Kárpát-medencében.

A legújabb részben Dr. Csippán Péter volt a vendégünk, akivel az archaeozoológiáról beszélgettünk. Ez a régészeten belüli tudományág az állatcsontokkal foglalkozik és a felvétel során kitértünk jellemvonásaira. Miben különbözik az antropológusok munkájától az archaeozoológusé? Mi az a kecske/juh problematika? Mi a helyzet a magyar szürkemarhával? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ, ha meghallgatjátok a legújabb epizódot.

Adásunk vendége Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa, akivel arról beszélgettünk, hogy mit kell tudni a rézkorról, mi fán terem társadalmi komplexitás és mit mesél nekünk az identitásrégészet. Nem kell megijedni, valami hűvös ital társaságában könnyen fogyasztható, de tartalmas beszélgetésnek lesztek tanúi.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy meg tudtunk szervezni egy beszélgetést Bánffy Eszterrel, a Német Régészeti Intézet részét képező frankfurti Römisch-Germanische Kommission igazgatójával és az Európai Régészszövetség elnökével. Igyekeztünk minél több dologra kitérni a beszélgetés során, de a vezérfonal az európai neolitikum. Szó volt arról, hogy miként jut el Európába az élelemtermelés és állattenyésztés ismerete, és hogy milyen szerepet játszottak ebben a mai Magyarország területén élt közösségek. Beszéltünk egy Tolna megyei lelőhelyről, és az ahhoz kapcsolódó kutatási projektről, ami Sanghajban díjat kapott. És végül arra is kitértünk, hogy mik az európai régészetet leginkább foglalkoztató kérdések, mik a legizgalmasabb új kutatások.

A 3. évad legújabb részében valami teljesen újat próbáltunk ki. Elutaztunk Szombathelyre, hogy azon a helyszínen vehessük fel a beszélgetést, ami az adás témáját is adja. A savariai Isis-szentély előkerülésének szenzációs története és a szombathelyi római kor régészete mellett Bíró Szilviával és Sosztarits Ottóval arról is beszélgettünk, hogy most induló kutatásaik előtt milyen célok állnak. Nekünk hatalmas élmény volt felvenni az adást, és megnézni az Iseumot. Ha tehetitek, látogassatok el ti is Szombathelyre, nézzétek meg a kiállítást és járjátok körül az ókori Savaria emlékeit. Úgyis itt a tavasz!

A régészet hogyan azonosítja a hunokat? Ezzel a kérdéssel indítjuk a legújabb epizódot. Továbbra is Masek Zsófia a vendégünk, akivel a Kárpát-medence hunjainak nyomába eredtünk. Szó esett áldozati leletekről, hatalmas és rejtélyes bronz üstökről, de beszéltünk a legújabb kutatásokról, legújabb leletekről is.

A legújabb epizódban dr Masek Zsófia volt a vendégünk, akivel a Kárpát-medence római császárkorának régészetéről beszélgettünk. Kiderült, hogy kik éltek a Kárpát-medencében a hunok hódítása előtt, illetve hogy az Alföldön bárhol jár az ember szarmata települések nyomaira bukkanhat. Végigvettük, hogy a hunok hogyan vonulnak végig Kelet-Európán,és hogyan foglalják el Pannoniát.

Ebben az epizódban dr. Anders Alexandrával beszélgettünk a társadalmi nemek régészeti kutatásáról. Ez egy új kutatási irányzat, vagy csak a régészet gondolkodásmódja változott meg? Mi alapján lehet felismerni, hogy a biológiai nemtől eltérő módon temethették el a halottat? Mennyire honosodott meg itthon ez a gondolkozásmód? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ ebből az epizódból.

A 8. epizódban dr. Anders Alexandrával beszélgettünk a neolitikumról és a bioszociális régészetről. Milyen egyéni sorsokat lehet megfigyelni a neolitikum kutatása kapcsán. A bioszociális régészet új kutatási irány, vagy szemléletváltás ami most kapott nagyobb teret a régészetben? Magyarországon mennyire honosodott meg az ilyen kutatási mód és hol alkalmaztak ilyen módszert? Ezekre a kérdésekre kaptuk meg a választ ebben az epizódban.