Ásatalk Podcast

HistoGenes a műsorban! Végre eljutottunk odáig, hogy felvegyük a beszélgetést a kora középkori Európába népességtörténetét kutató projektről. Vendégünkkel, Vida Tivadarral szó esett arról, hogy milyen célokkal vágnak neki a kutatásnak, és milyen módszereket kívánnak ehhez alkalmazni. Szóba került, hogy milyen előzményei voltak az együttműködésnek, és hogy miért érdemel kitüntetett figyelmet a Kárpát-medence, ha a kora középkori Európa népességtörténetének és régészetének kutatásáról van szó.

Az Ásatalk Podcast második évadának 6. részében dr. Vida Tivadar volt a vendégünk, akivel először a langobárdok történetét vettük át. A történetírójuktól, Paulus Diaconustól indítottuk a beszélgetést, majd kitértünk a langobárdok megjelenésére a Kárpát-medencében. A történeti forrásokon kívül a langobárdokokra jellemző régészeti jelenségeket is megemlítettük, amihez hozzátartozik az extrém sírmélység. A beszélgetés végén a langobárdok kivonulását és történetük végét tekintettük át. Folytatása következik a következő epizódban!

Az Ásatalk Podcast legújabb részében dr. Bartus Dávid volt a vendégünk, aki év eleje óta az ELTE BTK dékánja. A vele elkészített adás Brigetiora és annak történetére koncentrál. Szóba került Brigetio városrészei és azoknak kutatása, a lelőhely hogyan épül be a helyi folklórba. Ezenkívül megemlítettük I. Valentinianus császár kötődését Brigetiohoz és a kutatások jövője és népszerűsítése mellett sem mentünk el.

Az Ásatalk podcast második évadának negyedik részéhez értünk. Ezúttal Vida István és Schilling László, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai voltak a vendégeink, akikkel a múzeum közösségi régészeti programjáról beszélgettünk. Szóba kerültek a csapat nagy felfedezései, a jelenlegi projektek és az is, hogy miként lehet önkéntesként részt venni a régészeti kutatásokban, hogy miben tudnak hatalmas segítséget biztosítani az önkéntesek a múzeum régészeinek.

Az Ásatalk podcast 2. évadának 3. részében Szenthe Gergely volt a vendégünk, akivel az avarokról beszélgettünk. Először tisztáztuk, hogy kik az avarok, és aranyéhes hadjárataik után mi történt velük, amikor visszahúzódtak a Kárpát-medencébe. A Bizánci Birodalmon kívül kikkel kerültek még kapcsolatba? Mi okozta a korábban extenzív, militáns Avar Kaganátus társadalmi átalakulását a késő avar korban? Ehhez a kérdéshez hozzá tartozik az is, hogy miként éltek, hogy nézett ki a társadalmuk és a településeik, sírjaik. Nem hagyhattuk ki azt sem, hogy kitérjünk a kettős honfoglalás elméletére, és arra, hogy mit gondolnak erről a mai kutatók.

Az Ásatalk 2. évadának második részében még mindig a trójai háború problematikáját jártuk körül, de a látószöget nem az Égeikumra összpontosítottuk. Először megemlítettük a tengeri népek vándorlását, ami egy több évtizeden keresztül történő eseménynek tekinthető. A korai nagyhatalmaknak (Egyiptom, Hettiták) folyamatos kalóztámadásokat kellett elhárítani, amibe egyesek belebuktak, míg mások épphogy túlélték az időszakot. Ezután felelevenítettük, hogy a trójai háború időszakában milyen folyamatok zajlanak le a Kárpát-medencében és a lehetséges kereskedelmi, ideológiai kapcsolatokra is kitértünk. Felismerhetők olyan héroszok a térségben, mint amilyen Akhilleusz volt? A késő bronzkori háborúskodásra a trójai háború írott forrásain túl, vannak régészetileg is felfedezhető hasonló volumenű összecsapások? Ezekre a témákra kaptok választ a legújabb epizódban.

Az Ásatalk 2. évadának első részében Kalla Gábor és Szabó Gábor voltak a vendégeink, akikkel a régészet hőskorának egyik legizgalmasabb fejezetéről, Trója felfedezéséről beszélgettünk. Szóba került a Trója-eredet megjelenése a későbbi korszakokban, amibe a középkori magyar nemesség is becsatlakozott. Biztonsággal kijelenthető, hogy valóban a törökországi Hissarlik domb rejti az eposzok híres városát? Schliemann alakjával és módszertanával kapcsolatban felmerült, hogy megfelelő rétegben kereste az Iliászban leírt ostromlott települést, és hogy van-e kapcsolat Trója és a Kárpát-medencei bronzkor lelőhelyei között.