Az elmúlt hónapokban több kutatás is azt mutatta, hogy a megélhetési költségek emelkedése lett az első számú probléma az emberek szerint. A növekvő infláció a kampány egyik témája lesz. Erre reagált a kormány a benzin és egyes élelmiszerek árstopjával. Kiss Ambrus szerkeszt, Belyó Pállal, a KSH volt elnökével, a Policy Agenda kutatási igazgatójával beszélgetett.

 

Az inflációt nemzetközi standardok alapján számítja a Központi Statisztikai Hivatal. Annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai között összehasonlíthatóak legyenek az adatok, az Eurostat is ellenőrzi a metódust. Ugyanakkor ha kutatás végeznénk, hogy milyennek érzik az emberek a hivataloshoz képest az árak emelkedésének mértékét, akkor nagyobb árváltozás jönne ki a személyes érzet alapján, mint amit a statisztika alátámaszt.

A KSH inflációs számítása az úgynevezett reprezentáns termékek árának felmérésén alapul. Ez azt jelenti, hogy többfajta szolgáltatás és áru árát mérik fel egyszerre az ország több pontján is. Ebből keletkezik egy nyers adatokat tartalmazó adatbázis. Ebből összeállítanak egy vásárlói kosarat, amelynek az a célja, hogy leképezze a lakossági fogyasztásokat. Ez a kosár persze nagyon eltérhet az egyéni vásárlási szokásoktól, nem veszi figyelembe az egyes termékeknél meglévő márkahűséget, vagy nem tudják az egyén szintjén korrigálni a statisztikai átlagtól eltérő fogyasztási szokásokat. Amennyiben a hal ára jelentősen emelkedik, a halat vásárlók kosarát anyagi értelemben ez megterheli. Ugyanakkor sokan vannak, akik nem szeretik, nem vásárolnak egyáltalán halat, ezért az ő kiadásaik nem nőnek ettől. Statisztikai értelemben mégis átlagolják a halfogyasztást, így mindenkinek a virtuális kosarában megjelenik ez a termék, és az árváltozás mindenkinél érzékelhető lesz – persze statisztikai értelemben.

A módszertan biztosítja, hogy egységes legyen az árak mérése, miközben lehetővé teszi, hogy a szubjektív érzetünk mást mutasson, mint amit a hivatalos statisztikai kiadványok közreadnak. Azaz az is igaz, hogy hiteles az éves 5%-os inflációs adat (amit mérnek), és jól érezzük, hogy ennél többe kerül a mindennapi megélhetésünk. Ez a kettőség nagyon erős politikai csapda, amely minden országban hatással van a belpolitikai folyamatokra.

Belyó Pál a beszélgetés során kiemelte, hogy az árstop nem alkalmas az infláció megtörésére, és mivel a hat élelmiszer kis súlyt jelent az inflációs kosárban, érdemben nem fogja vissza az árak emelkedését. Arról nem is beszélve, hogy helyettesítő termékekkel megkerülhető kereskedői oldalról az árak befagyasztása.

A jelentős drágulás tehát ettől az intézkedéstől nem fog megoldódni, átrendezi az ellátási láncokat, és importáruknak adhat terepet.