Az építészet fenntarthatóságáról gondolkodva nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a téma miként jelenik meg az oktatásban, és hogy a fiatal generációk tagjai az iskolák padjait koptatva vajon milyen ismeretekkel gazdagodnak a fenntartható építészetet illetően.

A témáról meghívott szakértőkkel beszélgetünk:

Szentesi Mária, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete alelnöke és oktatási munkacsoportjának tagja

Szalay Zsuzsa, a BME Építőanyagok és Magasépítés tanszék docense és tanszékvezető helyettese

Takács Lajos Gábor, a BME Építészmérnöki kar Épületszerkezettani tanszékének vezetője

A Bánáti + Hartvig Építész Irodát Hartvig Lajos DLA, az iroda társalapítója, vezető tervezője képviseli

A beszélgetést Molnár Zsuzsanna, kommunikációs szakember vezeti

A minősítési rendszerek megkerülhetetlenek az építészet fenntarthatósága vonatkozásában. Műsorunkban ezért megvizsgáljuk, hogy, a LEED, a BREEAM, a DGNB vagy a WELL, de ma már az ESG-t is említhetjük, miként támogatják épületeink fenntarthatóságát. A beszélgetés során azt is tisztázzuk, hogy mit értünk minősítési rendszer alatt, és hogy a különféle rendszerek miként viszonyulnak egymáshoz, ezért az is nyugodtan tartson velünk, akinek ismeretlenek az említett mozaikszavak.

A témáról Barta Zsombort, a Magyar Környezettudatosépítés Egyesületének elnökét és a Greenbros Consulting alapítóelnökét, illetve Radványi Gábort, a Futureal csoport főépítészét és a Magyar Környezettudatosépítés Egyesületének egyik alapítóját, felügyelőbizottsági tagját kérdezi Molnár Zsuzsanna.

Beszélgetésünk vendége Nagy Csaba Ybl- es Prima Primissima díjas építész, az Archikon építésziroda vezető tervezője, a Bánáti és Hartvig Építész Irodát pedig Bánáti Béla és Hartvig Lajos képviseli.

Az ingatlanpiac olyan, mint egy nagy turkáló - mondja Hartvig Lajos, aki azt a szemléletet vallja, hogy új épület építése előtt érdemes megnézni, nem létezik-e olyan ingatlan a piacon, amely megfelel az igényeknek vagy az igények szerint átalakítható. 

Az építészet fenntarthatóságáról beszélgetve gyakran merül fel az épületek megőrzésének, felújításának és átalakításának, illetve bontásnak és új épületek építésének kérdésköre, így ebben a podcast-beszélgetésben is többször kanyarodunk ebbe az irányba. Nem véletlen ez, hiszen három építész ült egy asztal köré, akik praxikuskban napi szinten foglalkoznak ezzel a témakörrel.

A műsorvezető: Molnár Zsuzsanna

Amikor fenntartható építészetről beszélünk, gyakran fordul elő, hogy az épületeket önmagukban vizsgáljuk, holott nem tekinthetünk el az épületek környezetétől és az azt övező infrastruktúrától sem. Mindemellett az épületeket használó embert se hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha így, tágabb kontextusban vizsgáljuk a fenntartható építészetet, számos új szempont kerül fókuszba. Így például az is, hogy milyen kapcsolatban áll a környezettudatosan tervezett épület és a fenntarthatóság mentén megalkotott városi szövet az ember jóllétével.

Vendégünk Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének igazgatója és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára. A beszélgetésben a Bánáti + Hartvig Építész Iroda részéről Bánáti Béla vesz részt. A műsorvezető Molnár Zsuzsanna.

Budapest újépítésű társasházainak építészetéről beszélgetünk, a témát kerületi, beruházói és tervezői oldalról is megvizsgálva. Vendégünk Massányi Katalin, a 13. kerület főépítésze, Pálffy Réka a Pesti Házak Kereskedelmi Igazgatója, a Bánáti és Hartvig Építész Irodát pedig Hartvig Lajos képviseli.

A beszélgetés során több téma is megosztja résztvevőket, így például, hogy minimum mekkora négyzetméter jusson egy főre vagy hogy szükséges-e minden lakáshoz parkolót adni. Persze vannak témák, melyekben teljes az egyetértés, ilyen a társasházak fenntarthatóságának kérdése.

„Amit lehet, használj fel újra, ne burkolj, ne fess semmit csak azért, hogy szép legyen!”

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda az elmúlt évek során folyamatosan bővült, kinőtte Vaskapu utcai irodáját. Új irodaépületre lett szükség, melyet a BH építészei saját magunknak terveztek az egykori Alba Regia étteremből. Nagy kihívás volt ez, hiszen önmaguk megbízójaként lehetőségük nyílt olyan épületet létrehozni, melyen megmutatják azt az építészeti szemléletmódot, melyet teljes mértékben magukénak éreznek. A helyszín így a lehetőségekhez mérten a legkisebb környezeti terhelés mellett készült, a körforgásos építészet irányelveit követve. 

Podcast adásunkban ezt az épületet mutatjuk meg nektek kívülről, belülről. Tartsatok velünk erre az épületbejáró-sétára!

Az étteremből építészirodát tervező Lőcsei Verával, valamint Kiss Noémi projektvezetővel és Sánta Bendegúz tervező építésszel, illetve Bánáti Bélával és Hartvig Lajossal, a BH alapító tervezőivel beszélget Molnár Zsuzsanna. A műsorban az iroda további munkatársai is megszólalnak.

Milyen klassz! De érdekes! Mi ez az ufó hang? Ilyen és ezekhez hasonló visszajelzéseket kaptunk tőletek podcastunk zenéjével kapcsolatban. 

Többen érdeklődtetek, hogy honnan ered ez a különös hanganyag. Év végi műsorunkban ezért kivételesen nem építészeti témáról beszélgetünk, hanem utánajárunk a sokakat érdeklő kérdésnek, és felfedjük RÉS című zene eredetének titkát. Lévay Jenő képzőművésszel, a RÉS című zene szerzőjével, pontosabban megtalálójával beszélgetünk, Jenő elmondása szerint ugyanis egy úgynevezett talált zenéről van szó. Hogy ez pontosan mit jelent, az kiderül a beszélgetésből.

A RÉS zene mellett Jenő egyéb olyan munkáiról, performanszairól is szót ejtünk, melyek létrejötte során valamilyen hangzóanyag is született; de az is kiderül podcastunkból, hogy a 80-as években mit keresett egy öntödében Lévay Jenő és Hartvig Lajos.

Hamarosan megkezdődik az egykori MÁV Nyugdíjintézet műemlék épületének rekonstrukciója, amelynek során a bérpalota szállodává alakul át. Egy ilyen hírre talán kevesen kapják fel a fejüket, ám ha nem az építtető (vagyis a MÁV), hanem a bérlők megnevezésével emlegetjük az épületet, az máris ismerőssé válik számunkra, hiszen a köznyelvben (Állami) Balettintézetként, ritkábban Drechsler-palotaként ismerik az Andrássy út 25. alatt álló épületet. A rekonstrukcióra hosszú évtizedek óta várt az épület; közel húsz éve áll üresen, kihasználatlanul, de az ezt megelőző években is hányattatott sorsa volt. A jelenlegi generáltervezői munkát a Bánti + Hartvig Építész Iroda végzi. A Drechsler-palota történetéről és jövőjéről beszélget Bánáti Bélával, a projekt vezető tervezőjével, illetve Ritoók Pál művészettörténésszel, a Magyar Építészeti Múzeum főmuzeológusával Molnár Zsuzsanna.

Amikor arról beszélgetünk, hogy milyen témákat dolgozzunk fel a Beszélő építészetben, rendszeresen felmerül a fenntarthatóság témaköre. Nem véletlen, hiszen ma már elengedhetetlen, hogy az építészek aktívan foglalkozzanak a témával. Ennek megfelelően előző adásunkban a körkörös gazdasággal, ezen belül az építészet körforgásosságával foglalkoztunk, most pedig ennek a témának egy szeletéről, az építési-bontási hulladékok feldolgozásának, újrahasznosításának lehetőségeiről beszélgetünk.  Vendégünk Petrovszki Krisztián, aki több mint tíz éve foglalkozik az építőiparban keletkező hulladékok kezelésével, valamint a másodnyersanyagok minél nagyobb arányú hasznosításával, ezáltal pedig a környezet terhelésének csökkentésével. A Bánáti + Hartvig Építész Irodát Hartvig Lajos, az iroda egyik vezető tervezője, illetve Kurucz Regina az iroda WELL tanácsadója képviseli. 

Miért ragaszkodunk adott anyagokhoz épületeink tervezése, építése során, ha lehetőségünk van a már korábban használt matériák újragondolására is. Az elhasznált farmer például alkalmas hangszigetelésre, de olyan kísérletek is zajlanak, melyek azt vizsgálják, hogy a beton miként váltható ki természetes anyagok, többek között mezőgazdasági hulladék felhasználásával. Szintén izgalmas törekvés termékek helyett szolgáltatásokban gondolkodni. Többek között ilyen kérdésről is beszélgetünk adásunkban, melynek témája a körforgásos gazdaság, ezen belül pedig az építészet körforgásossága.