Meggyógyítjuk-e a Föld általunk okozott sebeit, vagy a félelem és az előítéletek ellenséges táborokba terelnek bennünket, és a végletekig harcolunk majd egymással egy pusztuló bolygó szűkülő erőforrásaiért? Mindenki tekintsen önmagába, a Tét nem is lehetne hatalmasabb...

A tavalyi év rávilágított, hogy hiába állunk a tudományos és technológiai fejlődés csúcsán, civilizációnk továbbra is megdöbbentően törékeny...  (készült Lugosi Péter írása alapján)

Lássuk és érezzük át, hogy igazán izgalmas, különleges időben élünk, és ha képesek leszünk bátran szembe nézni a helyzetünkkel, jutalmunk a valódi szabadság lesz. Vitathatatlan a tudás és a tapasztalat jelentősége, ám az egyetlen út, ami megmenthet minket, az együttműködés, az együttérzés és a szeretet lehet…

Miért illúzió megváltást várni az úgynevezett zöld energiától, és miért nem tudunk megválni a fosszilis energiahordozóktól? Miként szővik azok át az életünket a reggelinktől a zokninkig, és milyen halálos buborékot fújt alánk a pénzügyi gazdaság, amelyen üldögélve várhatjuk a pillanatot, amikor semmivé válik…

Valójában minden az energiáról szól, a világ leggyorsabb állataként cikázó gepárdtól az atomerőműig. Most, és az elkövetkező két részben megismerkedünk vele egy kicsit, hogy jobban megérthessük a világot, amelyben élünk, és az irányt, amerre tart…

A cél nem lehet más, mint enyhíteni az összeomlás okozta testi és lelki károkat. Ez az erre adott közösségi szintű válasz lényege, és nem az, hogy egyesek a barlangjaikban tovább élnek majd túl, mint mások...