A "Média és valóság viszonya a 21. században" című kurzusunk utolsó alkalmának felvétele 2025 május 21-én.Kurzusvezető: Balázs Zsuzsanna - újságíróA kerekasztal résztvevői: Bánszegi Rebeka, a 24.hu közéleti-politikai újságírójaKálmán Attila, az Investigate Europe oknyomozó újságírójaTőke János, a Szabad Magyar Szó szerkesztőjeTeczár Szilárd, a Lakmusz főszerkesztőjeAz újságírói kerekasztal eredetileg a Média és valóság a 21. században kurzus záró, értékelő beszélgetése lett volna. Időközben azonban a magyarországi sajtóval nagyot fordult a világ, így az újságírók beszélgetését újraterveztük, és önálló eseményként is meghirdetjük. A közéleti átláthatóságról szóló törvénytervezet árnyékában a meghívott újságírókkal csak érintőlegesen fogunk beszélni a sajtó globális válságáról. Ehelyett tágabb perspektívában, a magyar határokon túl is kiterjedt tapasztalatokkal bíró újságírókkal fogjuk vizsgálni az aktuális magyar és régiós nyomást, ami az újságírásra nehezedik. Beszélünk arról, hogyan jutottunk el az elsősorban a 2010-es sajtótörvénnyel kezdődő, majd a gazdasági kivéreztetéssel folytatódó magyarországi sajtóviszonyoktól a május 14-én napvilágra került ügynöktörvényig. A Magyarországon és Romániában is dolgozó Parászka Boróka és a Vajdaságban a Szabad Szó című közéleti lapot szerkesztő Tőke János segítségével kitekintünk arra, hogy vannak-e a magyarországihoz hasonló törekvések a demokratikus viszonyok határait ugyancsak feszegető szomszédos országokban, Romániában és Szerbiában. Ennek különös jelentőséget adhat, hogy május 18-án lezajlik a romániai választások második fordulója. Határon túli magyar újságíró résztvevőink pedig segíthetnek megérteni, milyen közönsége van az anyaországi sajtónak a határon túli magyarság körében. A 24.hu közéleti-politikai újságírója, Bánszegi Rebeka első kézből tud majd beszélni arról, milyen tapasztalatokat gyűjtött magyarországi újságíróként a romániai választásokon. Egyúttal érzékeltetni tudja, milyen hatással van a kiszámíthatatlanság egy klasszikus „napilapos” működésű szerkesztőség életére. Kerekasztalunk másik két résztvevője, Kálmán Attila, az Investigate Europe uniós oknyomozó műhely újságírója, valamint az adatújságírás egyik hazai zászlóvivője, a Lakmusz főszerkesztője, Teczár Szilárd segítenek értékelni, hogy a Halász János egyéni indítványára benyújtott ügynöktörvény hogyan befolyásolhatja Magyarország uniós tagságát, és megvizsgáljuk azt is, teremthetnek-e az uniós szervek jogkört arra, hogy – amint azt Karácsony Gergely főpolgármester indítványozta – hatékonyan és gyorsan beavatkozzanak a magyarországi sajtószabadság védelmében. Megvizsgáljuk, hogyan erősödtek meg az újságírói együttműködések az Európai Unióban, miért támogatják az uniós hivatalok pályázatok kiírásával a tagállamokban működő szabad sajtót. Van-e ennek a finanszírozási formának hatása a tagországok médiájának működésére, és van-e – legalább részben – igazság a kormány azon vádjaiban, hogy ez beavatkozást jelent a sajtó és azon keresztül a közélet működésébe. Hogyan értelmezhető egyáltalán a globális gyakorlatban az a kitétel, hogy nem befolyásolhatja egy sajtótermék a közéleti diskurzust, amikor annak végső soron, akárcsak Orwell 1984, vagy Huxley Szép új világ című regényének, alapvető lényege, hogy azt befolyásolja?https://biboszabadegyetem.org/kurzus/media-es-valosag-viszonya-a-21-szazadban/

The Collaborative Seminar Cultures of Hate and Oppression was coordinated to address the complexities of these topics that are of urgent global importance in our era of continuing discrimination, forced migration, socially sanctioned violence, and war.

The Collaborative Seminar Cultures of Hate and Oppression was coordinated to address the complexities of these topics that are of urgent global importance in our era of continuing discrimination, forced migration, socially sanctioned violence, and war. This podcast gives insights into the work of the students.

In this interview, Jakob Zsambok of The Complexity Science Hub in Vienna, talks about the Seshat and Cliopatria databases, what they contain, their data sources and confirmation, and how they are accessed, used and enhanced by historical researchers.Seshat: Global History Databank, founded in 2011, aims to bring together the most current and comprehensive body of knowledge about human history in one place by systematically collecting what is known about the social and political organization of human societies and the evolution of civilizations over time.Cliopatria is a geospatial database of world-wide political entities from 3400BCE to 2024CE (then continuing with the existing description)  it builds on work originally done by Andrew Tollefson for a YouTube video. Seshat and Cliopatria are now linked, so that data related to a polity can be taken in relation to its physical location, its geo-spatial context, and over time. Jakob uses the Holy Roman Empire and Sigismund of Luxemburg as examples of the management of inter-locking relationshipsSeshat and Cliopatria both actively welcome enhancements, additional data and suggestions from their users.   The web addresses areSeshat: https://seshat-db.com/   and https://seshatdatabank.info/  (Note : in order to see all the data and suggest edits, an account is needed which has to be manually approved)And Seshat database on github: https://github.com/Seshat-Global-History-Databank  Cliopatria on github:  https://github.com/Seshat-Global-History-Databank/cliopatria  And on Zenodo: https://zenodo.org/records/13363121This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Medieval Studies.

What happens when universities shift from being spaces of critical thinking and public knowledge to institutions shaped by market logic? In this episode, we explore the transformation of higher education under neoliberalism—how academia has moved away from its traditional role and into a system driven by efficiency metrics, privatization, and corporate partnerships.Andrea Pető, Dina Gusejnova, Elena Trifan, and Tania Arcimovich discuss the tension between liberal, neoliberal, and illiberal universities, the precarious conditions of academic labor, and how these forces impact both students and faculty. They also examine the inequalities within academic mobility and the broader implications for knowledge production in a time of polycrisis.Join us as we critically assess the current state of academia and discuss alternatives for a more inclusive and egalitarian university system.

In this interview, Grzegorz Pac, Professor at the Faculty of History of the University of Warsaw, discusses his on-going research into the cult of saints and canonisation in Medieval Poland.  Through a case study of the canonisation of St Stanislaus of Krakow, Grzegorz focusses on how a saint, particularly a popular and highly venerated saint, could confer symbolic capital onto a specific church, diocese and individual bishops or archbishops.  And in turn, how this symbolic capital offers the beneficiaries greater status and power within the ecclesiastical hierarchy.  In addition, Grzegorz considers how the medieval process of canonisation, while becoming more formalised, was more difficult and less effective in the newly Christianised regions peripheral to the centre of Christianity in Rome.This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Medieval Studies.

https://open.spotify.com/episode/2dB0O0F14zW7Vyxrfcml2N?si=Q5lHLPM3Sr-861hbLZyASgA mintegy 700 ezer Szovjetunióba vitt hadifogoly és civil internált sorsa abszolút tabu volt a szocializmus évtizedei alatt. A rendszerváltás után azonban berobbant a memoár irodalom, és megalakultak a fogságba esett magyarok és elhurcoltak emlékét őrző szervezetek is. A szovjet fogság története mára a második világháborúval kapcsolatos kutatások legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. Az előadás a fogolykérdés historiográfiáját mutatja be és rámutat arra is, hogy, hogyan használja fel, miként kezeli a témát az emlékezetpolitika.

In this episode, we explore the often-overlooked struggles of at-risk scholars, focusing on the absence of Belarus in discussions on academic freedom, the gendered dimensions of displacement, and the systemic exclusions within global academia. Tania Artemovich discusses how Belarusian scholars have been marginalized in protection programs, despite facing decades of repression, while also addressing the challenges female migrant scholars face in securing recognition and support. Dina Gusejnova, Andrea Pető, Bernard Kleeberg, and Elena Trifan further examine the structural barriers, knowledge production gaps, and the geopolitical hierarchies that shape academic mobility.This episode challenges us to rethink the narratives of academic displacement and calls for a more inclusive, equitable approach to knowledge production and integration.

In this episode of Protecting Academia at Risk, we explore the urgent challenges facing universities today, from the rise of right-wing movements in Europe to the ongoing struggles of displaced and at-risk scholars. Together with Andrea Pető, Dina Gusejnova, Bernhard Kleeberg, Tania Arcimovich, Nadiya Kiss, and Elena Trifan, we discuss how universities can reclaim their role as spaces of free thought and critical inquiry.We reflect on the structural barriers that prevent meaningful academic integration, the failures of transnational organizations in protecting scholars at risk, and the broader implications of the neoliberalization of higher education. From the crisis of academic mobility post-Brexit to the contradictions within the EU’s approach to academic freedom, this conversation unpacks the layered complexities shaping the future of knowledge production.

A pesti gettót hozták létre utoljára a II. világháború alatt. Ebben az előadásban a gettó rövid történetéről, illetve a gettólakók által átélt érzelmekről van szó: milyen fontosabb eseményekhez, helyszínekhez kapcsolódóan számoltak be érzéseikről a túlélők? Hogyan írták le azokat? Milyen szerepük volt az érzelmeknek a gettólakók életében?