Görgeted a hírfolyamot, meglátod valakinek a sikerét, és összerándul a gyomrod. Mielőtt gyorsan tovább görgetnél és letagadnád – állj meg. Az a szúrás most mondott neked valami fontosat.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/14/az-irigyseg-nem-szegyen-hanem-iranytu/

Évek óta hozod az eredményeket, és közben csendben várod, hogy valaki észrevegye. Rossz hírem van: a főnököd nem gondolatolvasó. A jó hírem: nem is kell annak lennie.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/13/amit-nem-kersz-azt-nem-kapod-meg-a-fizetesemeles-kimondatlan-szabalya/

Órák óta bámulod ugyanazt a problémát, és semmi. Aztán elindulsz a boltba tejért, és a második saroknál beugrik a megoldás. Ez nem véletlen – ez a legolcsóbb gondolkodóeszköz, ami létezik.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/12/a-seta-ami-megoldja-amit-az-iroasztalnal-nem-tudsz/

Nem a nagy évfordulós vacsorák tartják össze a párokat, hanem az, hogy ki köszön el reggel, és hogyan. A szerelem nem az ünnepnapokon dől el, hanem a keddeken.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/11/ket-perc-ami-osszetart-egy-szerelmet-a-kis-szertartasok-ereje/

Van az az ügyfél, aki tíz százalékát adja a bevételednek, és kilencven százalékát a fejfájásodnak. És te mégis ragaszkodsz hozzá, mert „mégiscsak pénz”. Számoljunk csak utána, tényleg az-e.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/10/a-rossz-ugyfel-dragabb-mint-az-ures-naptar/

Egy fontos beszéd előtt egyszer úgy vertem a szívem, mintha elfutott volna nélkülem. Aztán valaki azt tanácsolta, lélegezzek ki hosszabban, mint be. Két percbe telt, és a test, ami épp menekülni készült, lelassult. Nem varázslat volt, hanem biológia, amit senki nem tanított meg nekem időben.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/07/amikor-a-tested-panikba-esik-a-lelegzeted-a-taviranyito/

Egy barátom kétszer annyit keres ma, mint öt éve, és tavaly meglepődve mondta, hogy a hónap vége ugyanolyan szűkös, mint régen. Nem szórt el semmit hirtelen. Egyszerűen minden megnőtt vele együtt: a lakás, az autó, a boltok, ahová jár. A pénz nem tűnt el; csak felszívta az élet.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/06/a-csendes-lyuk-a-penztarcadon-amikor-a-fizetesed-no-de-sosem-marad-tobb/

Egyszer megszámoltam, hány projektbe kezdtem bele az adott évben, és hányat fejeztem be. Tizennégy indulás, három befejezés. A többi tizenegy ott lebegett félkészen, mint megannyi nyitott böngészőfül a fejemben, és mind vitt egy kis energiát, cserébe semmit nem adott.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/05/tiz-elkezdett-dolog-egy-befejezett-a-felkesz-eleted-matematikaja/

Egy ismerősöm három évig ugyanazért az óradíjért dolgozott, mint az első hónapjában, közben viszont megduplázta a tudását. Amikor megkérdeztem, miért nem emel, azt mondta: „féltem, hogy elmennek a régi ügyfelek.” Nem mentek volna el. Ő ment el önmagától.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/08/03/az-arazas-amitol-begorcsolsz-miert-adod-olcsobban-a-munkad-mint-amennyit-er/

Sokáig azt hittem, az a jó vállalkozó, aki mindenhez ért, és mindent maga old meg. Én írtam a számlát, én raktam össze a weboldalt, én válaszoltam éjfélkor az e-mailekre. Aztán egy nap rájöttem, hogy nem a cégemet építem, hanem egy állást csináltam magamnak, méghozzá egy elég rossz főnökkel.

Olvasd el itt: https://cslazzar.com/2026/07/31/a-vallalkozo-legdragabb-szokasa-mindent-egyedul-akar-csinalni/