A gyermekeid azok, akik tükröt mutatnak neked abban, hogy milyen az életed, hogy

„A kialakult jelenlegi társadalmi, gazdasági és mindig aktuális jelenlegi élethelyzetnek mindenki ellenáll, mindenki meg akar szabadulni tőle, mindenki küzd és harcol ellene. Valójában az egész életünkben így állunk ellen mindennek. És most jön a figyelem. Mit csinál minden ember? Arra figyel, amit nem akar. Azaz mindenki az ellenállását figyeli. Mindenki egy ellenállással akarja alakítani az életét. Én a programjaimat azzal szoktam kezdeni, hogy hagyd abba az akarást és a nem akarást. De lehetséges ez?”

„A tudatosság nem egy lecke, amit meg kell tanulni. Amit én átadok az embereknek, az nem egy tanítás. Nem megtanítom őket valamire, hanem hallanak tőlem információkat, amiket elkezdenek használni és megélni.”

„A depresszió valójában olyan állapot, amikor az ember szó szerint kilátástalannak éli meg, hogy már nem tud mit kezdeni az életével, önmagával vagy egy adott szituációval. Ez egy teljes, abszolút közömbös állapot. Tehát amikor valaki teljesen leközömbösíti magát (mondhatjuk, amikor valaki depresszióssá válik), valójában nem akar szembesülni az érzelmeivel, nem akarja látni, nem akarja érezni és tapasztalni a rossz érzéseket.”

Ezerarcú tudatosság című podcast sorozatom kilencedik részében arra világítok rá, hogy minden, amit a világról gondolunk, fordítva van.

Ebben a részben arról is szó esik, hogy hogyan teremtünk tudattalanul az érzelmeinkkel, és hogyan teremthetünk tudatosan olyan körülményeket, amilyenben valójában élni szeretnénk.

Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogy hogyan lehet kiszállni a generációs mókuskerékből, hogyan vegyük észre a szokásainkat, amelyek tudattalanul alakítják életünket, és hogyan élhetünk egy kiteljesedett életet a generációs érzelmeink ismétlődése nélkül.

Hogyan befolyásolják az életedet a szokásaid, miért kell felismerned és észrevenned ezeket, és miért nem tudod abbahagyni őket? Hogyan változnak meg a szokásaid maguktól? A mai epizódból kiderül. Nézd meg te is podcast sorozatom hatodik felvételét, és oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel is!

Az emberek úgy élik az életüket, hogy azt hiszik, az a valóság. Igazából viszont csak gondolnak valamit a valóságról, valamit magukról és másokról, és csak azt hiszik, hogy az a valóság, amiben élnek. Tehát a valóság valódinak tűnik. Ebből kell felébredni, és meglátni, hogy ahogyan eddig éltél, az illúzió.

„Abban a pillanatban, ahogy az ember ráébred, hogy nem azt az életet kell valódinak hinni, amiben eddig élt, már fel is ébredt az álomvilágából, és elkezdheti élni a valódi életét.”

„Eszembe se jut már arra figyelni és azzal foglalkozni, ami nekem nem jó. Nem ítélkezek, nem bírálok, nem vádolok, nem ítélek el senkit azért, mert ő olyan. Nem azonosulok a fájdalommal és a sajnálattal, mert tudom, hogy ilyenkor nem a másik embert sajnálom, hanem a saját sajnálatomat élem meg. Tehát ezért csak figyelek a másikra szeretettel."