A cseh elnökválasztás második fordulójában Petr Pavel volt vezérkari főnök fölényes győzelmet aratott populista ellenfele, Andrej Babiš ex-miniszterelnök felett. Az Új Egyenlőség podcastjának eheti adásában Bőtös Botonddal, az Átlátszó és a Jelen vendégszerzőjével értékeltük ki a választás eredményeit.

 

A szakértő szerint Csehország történetének harmadik közvetlen elnökválasztása egyben a nemzet posztkommunista időszakának lezárását is jelentette. Ennek az időszaknak emblematikus alakja volt a 2013-ban megválasztott leköszönő államfő, Miloš Zeman aki az ország emberi jogokra alapuló külpolitikája helyett egy Kína és Oroszország felé orientálódó irányt vitt. Petr Pavel vezetésével azonban visszatérhet a Nyugat felé elkötelezett, emberi jogokon és demokratikus értékeken alapuló elnöki hivatal.

 

A cseh elnökválasztást magyar szemmel is érdekes volt követni. Orbán Viktor régi politikai szövetségese, Andrej Babiš ugyanis a Fidesz receptjét próbálta bevetni az elnökválasztási kampányban. A választás első fordulójában a volt miniszterelnök még egy nyugodtabb kampánnyal próbálkozott, ám ez sikertelennek bizonyult: szorosan ugyan, de alulmaradt ellenfelével, Pavellel szemben. Ezt követően Babiš egy “180 fokos fordulatot vett” és azzal vádolta a volt vezérkari főnököt, hogy háborúba vinné az országot. Bőtös szerint a Fidesz által már jól bevett stratégiát próbálta alkalmazni Babiš saját kampányában is, azzal, hogy az emberek ukrán háborúval kapcsolatos félelmeire akart hatni, miközben háborúpártisággal és az egykori kommunista rezsimmel való szimpatizálással vádolta ellenfelét. Ez azonban nem bizonyult hatásos stratégiának a cseh választók körében.

 

A szakértő rámutatott, hogy a csehek inkább a lengyel álláspontot képviselik a háborúval kapcsolatban, és nem pusztán befogadják az Ukrajnából érkező menekülteket, hanem a társadalomba valló integrációjukat is segítik. Éppen ezért a cseh kontextusban nem volt szerencsés Babiš azon megszólalása (mely később bejárta a világsajtót), hogy nem küldene katonai segítséget a balti országok vagy Lengyelország számára egy esetleges háborús helyzet esetén. Ezzel szemben Pavel számára egykori NATO katonai bizottsági elnökként adott volt, hogy lecsapja az ötös cikkely labdát, és kötelezettségszegéssel vádolja a volt miniszterelnököt.

 

Bőtös Botond kiemelte, Pavel győzelmével csak tovább folytatódik Magyarország elidegenedése a régióban, a cseh elnök ugyanis egyértelműen elutasítja az orbáni autoriter politikát, és határozottan nyugati értékeket vall. “Csehország visszatérhet az unalmas, nyugat-európai témákhoz, mint az euró bevezetése, a New Green Deal, vagy a nyugdíjreform” – tette hozzá Bőtös. Habár Babiš elbukta az elnökválasztást, a szakértő szerint még esélyes, hogy további visszatérési kísérletekkel próbálkozzon a cseh politikába. Nem kizárt, hogy parlamenti pártját, az ANO-t szervezheti át egy, a Fidesz stratégiáját és üzeneteit szorosan követő politikai erővé.