Író? Színész? Dramaturg? Énekesnő? Egyszerre mind? Vagy váltakozva? Ahol megjelenik, ott mindig van történet, annak mindig van csattanója. Ha novelláskötetben, ha regényben, ha a színpadon, ha a HaNEM zenekar tagjaként, vagy társaságban mesél. Hol szomorú, hol csak fájdalmasan nevetséges, de a poén nem marad el. Legjobban a Huszadik század izgatja. A nemrég megjelent kötetében például egy, illetve sok Brauner Piroska nevű nő, aki  végigsétál a mocsaras huszadik századon, és egyetlen pillanatra sem hagyja el magát. Ő maga pedig színészként sem. Bíró Kriszta, az Örkény színház színésze, író, dramaturg volt a Dobszerda vendége.

Felsorolhatatlanul sok ádáz támadás érte Magyarországon a demokráciát az elmúlt években, de ezek közül is talán az egyik legdurvább az volt, amit négy évvel ezelőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel tett a hatalom "modellváltás" címmel. A Vas utcában működő egyetem  akkori hallgatói és tanárai a legváltozatosabb eszközökkel tiltakoztak a kormány felsőoktatási modellváltása ellen. Volt  tánc az esőben, díszőrség a féltetőn, egyetemi blokád és egyetem foglalás, vörös-fehér szalagkorlát, és egyetem mentés. Upor László, az akkori megbízott rektor és oktató, majd az egyetemet elhagyókból szerveződő Freeszfe Egyesület vezetője nemrég megírta a tiltakozások történetét Majdnem lehetetlen címmel. A történet arra is bizonyíték, hogy nem teljesen lehetetlen ellenállni az agresszív hatalmi törekvéseknek. Upor László volt a Dobszerda vendége.

A 2024. március 2-ai adás ismétlése:

A XX-ik és most már a XXI-ik század egyik leghíresebb kortárs zeneszerzőjének néhány hete ünnepeltük a 98-ik születésnapját. Szinte hihetetlen, hogy élete végén egy nemzetközileg is óriási sikert aratott operával hívta fel újra a világ figyelmét. Csodálatos életművében ez volt az első opera. És még hihetetlenebb, hogy hamarosan megszületik az újabb operája! Kurtág György volt a Dobszerda vendége.

Dóri álma, Edit fagylattal, Jobb leszek jövőre, Visszatekintek önmagamra. Ezek nagy vásznakra festett, főként rózsaszínt, fehéret, szürkét és feketét használó olajfestmények címei. Történetek, emlékek, sejtelmes képzettársítások, sokszor felismerhető családtagok, kortársak, művészek, tudósok a realitás és az abszurditás határán. Ezek Fehér László legújabb alkotásaból most nyílt kiállítás az Einspach Galériában a belvárosban. Fehér László a nemzetközi művészeti szcéna legismertebb magyar alkotói közé tartozik. Többek között ő is képviselte Magyarországot a Velencei Biennálén, a grazi Neue Galerie am Landesmuseumban,  a londoni Barbican Centre-ben, a stuttgarti és a berlini IFA Galerie-ben, a bécsi Ludwig Múzeumban. Budapesten is sok kiállítását láthattuk, amelyek  a hetvenes évektől egészen máig a magyar legújabb kori magán-és köztörténeteket tárják elénk a maguk egészen egyedi, hiperrealista stílusában.

Ki vagyok én valójában? Ezt a sorsfordító kérdést próbálja megválaszolni a mennyasszonyi díszben, fehér fátyol alatt ülő Wagner Emese, vagyis valójában a színházi mű szerzője, Szalontay Tünde, aki saját élete legfájdalmasabb felismerésével néz szembe  az általa írt önvallomásos monodrámájában.  A független magyar színjátszás szinte minden helyszínét végigjárta már az Arvisura színháztól kezdve a Pintér Béla Társulaton keresztül a Krétakörön át a Szentendrei Teátrumig, sőt, még néhány külföldi színtársulat tagjaként is. Ma már oktatja is a színpadon való viselkedésmódokat. A Dobszerda vendége Szalontay Tünde, titokzatos, rejtőzködő színésznő.

Mi a különbség a karizma és a sárm között, milyen mértékben tudja befolyásolni egy sármos politikus a választóit, hogyan vezethető félre egy teljes társadalom a politikus személyes vonzereje segítségével, hogyan formálja a politikusi sárm a demokráciát, hogyan fordíthatja át a jót a rosszba, vagy fordítva a személyes rokonszenvével. Mi a csábítás és az ámítás közötti különbség egy -egy politikai vezető megnyilvánulásaiban? A világpolitikát befolyásoló jónéhány mai politikus tevékenységének elemzésével sok, eddig fel nem tett alapkérdésre adott választ Sonnevend Júlia, Amerikában élő magyar médiaszociológus, a New York-i New School for Social Research szociológia és kommunikáció tanszékének docense, akinek SARM című legújabb könyvéről, a világsajtó is beszámolt.

A magyar és a nemzetközi művészet a kisujjában van. Rengeteget tud a kortársművekről, de a régesrég születettekről is. És mindene a kép. Tőle tudjuk napra készen, hogy milyen kiállításra érdemes most éppen azonnal elmenni, hogy hol vannak a legfontosabb kortársművészeti események, hogy hogyan érdemes egy kiállítás képeit okosan megszemlélni és megérteni, s nem nagyon van olyan jelentős kultrális esemény, amelyen ne találkozhatnánk vele. Ő az Art Magazin egyik alapítója és ma főszerkesztője, rádióműsorok, TV-műsorok is kötődnek a nevéhez. Topor Tünde művészettörténész, művészetfelelős a napokban vehette át a Pro Cultura Urbis díjat. Ő volt a Dobszerda vendége.

" Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy nem megyek Magyarországra sem muzsikusi, sem magánemberi mivoltomban. Az eseményeket rendszeresen követem, híreket és újságot az internet segítségével állandóan olvasok, persze csak módjával, mert szeretnék néha zenével, irodalommal és egyéb szép és kellemes dolgokkal is foglalkozni"- vallja Schiff András, a világhírű zongoraművész, aki  2011-ben jelentette be, hogy amíg az Orbán-kormány hatalmon van, nem hangversenyezik Magyarországon. Ma sem lett  optimistább, de változatlanul hisz abban az értékrendszerben, amelyet - úgy látja - folyamatosan el akarnak pusztítani Magyarországon. A Budapesti Fesztiválzenekar turnéján Brahms D-moll zongoraversenyét játssza Bécsben, Erlangenben, Párizsban és Kölnben. A  bécsi koncertje előtti próbán sikerült beszélgetni vele. Ő volt a Dobszerda vendége.

Színházi- és filmszínész képzést indít a Jurányi Házban Bodó Viktor színész, rendező, aki az utóbbi időben német nyelvterületen működő színházakban rendez óriási sikerrel. A most induló független oktatási intézményben olyan képzést tervez, amelyben a film- és színházi színészmesterség egymásra épülő, egymást feltételező tudást ad, s amelynek fontos része a szakmai gyakorlat különböző alapelvek és struktúrák szerint működő alkotóközegekben. Bodón kívül tanít majd többek között Máté Gábor, Mácsai Pál, Székely Kriszta, Polgár Csaba és Miklauzic Bence is. A Dobszerda vendége  Bodó Viktor, akitől azt is megkérdeztük, ő is úgy érzi-e, hogy legsikeresebb rendezése a "Ledaráltakeltüntem" ma aktuálisabb, mint valaha.

A totalitárius rendszerekben a nyílt erőszak mellett a propaganda játszott meghatározó szerepet: a sajtó és a film mellett a könyvtáraknak is komoly feladatot szántak. A könyvtárak a kirekesztés klasszikus példáit mutatják: ez kiterjedt a könyvtárosokra, az állományra és az olvasókra is, s hogy milyen mértékű hatást gyakorolhatott a könyvtár-politika mind a sztálinizmus, mind a fasizmus idején kialakult közállapotokra, arról igen keveset tudhattunk egészen mostanáig, amíg meg nem jelent Sonnevend Péter könyvtárkutató tanulmánya Vörös és Barna címmel, melynek alcíme:  "Adalékok az európai diktatúrák könyvtárainak történetéhez (Szovjetunió, Német Birodalom, Magyar Népköztársaság)". A Dobszerda vendége Sonnevend Péter.