Dobszerda

Megtervezte, megrajzolta, kivágta, megvarrta, majd mozgatta és a saját kamerájával filmet  rendezett és forgatott a bábfiguráival. Például a Mihaszna Köcsögről, Óláb Pufiról és Jóláb Petiről, de a szomorú Petőfi vers juhászáról is, aki bánatában a szamarat üti veri. Az első magyar vérbeli bábfilmesről Falus Éváról az animációs filmtörténet szinte egészen mostanáig mélyen hallgatott. Az ok, hogy az ötvenes években az akkori szóhasználat szerint Párizsba disszidált, s így azonnal említhetetlenné is vált Magyarországon.  A múlt héten lánya, a Párizsban élő orvos, pszichiáter, terapeuta, Faloux Júlia fellebbentette az eddigi sűrű fátylat édesanyjáról és a magyar animációs film történetének kezdeteiről. Ő volt a Dobszerda vendége és természetesen nemcsak az édesanyjáról, hanem saját rendkívül izgalmas életéről is kérdeztük.

"Eltemetés, betemetés, elsietett temetés és újratemetés. Kicsiny Balázs kiállítása az Art Departmentben a múlttal kapcsolatos társadalmi rítusokból fon jelentéskoszorút. A múlt és a múltról való jelentés visszajár kísérteni az élőket"-mondta Nemes Z. Márió  az ifjabb Rajk László hajdani műtermében berendezett galériában  látható megdöbbentő installációk, jelmezbe öltöztetett figurák és a falra akasztott alkotások láttán. "Akit a saját sorsa bátorít föl"- ezt a címet adta a művész a legújabb műveiből készült kiállításnak. A Dobszerda vendége Kicsiny Balázs, nemzetközi hírű festő és szobrászművész, egyetemi tanár.

Biztosan emlékeznek a "Tovarisi konyec" című plakátra, amelyre egész Európában a függetlenség szimbólumaként tekintettek, s most, hogy az üzenet újra egyre aktuálisabb, gyakran látható külföldi televíziók képernyőjén is a híres magyar grafikus és animációs művész által tervezett plakát, egy orosz katona tarkóján látható mondattal, hogy most aztán itt a vége. A plakát születéséről, annak sorsáról is beszélgettünk az adás vendégével Orosz Istvánnal. Emellett sok minden más is szóba került, pl. egy különös grafikai bravúr, az anamorfózis, meg persze a nemzetközi hírű kiváló animációs filmjek, a versek és a könyvek. Az édesapjáról és a kétlelkűségről is kérdeztük.

"A szegény neandervölgyi néz szembe most a lehetőségek szivárványos sokaságával. Mákony és dögvész. A huszadik századi ember talán olyan lesz, mint ahogy a buta, erős neandervölgyire tekintett a kommunikatív homo sapiens". Így foglalja össze egy interjúban háromkötetes monumentális regénye mondanivalóját Darvasi László, aki 1908-tól 1957-ig vezeti végig a magyar történelem rettenetes buktatóin sok száz hősét a Neandervölgyiek című nyár elején megjelent könyvében, amelynek már írja a folytatását. Darvasi László volt a Dobszerda vendége. A beszélgetés súlyos szívműtéte utáni lábadozás pillanataiban készül a szívkórházban.

A 2024. június 19-ei adás ismétlése:

Harminc év állandó készenlétben, mindent tudni kell és minden pillanatban kapcsolni, ha turnéra készül, vagy épp turnézik a zenekar, nagybőgő, népi bőgő, zenekarnyi barokk hangszerek, különböző húrral készült hegedűk, brácsák, csellók, fúvós hangszerek, színpad tervek és mikrofonok, - és akkor még nem említettük a színpadra szerelendő pódiumokat, az opera díszleteket, a repülőgépen elhelyezendő eszközök csomagolását és főleg a percre pontos előkészítést. Akinek mindezt a kisujjában van, Zentai Róbert, a Budapesti Fesztivál Zenekar technikai vezetője. Ő volt a Dobszerda vendége. Beszéltünk a new yorki Carnegie Hallról, a londoni Proms fesztiválról a  Hollywood Bowl-ról, de szó volt a török, a kanári szigeteki, a shanghai-i és a kanadai turnéról is.

A 2024. június 12-ei adás ismétlése:

Az irodalom, a kultúratudomány és az esztétika doktoraként évtizedek óta a magyar kultúra aktuális kérdéseivel foglalkozik, mint például a nyilvánosság új színterei, a  szerzőség problémája az irodalomtudományban, a kortárs magyar fiatal irodalom, a folyóiratok kultúrája az elektronikus kor szemszögéből. De izgalmasan elemzi a jelentős magyar irodalmi szereplők alkotásait is, pl.Kertész Imre prózáját, Nádas Péter Sajáthalál c. művét, vagy Tóth Krisztina költészetét. És  legalább ennyire izgatják a magyarországi egyetemek problémái és a felső-és középfokú oktatás riasztó helyzete. Gács Anna , irodalomkritikus, szerkesztő, fordító volt a Dobszerda vendége.

A 2024. április 3-ai adás ismétlése:

"Rembrandt kifinomult képalkotói és dramaturgiai eszközöket fejlesztett ki arra, hogy bonyolult emberi konfliktusokat vigyen színre festményeken és rézkarcokon – oly módon, hogy elkötelezett nézője a cselekményt, a sorsok alakulását eseményszerűen végig is tudja követni.”- vallja Rényi András művészettörténész a sokszáz oldalas Rembrandtról írt tanulmányában, amelyből arra az érdekes felismerésre is jutunk, hogy a világ egyik legnagyobb festőművészének képein ábrázolt jelenetek akkor válnak igazán drámává, ha a néző maga is aktívan közelíti a látványt. Rényi András elemző munkája igyekszik megkönnyíteni a belépést a képek rembrandti színpadára, a festett függöny mögé, ahol a mához is szóló események zajlanak.

A Dobszerdában Váradi Júlia vendége Rényi András volt.

A 2024. március 27-ei adás ismétlése:

Amit csak megtehet a felejtés ellen, azt irodalomtörténészként meg is teszi. Rendszeresen jelennek meg újabb és újabb visszaemlékezései, elemzései, kritikai hangvételű tanulmányai, amelyek elsősorban keserű tapasztalatainak hatására, hogy  eltűnni látszik a múlt legnagyobbjainak felidézése,   megpróbálja ébren tartani  irodalmi emlékezetünket. Adytól, Kosztolányin át Karinthyig, József Attilától Molnár Ferencig, Pilinszkyig és Petri Györgyig sok mindenkire  ráirányítja erős fókuszú lencséjét, s nem ritkán saját korábbi tévedéseit is bátor önkritikával illetve új megvilágításba helyezi a magyar irodalmat. Veres András, irodalomtörténész volt a Dobszerda vendége, akinek egyszerre két tanulmánya is elolvasható, az egyik "A felejtés ellen", a másik az "És megint elölről" címet viseli.

A 2024. március 13-ai adás ismétlése:

Gyönyörű fekete,  göndör haja volt,  hatalmas sötétbarna szeme és kreol bőre. Mindenki imádta az állami gondozó intézetben, ahová  egészen kicsi fiúként került. A hányatott gyerekkor ellenére máig az a legjellemzőbb rá, hogy derűs mosoly ül az arcán, láthatóan élvezi az életet. Szinte csodával határos módon derült ki, hogy a kicsi korától vágyott színészi és előadó művészi hivatásra mennyire alkalmas, így egyenes út vezetett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. Ma ismert színész, a Víg Színház után szabadúszóként sokféle szerepet és színházat kipróbált, s legújabban rádiós műsorvezető kollégaként is találkozhatunk vele és feleségével itt a Klubrádióban. Kálid Artúr a Dobszerda vendége, aki ugyan sokat mosolyog, de arról, amit ma mindannyian átélünk, rendkívül keserűen beszél.

A 2024. február 28-ai adás ismétlése:

Nem gondoltam volna, hogy a gyászról, egy hozzánk nagyon közelálló családtag elvesztéséről lehet úgy is beszélni, hogy olykor ott bujkáljon a mosoly is a szájunk szélén, sőt, egy-egy pillanatra önfeledten nevetni is tudjunk. Pedig lehet, és nem is kell szégyenkezni miatta. Ezt bizonyítja egy fiatal, elsőfilmes rendező, aki egy családi gyász történetén keresztül sok-sok olyan tabut képes ledönteni, amiről azt gondolnánk, érinthetetlen. Breier Ádám, Lefkovicsék gyászolnak című első nagyjátékfilmjét sok alapos és érdekes dokumentumfilm előzte meg, amelyek közül nem egy ugyancsak tabukat döntögetett, akár Kubában, akár Krasznahorkai László szülőhelyén történt a forgatás. A Dobszerda vendége Breier Ádám, filmrendező.