A múlt század ötvenes éveiben a neves orvos-író, dr. Magyar Imre az 1945 és 48 közötti ún. koalíciós átmeneti időszakról írt regényt, amelyet magyarázható módon nem jelentetett meg egyetlen magyar könyvkiadó sem. A Vita Nuova című regény ugyanis a zsidó túlélők szemszögéből vizsgálja, hogyan lehetett, ha egyáltalán lehetett elviselni az ittlétet a szülőföldön és társadalomban, amelyből oly kegyetlenül kiboronáltattak. Magyar Imre nemrég felbukkant regénye  döbbenetesen újszerű átvilágítást nyújt nem csak a drámaian meg-változott politikai helyzetről, hanem arról a fordulatról, amelynek hatásai a mai napig meghatározóak. Kőbányai János, a Múlt és Jövő kiadó vezetőjének köszönhetően most napvilágra került e réges-régi írásmű. A Dobszerda vendége Kőbányai János, író, szerkesztő, filmkészítő, esszéista.

"ELVÉGRE" - ez a címe Szilágyi Ákos költő, esztéta, szerkesztő, Pulitzer-emlékdíjas közíró, Oroszország-kutató, habilitált egyetemi docens legújabb verseskötetének, amelyért ő  kapta az idei Artisjus nagydíjat, amelyet persze teljes életművéért is  bőven megérdemelt. Az új kötetről így ír: "Ez a nyolc éven át hétről-hétre, napról-napra vezetett verses sivatagi napló végső összegzésben egy Én lerombolásának naplója. Ahány vers, annyi lerombolt Én, annyi szabadulás, annyi kigyógyulás. De nem önmagunk – az Én −, hanem a világ kedvéért."

Szilágyi Ákos volt a Dobszerda vendége

A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött  így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított,  modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején  az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.

A nagy füzet, az Ópium, a Wittmann fiúk, a Woyzeck, és más című sikeres  filmjei után az Utas és holdvilág forgatását is elkezdte volna, de ez a terve derékba tört. Washingtoni otthonában beszélgettünk vele néhány napja. Szász János a Dobszerda vendége.

Hogyan jutottunk el a Fidesz-kétharmadok, a sorosozás, a migránsozás , a brüsszelezés, a határkerítés, a  nem múló rendeleti kormányzás és az „illiberális demokrácia” kiteljesedésének időszakáig? Milyen pszichológiai  magyarázatai lehetnek annak, ahogyan a rendszerváltáshoz vezető úton oly ígéretesnek tűnő, szabadságvágyó magyarországi politikusokat kizárólag a hatalmat, az anyagi javakat és az illiberalizmust előnyben részesítő politikai elit váltotta fel és vált meghatározó erővé. Ezekre a kérdésekre keresi a szakmai választ pszichoanalitikai megközelítésből Göncz Kinga egy nemrég megjelent tanulmánykötetben. Ő volt a Dobszerda vendége. A közéleti témák mellett persze szóba került a gyerekkora, a tanulmányia, a szakmája és természetesen az édesapja, az oly sokak által hiányolt Göncz Árpád, volt államelnök is.

Már egészen fiatalon a magyar képzőművészet elismertetését tűzte ki céljául, ezen belül is elsősorban a magyar festészetét. 2003-ban ő volt az egyik alapítója a rendkívül népszerűvé vált művészeti és kulturális periodikának, az Art Magazinnak. Ma ő az egyik legjelentősebb belvárosi galéria tulajdonosa, ahol a legelismertebb művészek mellett eddig ismeretlen, de sokat ígérő fiatal alkotóknak is lehetőséget ad arra, hogy megmutatkozzanak. A kiállítások megnyitói unikális  eseményekként vonzzák az egyre nagyobb közönséget. Einspach Gábor hihetetlen erővel és akarattal küzdött meg nemrég egy leküzdhetetlennek vélt súlyos betegséggel. A küzdelem és a gyógyulása történetét megosztotta a nyilvánossággal, mert sokan és sokat tanulhatnak belőle. Einspach Gábor volt a Dobszerda vendége.

Milyen lehet egy színésznő számára, ha a saját nagymamájának auschwitzi és más halál-és munkatáborokban átélt elviselhetetlen traumáit eleveníti fel egy saját kézzel írt napló alapján a színpadon. Galló Olga Fullajtár Andrea nagymamája fiatal nőként olyasmit élt át és rögzített milliméteres ceruzavéggel tépett papírdarabokra, amiről csak nagyon kevesek voltak képesek naplószerűen beszámolni. Miután túlélte a poklot,  több mint húsz évig kezébe se tudta venni a leírtakat. De a Kádár-korszak kellős közepén mégis elhatározta: ki kell adatnia ezt a mementónak számító naplót. Ezzel elkezdődött élete második nagy küzdelme a holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. A Dobszerda vendége Fullajtár Andrea. A Gólem Színházban előadott monodrámáról, a nagymamájáról, édesanyjáról és persze a saját életéről is sok fontos gondolatot megoszt a hallgatókkal és a szerkesztő-műsorvezetővel, Váradi Júliával.

Művészettörténész és esztéta. Károlyi Zsigmond, Rákóczy Gizella. Keserű Ilona, Fehér László, Maurer Dóra  életművét kutatta és dolgozta fel. Rendszeresen publikál magyarországi képzőművészeti folyóiratokban, számos kortárs képzőművészeti kiállítás kurátora és társkurátora volt, többek között ő volt a budapesti Q Contemporary művészeti Galéria kurátori igazgatója, 2022-ben pedig  ő volt a kurátora Keresztes Zsófia Az álmok után merek dacolni a károkkal című kiállításának az 59.Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában.  Zsikla Mónika ma  az egyre sikeresebb Einspach és Czapolay Galéria fő kurátora, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem megbízott előadója.  Kurzusának címe: kultúrzsurnalizmus. Zsikla Mónika volt a Dobszerda vendége.

Pszichológusnak készült, de a Berlinben szerzett diploma után a család többi tagját követve inkább a filmrendezés felé  fordult. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen, majd a bécsi Filmakadémián, s végül a FreeSZFe-n szerezett rendezői diplomát. Az eddig készült kisjátékfilmjei mindegyike jelentős sikert aratott. A Tarr Béla mentorálásával készült legújabb  filmjét, az Élő kövek-et, amelynek két főszereplője Schilling Árpád és Kizlinger Lilla, a Berlinale versenyprogramjába is beválogatták. Most épp a világhírű svéd rendező, Ruben Östlund készülő játékfilmjében dolgozik. Mészáros Márta unokája, Ladányi Jancsó Jákob volt a Dobszerda vendége.

"Az emberellenes viselkedés nem teljesen nyíltan működik, hanem bujkálva, rejtőzködve, - mint a róka - lopakodva vonul be a társadalom bizonyos részeibe. Jelenleg a hajléktalanok kerülnek ebbe a vesztes helyzetbe. Reméljük, hogy előbb-utóbb a rókának az orrára lehet koppintani."- mondta nem sokkal halála előtt Samu István, emberfeletti munkát végző pszichiáter főorvos aki elsőként szervezte meg a budapesti hajléktalan ellátást. Ő volt Iványi Gábor egyik beszélgetőtársa a nemrég napvilágot látott "Hat beszélgetés" című unikális interjúkötetében, amelyben kilátástalan életekkel, áldozatokkal, kitaszítottakkal és lehetetlennek látszó élethelyzetekből kikecmergő emberekkel szembesülünk. Iványi Gábor a Dobszerda vendége. Azt is megkérdezem tőle, hogy a folyamatosan meghurcolt, a szegényekért küzdő lelkész hogyan lett beszélgető ember.

Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés színpadi adaptációja, a Valuska Eötvös Péter első és - sajnos utolsó - magyar nyelven írt operája. A premier a világhírű zeneszerző, karmester 80. születésnapjához kapcsolódó rendezvények fénypontja volt. Az előkészületek már javában folytak, amikor a komponistát végzetes betegséggel, agydaganattal diagnosztizálták. Ennek ellenére folytatta a munkát, ami az egész produkciót különös dimenzióba emelte. Kalmár András Az utolsó opera című dokumentumfilmje a halállal szembesülő művészről és egy mindenre elszánt kiváló társulatról szól, akik mindent megtesznek azért, hogy a zeneszerző megérje művének bemutatóját, amelyen 2023 december 2-án részt is vehetett. Eötvös Pétert pontosan egy évvel ezelőtt, március 24-én érte a halál. A Dobszerda vendége Kalmár András, rendező, kultúraszervező.