Olyanok a filmbeli képek és képsorok, mintha az operatőr személyesen tapasztalta volna meg az ötvenes évek második felének Magyarországát. Pedig csak fotókról, elbeszélésekből és saját alapos utánajárás alapján forgathatott, hiszen 1976-ban született. Az Oscar díjra jelölt Árva, Nemes Jeles László új filmje az '56-ot követő furcsa, szinte megmagyarázhatatlan átalakulás idején játszódik,  amikor a levert forradalom utáni élet teljes szürkeségbe és némaságba burkolózva, titkokkal és gyalázattal telve ült rá az emberek mindennapjaira. A film operatőre, az Oscar díjas Erdély Mátyás volt a Dobszerda vendége.

Többet tett és tesz a magyar irodalomért, mint számos magyar kollégája, szakmai társa. Több, mint három évtizede él Magyarországon, s bár a német akcentusa nem sokat változott, a magyar irodalomról, a magyar nyelvről és főleg a budapesti értelmiségről többet tud sok hozzáértőnél. Nemcsak a németre fordított műveivel, vagy saját irodalmi folyóiratával, de a kávéházi kultúra újrateremtésével is elévülhetetlen érdemeket szerzett és szerez napjainkban is. Ő alapította a mára rendkívül népszerűvé vált Három Holló Kávéházat. Szóval nagyon megérdemelte a Pro Cultura Urbis díjat, amelyet a napokban vehetett át. Wilhelm Droste a Dobszerda vendége.

"A szakmaiság nem ismer oldalakat. Nincs két magyarországi kultúra, nincs két színházi szakma.”- fogalmazott Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság nemrég megválasztott elnöke, aki azt ígérte, vissza fogja szerezni ennek a nagymúltú szakmai társaságnak a presztízsét. Megválasztása óta újabb 6 színházi szervezet csatlakozott az MSZT-hez, amely gyakorlatilag semmiféle költségvetési támogatásban nem részesül, ellentétben a Magyar Teátrumi Társasággal, amelynek elnöke Vidnyánszky Attila, s akivel Bodor Johanna nemrég egyezkedni is próbált.  

A Dobszerda vendége a táncművész-koreográfus, színházi alkotó, Bodor Johanna.

A Mindenki című élőszereplős rövidfilmjével szinte ismeretlen rendezőként  2017-ben Oscar díjat nyert, s az ezt követő filmjeivel is jelentős sikereket aratott. Idén a második játékfilmjét, az Egykutyát a Cinefest közönségdíjjal jutalmazta. Egy színházi előadás különös adaptálása, amely egyszerre nevetni és sírnivaló, ugyanis a mai fiatal felnőttek generációjának kilátástalanságáról, a magyar közélet velejéig romlott állapotáról, a nihilizmusról, és a legsötétebb jövőképről  humorral és persze fájdalommal fest szélesvásznú panorámaképet. Deák Kristóf volt a Dobszerda vendége.

Neki köszönhető, hogy az Orbán Viktor által Magyarországról elkergetett Közép-európai Egyetem fontos utódintézményei még funkcionálnak, nem is akárhogyan, neki köszönhető, hogy a Blinken OSA Archívumában összegyűjtött rendkívül értékes anyagból a rendszerváltást megelőző és az azt követő idők lényegi eseményeiből rendszeresen izgalmas kiállításokat rendeznek. Neki köszönhető, hogy a magyar liberális értelmiség története nem vész homályba, hogy a Soros Györggyel meglévő magyar kapcsolatok még mindig működnek , s akkor csak egy töredékét soroltam fel Rév István, történsz, kutató érdemeinek Ő volt a Dobszerda vendége.

A filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem önálló művészi alkotómunka, amely kulcsszerepet játszik a filmek végső formájának megszületésében vallja méltán A most életműdíjjal kitüntetett neves vágó, Sellő Hajnal.  Fontosabb filmjei a Csínom Palkó, az Abigél, A törvénytelen, a Sorstalanság a  Néma dosszié, a  Pogány madonna, és az Angyalbőrben című TV sorozat. A sok jelentős filmes munka után a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendkívül népszerű oktatója lett, s emellett  szabadúszó vágóként is dolgozott. Sellő Hajnal volt a Dobszerda vendége.

"Az emlékezetpolitika nem más, mint a történelem, a múlt hatalmi eszközként való használata"- állítja Standeiszky Éva, aki  saját bevallása szerint véletlenül lett történész, azonban ez a véletlen oda vezette, hogy az 1956-os forradalmat rendkívüli alapossággal, új szempontok szerint és a korábbiakhoz képest váratlan megvilágításban sikerült feldolgoznia akkor, amikor még csak kevesen voltak, akik mertek ehhez a témához  őszintén mertek hozzányúlni. A közelmúltban pedig a legújabb kori művészettörténetünk egyik különleges alakjáról, Kassák Lajosról jelentetett meg  újabb korszakalkotó elemző kötetet. Standeiszky Éva a Dobszerda vendége.

Ha van élet, amely joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, az az emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv író, filmrendező,  néprajzkutató Tüdős Kláráé, minden bizonnyal az. És ha van élet, amely sokoldalúnak, színesnek, küzdelmesnek, bátornak és sikeresnek mondható, az a Tüdős Kláráról írt háromkötetes életrajzi regény szerzőjéé, Bódis Krisztáé; író, pszichológus, dokumentumfilmes, tehetséggondozó, a hátrányos helyzetű közösségek elkötelezett támogatója, s mostanában egyre inkább politikus.