Ebben az epizódban az életről és a határhelyzetekről beszélgetünk. A küzdelemről, amely mindent áthat: az élet megtartásáért és annak a szervezetnek a jó működéséért, amely azért született, hogy segítsen megtartani az életet. És arról, ami mindezt összetartja: az emberségről. A dzsungelharc vendége Adorján Katalin, a Mosoly Alapítvány ügyvezetője.

Amikor a mai adás készült, elgondolkodtunk: mi tartja benne a szereplőit a történetükben. Egyszer csak felbukkant a szó: gravitáció. De nem a súly, a nehézségi erő, hanem ahogyan Einstein leírja: térgörbület.

A dzsungelharc mai vendégei számára arra a helyre lejt a tér és tartja ott őket, ahol átléphetnek a mindennapi világukból oda, ahová a saját gravitációjuk mutat. Vannak ilyen helyek. Ide nem az erő, hanem a saját terük görbülete vonzza az embereket.

Talán nem tudják, miért, de ha ott vannak, megérkeztek. Nem könnyebb, mint máshol, lehet, hogy nem is jobb, mert a mindennapok azok mindennapok. De gravitáció ott tarja őket, a tér mutatja helyüket.

A bor pedig, amit készítenek, legyen az a vibráló siller vagy a friss, gyümölcsös olaszrizling, ennek a gravitációnak a palackba zárt eredménye.

A dzsungelharc vendégei: Kállai Éva és Székács Krisztián, a Kállai Borház társtulajdonosai.

Képzeljünk el egy helyet, ahol szinte minden másodpercre jut egy előre megírt szabály, ahol az érzelmeknek nincs helyük, csak a hidegvérű profizmusnak, és ahol a legkisebb hiba akár végzetes is lehet. Ez a pilótafülke steril valósága.

De mi történik akkor, ha ez a tökéletesen kiszámítható világ egyszer csak szertefoszlik, és a fellegek helyett – egy világjárvány miatt – hirtelen a magyar rögvalóságban, a kisvállalkozói lét bürokratikus és kaotikus mocsarában kell helytállni?

Ebben az epizódban arról a belső hajtóerőről beszélgetünk, amely képes a pilóták extrém kríziskezelését és jéghideg fegyelmét átültetni az üzleti túlélésbe is. Megnézzük, mit kezd egy tökéletes rendhez szokott elme a kiszámíthatatlansággal, miért a legrosszabbra való folyamatos felkészülés adja a legnagyobb szabadságot, és hogyan válik egy egzisztenciális kényszerből született B terv egy új út kezdetévé.

A dzsungelharc vendége Szénási Márton kereskedelmi pilóta és cégtulajdonos.

Az magától értetődő, hogy a vállalkozás és tulajdonosának élete összefonódik. Az sem kérdés, hogy ennek a kapcsolatnak a dinamikája létfontosságú a cég életében. Ha ez egészséges, akkor a vezetőjével együtt a cég is fejlődik, ha túl szoros marad, az bizony megfojthatja a vállalkozást. Ebben az epizódban erről a dinamikáról, a belső mozgatórugókról beszélgetünk, de leginkább arról, hogyan válhat teljessé az élet, miként alakulnak prioritásai, és persze arról is, miért az egyik legfontosabb dolog számunkra a tudás. A dzsungelharc vendége Nyisztor József, a Training 360 ügyvezetője és társtulajdonosa.

Ebben az epizódban egy olyan rendszer működésébe pillanthattok be, ahol a gazdasági realitások és a társadalmi felelősség élesen ütköznek. A terület, ahol a Dzsungelharc mai adásának vendége dolgozik, emberek tömegeinek életminőségére hat, miközben a szűkös, alulfinanszírozott keretek adottak.

De létezik kitörési pont: a pragmatikus szolgáltatásfejlesztés. Ám ehhez a nyolcvanas években ragadt reflexeket is meg kell haladni, az „így szoktuk” és a „jól van az úgy” mentalitást fel kell számolni. A helyzet nem reménytelen, a gyakorlatban már kipróbált példák mutatják, hogy a szektor képes a megújulásra.

A Dzsungelharc vendége Czirbesz Gergely, a GasztVitál stratégiai igazgatója.

Ebben az epizódban az agrártudományok területén az egyik legidézettebb magyar tudóssal beszélgetünk. Szó esik növénygenetikáról, magyar és nemzetközi tudományos műhelyekről, de a lényeg mindenhol egy: a tudomány sokkal inkább makacs ostrom, mint megfigyelés.

Benézünk a tudomány "elefántcsonttornyába" is: az alapkutatás nem elszigetelt köldöknézés, hanem az az értelmezési, valóságismereti képesség, amely megvéd minket attól, hogy kiszolgáltatott technológiai analfabéták maradjunk a saját jövőnkben.

A Dzsungelharc vendége prof. dr. Galiba Gábor növénybiológus, a HUN-REN Mezőgazdasági Intézetének nagydoktora, a MATE professzora.

Ebben az epizódban egy olyan országról beszélünk, amelyet sokan következetesen és kompromisszummentesen egy optimalizált laboratóriumnak látnak, ahol a túlélés záloga a tudás. Talán nem is ország, hanem egy cég, hatmillió alkalmazottal, ahol a jelent és a jövőt a stratégiai tervezés határozza meg, és mérnöki pontosságú térkép mutatja az utat.

Ez biztosítja számukra, hogy fennmaradjanak a globális hatalmak tektonikus játszmáiban, és persze azt is, hogy képesek legyenek szó szerint a világ élvonalába kerülni és ott is maradni.

Akivel minderről beszélgetünk: Aigner Iván közgazdász, Szingapúr-szakértő.

A transzparencia sokszor csak egy unalmas, kiüresedett vállalati hívószónak tűnik. Ám rögtön húsbavágó lesz, ha a saját vagyonunk, a megélhetésünk a tét.

A pénzügyekben a bizalom nem magától jön: csak akkor bízhatjuk rá valakire a vagyon "málháját", ha kristálytiszta, mi miért történik a pénzünkkel. Ez mindenkit véd, persze a piac kiszámíthatatlan változásaitól még ez sem, mert befektetés nincs kockázat nélkül.

Rétalji Igor beszélgetőtársának kijutott a hullámvasútból: a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus dzsungelében még látta, ahogy BMW motorral törlesztenek bedőlt hiteleket, a kétezres években a monitor előtt élte át, ahogy limit nélkül zuhannak az árfolyamok.

Egy olyan történet következik, ahol a válságok nem tűnnek el nyomtalanul, hanem tanulsággá sűrűsödnek, a szabálykövetés nem gúzsba köt, hanem értéket teremt.

Ebben az epizódban Schuszter Péter, az Univerz Invest ügyvezetője és társtulajdonosa a Dzsungelharc vendége.

Mielőtt elkezdtük volna ezt a beszélgetést, arra lehetett számítani, hogy a technológia csúcsairól, a mesterséges intelligenciáról és az orvosi innovációról esik majd szó. Hiszen azzal az emberrel készültünk beszélgetni, aki kutatóként és gyakorló sebészként a világ legjobbjai között van. De aztán valahogy beugrott az orvosi eskü: ebben a gyógyítás nem szakma, tudomány, hanem művészet, Ars. És ez megnyitotta a kaput, amelyen most ti is beléphettek. Egy olyan világba, ahol a hűség természetes, az együttérzés magától értetődő, és a gyógyítás életforma, akár kutatásról, akár gyakorló sebészetről van szó.

A Dzsungelharc vendége Prof. Dr. Hangody László, az Uzsoki Kórház Ortopéd-traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a GenuForm AI alapító társtulajdonosa.

Mitől lehet az, hogy az ügyfél akkor is elégedett, ha nem kapta meg azt, amiért jött, amit szeretett volna? Igen, pontosan attól, ami manapság talán nem annyira jellemző világunkra: az őszinteségtől és a hátsó szándék és érdek nélküli segítségtől. És ez hogy fér össze egy cég profitorientált működésével? Nos, ez látszólagos ellentmondás csupán, mert éppen az ilyen mintákban működhet jól egy cég, de akár az egész gazdaság is. Hogyan lehet ezt csinálni? Minden bizonnyal leginkább a sallangok nélküli, belső meggyőződésből fakadó partnerségből. Ez nem hangzik bonyolultnak, de nap mint nap ebben a szellemben dolgozni bizony önmagában is teljesítmény. De ez, mondjuk így, az alap. A működéshez meg kell az energia – ami messze nem csak pénz. És vajon még mi? Erről beszél dr. Márton Zoltán, a CreditExpert ügyvezetője és alapító tulajdonosa.