dzsungelharc

A Dzsungelharc extrában a gazdasági élet gyakorlati kérdéseiről beszélgetünk. Ezúttal a Demján Sándor Tőkeprogramról lesz szó: többek között arról, pontosan mit jelent a tőkealapú finanszírozás, milyen félelmek, tévhitek élnek a cégekben ezzel szemben. Átbeszéljük azt is, hogyan zajlik a program a gyakorlatban: ki juthat ilyen módon tőkéhez, mi a monitoring szerepe, milyen vállalkozói célokat támogatnak, és mit mutatnak a legfrissebb tapasztalatok a jelentkezésekről, elbírálásról, napi problémák kezeléséről. Vendégünk dr. Bánfi Zoltán, a MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. (Fotó: Hegedűs Bence, 4K Media Studio)

A Dzsungelharc Extrában a gazdasági élet gyakorlati kérdéseit járjuk körül. Ezúttal Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára beszél az Otthon Start lakáshitelről és az első hónap tapasztalatairól. Szó esik az árplafonokról, azokról a piaci és finanszírozási újdonságokról, amelyek a kínálat oldali élénkülést, gyorsabb hitelfolyósítást és komplex jogi–pénzügyi biztonságot célozzák.

Tudod, mi a közös a kolbásztöltésben és a pályázatírásban? A Dzsungelharc új részében Csomár Zoltán, az European Conformity Check társtulajdonosa és társügyvezetője mesél arról, miért kell a humor, lehet-e bízni egy magányos farkasban, és mikor válik egy céges kapcsolat tíz-húsz év alatt barátsággá, igazi közösséggé.

Ez a beszélgetés nem arról szól, hogy vállalkozni jó vagy nehéz, hanem arról, hogy hogyan lehet ennek egyszerre rabja lenni, és szabadnak is maradni.

Meg arról is, hogy mi az, nem feladni az emberséget, a jó kompromisszumkészséget, akkor is, ha a valóság bejelentkezik, a hullámhegyeket völgyek követik, kívül is, belül is. Hol van ebben a stabil pont? Egy látszólagos közhelyben: az emberi kapcsolatokban. No meg a szívben. Mert – idézve Zoltánt – "ha a szíved ott van valamiben, az okoz örömet".

A Dzsungelharc mai vendégei számára a munka olyan magától értetődő, mint a levegővétel. Közben persze ott van benne a közös nevetés és a romantika is. De nem hátrálnak meg akkor sem, ha szembejön a valóság.

Miközben hallgatod a történetüket, lassan rájössz: a hely, amiről beszélünk, valójában egy tükör. Visszanéz belőle harminc év, a család ereje és az is, hogy érdemes adni a tágabb közösségnek.

Fülöp Judit és Mogyorósi Péter, a tatai Malom és Kacsa tulajdonosai számára egy vállalkozás sosem csak számlákból, tervekből és eredményekből áll. Hanem abból a közös munkából, amitől élővé, otthonossá és emberivé válik egy ház, új formát és értelmet kap egy már funkcióját vesztett épület.

Az igazi veszély nem az, ha letérsz az útról, hanem ha észre sem veszed, hogy már rég nem oda tartasz, ahová indultál.

Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan ismerjük fel a saját tévutainkat, mikor válik a növekedési kényszer önsorsrontássá, és hogyan lehet végre kilépni a körből, amit magunknak rajzoltunk.

A Dzsungelharc vendége Rimóczi Oszkár, a Mégis kollektíva alapítója és a The Daring Self Project kezdeményezője.

A fine diningról sokaknak a merevség, mondhatni a proccság jut eszükbe - talán jogosan. De mint minden előítéletről kiderül, lehet ez másképp is: nem áhítat, ájult csodálat, netán sznobság, hanem életöröm, humor és könnyedség. Mert minden attól függ, ki csinálja, mit gondol az életről, és megengedi-e magának, hogy jól érezze magát a világban. Van rá recept? Bizonyára nincs. de az, hogy ők hogy csinálják, kiderül a beszélgetésből - a Dzsungelharc vendégei Sárközi Ákos és Kalocsai Zoltán, a Textúra társtulajdonosai.

A legrosszabb kérdés a fel nem tett kérdés - vallja a Dzsungelharc mai vendége. És ez nem csak egy szakmában, hanem - minden bizonnyal - az élet valamennyi területén igaz. Mert a helyes út megleléséhez elengedhetetlen kíváncsiság ahhoz is kell, hogy igazán megértsük a másikat, ne csak válaszok, hanem történetek szülessenek. Szabó Sándor közgazdász, bankár, a Maalbeck ügyvezető partnere számára a befektetési tanácsadás nem aknákkal teli pénzügyi labirintus, hanem emberi kapcsolat. Itt messze nem csak az a kérdés, mennyi a hozam, hanem az is, hogy hogyan épül és marad meg a bizalom - mert ez a lényeg a pénzügyekben is. Meg az is, hogy mindig tartsuk szem előtt: a pénz nem cél, hanem eszköz. Ez az egyszerűnek látszó, ám a gyakorlatban annál nehezebben megvalósítható alapgondolat - ha úgy tetszik, szemlélet - a jól-lét kulcsa, és azé, hogy ne a rabjai legyünk, hanem minket szolgáljon. Erről szól a mai beszélgetés: pénzről, de nem pénzszagúan. Az emberről, kérdésekről, döntésekről és arról, mit jelent jól segíteni másokat abban, hogy saját döntéseik valóban az övék legyenek.

Ki lehet törni az aranykalitkából? Érdemes egyáltalán? A választ - legalábbis a dzsungelharc mai vendégének esetében - egy a Kopaszi-gáton eltöltött, energiadús délután adta meg. Itt indult el vállalkozása, ami nem csak önállósodást, hanem teljesen új ösvényt is jelentett számára: régóta élő belső késztetését váltotta valóra, amikor elkezdett tanítani. Ehhez persze hosszú út vezetett, és át kellett törnie saját korlátait is. Ezt a belső munkát a kíváncsiságból is táplálkozó alkotási vágy, a bizalom és persze az eltéphetetlen gyökereket adó család is táplálta, segítette.

Ebben az epizódban Filep Szabolcs és a PROGmasters történetét ismerhetitek meg.

A vállalkozás egyik lényege a mozgás. De tudjuk, ez sokszor nem könnyű. Ám akkor könnyebb, sőt természetes, ha ez sugárzik a vezetőjéből. Itt a hangsúly a "természetes" szón van: mi az, ami magától értetődővé teszi, és nem a versenytársak, a piac vagy más külső erők által kikényszerített jellemzővé?

A választ a Dzsungelharc vendégének mélyen gyökerező és olthatatlan kíváncsisága adja meg. Ez az, ami új utakra vezeti, ez az, ami egy sokszínű, de mégis egyfelé húzó csapat építésében segíti, és ez az, ami összeköti benne a nagyvilágot és az otthonát. Ez a kíváncsiság ugyanis nem cégeket, hanem világokat épít. Márton Miklóssal, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatójával és társtulajdonosával beszélgetünk.

Az erdő nem csak fák összessége, hanem egy történet is - egy életközösségé, amelynek mi, emberek szintén részesei vagyunk. Ha meg akarjuk tartani, meg kell ismernünk, hogy együtt írhassuk tovább.

A Dzsungelharc vendége nem csak járja, hanem látja és érti az erdőt. "ahhoz, hogy jól dolgozz az erdőben, ott kell járnod, meg kell értened. Ha nem vagy kíváncsi, ha nem vagy ott, akkor igazából nincs is kapcsolatod vele" - mondja.

De mit jelent ma a felelős erdőgazdálkodás? Hogyan alakítja az erdő az embert, és fordítva? Miért fontos, hogy partnerként tekintsünk a természetre? Ezekről és sok másról beszélgetünk Lomniczi Gergővel, a Pannon Örökerdő ügyvezetőjével.