A rabszolgatörvény által kiváltott tiltakozások fordulópontot jelentettek a magyar szakszervezeti mozgalom megítélésében. Ennek egy éves évfordulóján beszélgettünk Bábel Balázzsal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség új alelnökével.

A kormánypártok 2018 végén váratlanul kezdeményezték a Munka Törvénykönyvének módosítását. Egyrészt 400 órára emelték a túlórakeret mértékét, másrészt lehetőséget teremtettek arra, hogy hároméves munkaidőkeretet lehessen cégeknél bevezetni.

A tiltakozások hatására egyrészt kevés munkáltató merte bevállalni ennek a törvénynek az alkalmazását, másrészt megnőtt az „érdeklődés” a szakszervezetek iránt. A beszélgetés során éppen ennek kapcsán mondta el Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, hogy ez a megmozdulás, tiltakozás sarkalta arra, hogy elinduljon 32 éves fiatalként ezért a posztért.

Tapasztalatai szerint a fiatalok körében kezdett el egyre több embert foglalkoztatni az a kérdés, hogyan lehet kollektíven érdekérvényesítést végezni. Ennek megjelenítési módja pedig a szakszervezet.

A munkáltatók kezdeti visszafogottsága éppen év végére kezd eltűnni, és ennek eredményeképpen egy pécsi székhelyű cég akarja bevezetni a hároméves munkaidőkeretet. Ez pedig komoly dilemmát okoz a szakszervezeteknek. Ennek morális és racionális mozgatórugóiról beszélgett

ünk. A podcast során a következő írást és kutatást ajánlottuk a hallgatók figyelmébe: http://ujegyenloseg.hu/szakszervezeti-trendfordulo-a-lathataron/