Bármiben állapodik meg Donald Trump Vlagyimir Putyinnal a béke érdekében, annak végrehajtásához szüksége lesz Európára is – mondja brüsszeli tudósítónk. Gyévai Zoltánnal a rendkívüli EU-csúcsról beszéltünk Euró-vízió című podcastunkban.

Miközben Magyarország tavaly már biztosan elvesztett több mint négyszázmilliárd forintnyi uniós forrást, és az elérhető 12 milliárd euró is csökkent csaknem félmilliárddal, az EU már a következő költségvetési ciklust tervezi. 2028-tól szintet lépnek a jogállamisági elvárások.

Közös védelmi költségvetésre és közös védelmi politikára van szükség az Európai Unióban. Az orosz–ukrán háború megnövelte az uniós polgárok biztonság iránti vágyát, a kérdés most már csak a hogyanon van. A Szabad Európa uniós podcastsorozatában a lehetséges válaszokat vesszük számba.

A tűzzel játszott Orbán Viktor azzal, hogy ismét elment a falig az Oroszország elleni szankciók hat hónapos meghosszabbításának megszavazásával. Ha az Európai Unió január 31-ig nem tudta volna megoldani, automatikusan megszűntek volna.

Az Európai Unió minél erősebb egységet akar mutatni Amerika felé, de a legnagyobb veszélyt épp abban látják az európai vezetők – mondja Gyévai Zoltán, brüsszeli tudósítónk –, hogy többek között a magyar miniszterelnök miatt a bomlasztás folyamata fog erősödni.

Keresi az Európai Unió, miként tud fellépni a hamarosan kormányzati szereplővé váló Elon Musk techmilliárdossal szemben, aki egyre nyíltabban avatkozik be egyes európai országok választásaiba. Milyen eszközei vannak az Európai Bizottságnak? – ezt járjuk körbe Gyévai Zoltánnal.

A versenyképesség helyreállítása, az Európai Unió védelmi rendszerének megerősítése, az orosz–ukrán háború bölcs lezárása és az unió egységének megőrzése – ezek a kihívások várnak 2025-ben az EU-ra – véli brüsszeli tudósítónk.

Hiába számít jelentős eredménynek a schengeni övezet bővítése Romániával és Bulgáriával, ez aligha fogja árnyalni a magyar soros EU-elnökség megítélését – véli brüsszeli tudósítónk. A lengyel kormány a saját bizonyítványát is igyekszik javítani a jogállamisági kérdés napirenden tartásával.

A magyar kormányfő szerint az ország meg fogja kapni a felzárkóztatási forrást. Bár ez jól hangzik, az elérhető 12 milliárd euró kevesebb, mint az országnak járó források fele, ráadásul már milliárdos nagyságrendben olvadnak a zárolt összegek is. Kérdés, hogyan vétózhatja meg az EU költségvetését.

Az uniós vezetők szerint a magyar kormány kilépett a konszenzus keresés európai normáljából és a pénzügyi szankciók sem térítették jó útra. Ezért, mondja Gyéva Zoltán brüsszeli tudósítónk, újabb jogállami tervekkel szűkítenék Orbán mozgásterét.