Felkelő

Újabb részleteket árult el Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetésről és a következő esztendők terveiről. A 2027-es tervezet 1,7 százalékos GDP növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Folyamatos hiánycsökkentéssel jövőre 3,4 százalék, majd 2,8 százalék alá szorítanák a költségvetés túlköltekezését. Hogyan folytatódnak a béremelések, milyen gazdasági tervek vannak a kormány asztalán, min és hogyan spórol az állam, hogy jelentősen, 1500 milliárd forinttal csökkentse saját magára fordított kiadásait.

Bár Magyar Péter hosszú idő óta a legnépszerűbb miniszterelnök, a tiszások többsége mégsem gondolja úgy, hogy az országnak erőskezű vezetőre van szüksége. Éppen ellenkező volt a helyzet Orbán Viktor kormányzása idején: a választók jelentős része akkor olyan vezetőt látott szívesen az ország élén, aki a célok elérése érdekében a szabályok megkerülését is elfogadhatónak tartja, sőt, alkalom adtán így is tesz. Miért és hogyan változott a többségi igény? A CEU Demokrácia Intézet kutatója, Bor Alexander beszélt erről a Felkelőben.

Hétfőn mutatja be a kormány a jövő évi költségvetést. Egyszerre ígér több pénzt az egészségügyre, az oktatásra és a nyugdíjasoknak, miközben jelentősen csökkentené a hiányt. Erre az euró bevezetéséhez is szükség lesz, amelynek feltételeit 2030 körül teljesítené Magyarország. De mennyire reális ez? A brüsszeli Bruegel kutatóintézet friss tanulmánya szerint az euróhoz mélyreható, akár fájdalmas reformokra is szükség lesz. Hogy pontosan milyenekre, arról a tanulmány egyik szerzőjét, Darvas Zsoltot, a Bruegel vezető kutatóját kérdezte Benyó Rita.

Lángoló autók, betört kirakatok, kifosztott üzletek, rendőrökkel összecsapó tüntetők – megrázó felvételek érkeznek Párizsból, Lyonból és immár Európa egyre több városából. Franciaországban néhány hete még az iskolák rossz állapota és a tanárhiány miatt vonultak utcára a diákok, mára azonban sokkal szélesebb társadalmi elégedetlenség bontakozott ki. Fejérdy Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával és Sárközy Júlia római tudósítóval beszélgetett Benyó Rita.

A Fidesz felismerte, nem elég Magyar Péter jellemét támadni, Orbán Viktor elkezdte a kormány egyes tagjainak a hozzáértését, politikai alkalmasságát, kompetenciáit megkérdőjelezni. Amellett, hogy a Fidesz az elszámoltatásból önkényt, a vagyonvédelmi hivatalból ÁVH-t, a gyermekvédelmi törvényből gendertörvényt farag, az új politikai küzdelem egyik központi kérdésévé a szakértelem és a kormányzóképesség vált. Bene Márton politológussal Benyó Rita beszélgetett.

Felfüggesztették állásából, és újabb fegyelmi eljárást kezdeményezett Fürcht Pál ellen a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes. Mi történik az aranykonvoj-ügyben a véleményét nyíltan vállaló korábbi Fürcht Pállal, jogszerűen és etikusan nyilatkozott-e? Gerő Tamás ügyvéddel, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület elnökével beszélgetett Hatvani Tóth Erika.

A fővárosi Fidesz változtatna Karácsony Gergely főpolgármester jogkörén, hogy ne tárgyalhasson egyszemélyben, a Fővárosi Közgyűlés beleszólása nélkül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) Vitézy Dáviddal, az állam képviselőjével. Szepesfalvy Anna, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője volt Hatvani Tóth Erika vendége a Felkelőben.

Hat korábbi igazságügyi miniszter véleményét is kikérné a végrehajtási visszaéléseket, többek között a Völner-Schadl ügyet is vizsgáló parlamenti bizottság, melynek elnöke Fürcht Pált is beidézné a testület elé. Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét Hatvani Tóth Erika kérdezte a vizsgálóbizottság munkájáról.

A radikális jobboldal Európa-szerte megindult középre. Legalábbis egyre több jel mutat erre. A jelenségnek már neve is van: „melonizáció”. Legutóbb az elnökválasztásra készülődő Marine Le Pen francia politikus nyilatkozta például azt, hogy – korábbi kijelentéseivel ellentétben már – nem akarja kivezetni Franciaországot az Európai Unióból. Megszelídíti a hatalom közelsége a radikális pártokat? Egyszerű választási trükköt látunk? Hogyan működik Olaszországban a Meloni-kormány, mit látunk Németországban? – a Felkelőben Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője.

Ellopták a kamara és a KAVOSZ pénzének egy részét – ezt mondta a Felkelő műsorában Parragh László, aki 24 évig vezette az MKIK-t. A volt elnök abban bízik, hogy állításai hatására – hivatalból - vizsgálatot indít majd az ügyészség. Parragh László beszélt Orbán Viktorhoz fűződő jó viszonyáról, illetve például a Lounge-zsal kötött 4 éves, 712 millió forintos kommunikációs szerződésről is, s azt állítja, egy állami pályázat feltétele volt, hogy Balásy Gyula cégével szerződjenek. Más feltétel nem volt.