Felkelő

Két év, két kampány és – Dull Szabolcs megfogalmazásával – két külön mozi. Miközben Magyar Péter és a Tisza egyre inkább rendszerváltó hangulatot látott az országban, a Fidesz sokáig abból indult ki, hogy a jól bevált kampánymódszereivel ezt a választást is megnyerheti. Hogy közben mi történt a két párt falain belül, abból a nyilvánosság keveset látott.

Dull Szabolcs újságíró, politikai elemző több tucat tiszásés fideszes háttérbeszélgetés alapján rekonstruálta a 2024 februárjától a választásig tartó időszakot. Az Abszolút kampány című könyvéből az is kiderül, hogy Orbán Viktor egy ponton még saját félreállását is felvetette, a Tiszában pedig volt olyan belső konfliktus, amely Magyar Péter vezetői pozícióját is próbára tette.

Több pontot is kifogásol a Fertő-tónál tervezett új beruházással kapcsolatban a Fertő-tó Barátai Egyesület és a Greenpeace Magyarország. Szeptember végén mutatta be a tó és környékét érintő fejlesztési koncepciót a Közlekedési és Beruházási Minisztérium Sopronban. A helyiek és a tó ügyével foglalkozó civil szervezetek további egyeztetéseket szeretnének. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter először reagált a Fertő-tóról elhangzottakra. De beszélünk arról is, miért ért véget a fakitermelési moratórium, miközben természetvédők további garanciákat kérnek az erdők védelmére; a készülő klímatörvényről, és arról az új környezetvédelmi főhatóságról is, amely januártól áll fel, és amelynek egyik legfontosabb feladata éppen a nagy ipari szennyezők, köztük az akkumulátorgyárak ellenőrzése lesz.

Napokon belül új pályázatokat ír ki az NKA az erősen forráshiányos kulturális terület támogatására. Bár az idei költségvetés bevételi oldala erősen túltervezett volt, az év elején pedig többet költöttek, mint az időarányosan indokolt lett volna, a kassza nem teljesen üres, nagyjából 5 milliárd forintja van az Alapnak. Mennyi munkát adnak a vizsgálatok az apparátusnak? Mi történik a visszautalt pénzekkel? Milyen tervek vannak az NKA jövőbeni működésére? Mi alapján döntenek a pályázatok elbírálásakor – erről is beszélt a Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként adott első nyilatkozatában Mattyasovszky-Zsolnay Bence a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Botrányok, felmondások, orvosi nyomásgyakorlás után néhány napja kezdte meg a munkáját a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet új főigazgatója, Váradi Enikő. Jelenleg a helyzet felmérése zajlik, de milyen tervei vannak az ellátás harmadát adó korház vezetőjének? Elegendő szakember maradt-e a Nyírőben? Mennek vissza régi kollégák?

Állami beavatkozást kértek a fuvarozók, akiket a üzemanyagárak és a útdíjak is egyre nehezebb helyzetbe hoznak az érdekvédelmi szervezetek szerint. Az ígéret szerint a kormány szerdai ülésén dönt, s legkésőbb péntekig válaszol a korábbi megbeszéléseken elhangzott felvetésekre. Milyen lépések jönnek, áthárítják-e költségeiket a fuvarozók a megrendelőkre, és így végeredményében a vásárlókra, milyen lépés segítheti hosszabb távon a versenyképességet – erről beszélt a Felkelőben Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára.

Határozott lépéseket tervez az EU a közösségi médiafiatalkori használatában – megkezdődött a közösség országaiban a társadalmi vita a tervekről. EU Kids Act 13 éves korig tiltaná a használatot, 13 és 16 éves kor között napi egy órát tenne lehetővé. Hogy működne a rendszer, mi és hogyan biztosítaná, hogy a gyerekek ne kerüljék ki a rendszert, illetve a szüleik iránymutatását? Van biztos recept, vagy még több adat kiadásával kell védeni majd a legkiszolgáltatottabbakat, vagyis a fiatalokat?

Franciaországban a diáktüntetések kezdete óta 24 iskolát gyújtottak fel, több mint 5000 tiltakozót vettek őrizetbe. A zavargások miatt hétfőn nem nyitott ki mintegy 500 iskola. De mitől lettek ilyen dühösek a francia diákok? Milyen hatása lehet a zavargásoknak a közelgő elnökválasztásra? Soós Eszter Petronella, Franciaország szakértővel beszélgetett Benyó Rita.

Mintha az elmúlt hónapokban egy új szereplő jelent volna meg a magyar politikában: a kommentmező. Bene Márton szerint a 2026-os választás után egy önálló akarattal rendelkező „digitális tömeg” alakult ki: korábban elsősorban a politikus használta és mozgósította az online közösségét, most viszont ez a közösség is képes nyomást gyakorolni a politikusra. De demokratikusabb lesz ettől a politika, vagy egyszerűen a leghangosabb kommentelők kaptak aránytalanul nagy befolyást? Bene Márton politikai kommunikáció-kutató volt Benyó Rita vendége.

Éles konfliktust okozott a főváros és a kormány frissmegállapodásának egyik pontja: a tervek szerint a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerülne a parkolás üzemeltetése, és ő osztana vissza a kerületeknek a bevételekből. Több polgármester azt mondja, nemcsakmilliárdokat, hanem egy fontos önkormányzati hatáskört is elvesznek tőlük úgy, hogy előzetesen nem is tárgyaltak velük. Egy rosszul működő parkolási rendszert egységesítenek, vagy valóban elkezdődött Budapest kétszintű önkormányzati rendszerének átalakítása? Kovács Róbert egyetemi docenssel és Szegvári Péter egyetemi oktatóval, volt főjegyzővel Benyó Rita beszélgetett.

2026 első felében a kormányzati szektor hiánya 2809,5 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A bevételek kicsit – 2,9 százalékkal- emelkedtek, de a kiadások annyival nőttek, hogy komoly negatív mérleg keletkezett. Összehasonlítva az első és a második negyedévet, javulást látni, de ne felejtsük el, hogy az áprilisi választások előtt főként a munkavállalói jövedelmekben volt nagy emelkedés, 39 százalékos, például a fegyverpénz kifizetése miatt. A második negyedévben már csökkent ez a kiadás, de az egy évvel korábbi adatokhoz képest még mindig emelkedést mutat. A beruházások visszafogása sem javított sokat. Tartható-e az idei évre tervezett 7,5 százalékos hiány? Mivel javítható a mérleg? Németh Dávid, a K&H elemzője.