Az Új Egyenlőség podcast adása Ferge Zsuzsa kivételeséletútját és szellemi örökségét járja körül. A beszélgetés apropóját Misetics Bálint Ferge Zsuzsa 95. születésnapja alkalmából írt tanulmánya adja, amelynek központi gondolata: az egyenlőtlenségek és igazságtalanságok léteznek, és ezeken változtatni kell.

Ferge Zsuzsa társadalmi érzékenységének gyökerei személyes élettapasztalataiba nyúlnak vissza. Családját súlyosan érintette a holokauszt, édesapja elvesztése egész életében meghatározó emlék  maradt számára. A háború után franciaországi környezetben szerzett tapasztalatai  –különösen a szegénység, kirekesztettség és társadalmi különbségek közvetlen megtapasztalása – tovább erősítették érdeklődését a társadalmi egyenlőtlenségekiránt. Ezek az élmények nemcsak morális elköteleződést jelentettek, hanem kutatási irányt is kijelöltek számára.

Pályáját empirikus társadalomkutatóként kezdte, a KözpontiStatisztikai Hivatalban. Már első, 1957-es tanulmányában kimutatta, hogy az alacsony jövedelmű munkásrétegek megélhetése nem biztosított: nemcsak az éhezés, de a minőségi táplálkozás, a kultúrához és szabadidőhöz való hozzáférés hiánya is strukturális egyenlőtlenségekre világít rá. Ezek a kutatások megalapozták a későbbi létminimum-számításokat és a szociálpolitikai gondolkodás új irányait.

A 60–70-es évektől Ferge Zsuzsa a társadalmi rétegződés,majd az oktatás szerepének vizsgálata felé fordult. Kutatásai rávilágítottak arra, hogy az iskola – a közkeletű hiedelemmel szemben – nem elsősorban csökkenti, hanem sok esetben újratermeli az egyenlőtlenségeket, miközben azokata teljesítmény és érdem látszatával igazolja. Nála a társadalom kutatása sosem öncél volt: a megértés mindig a változtatás lehetőségének előfeltételeként jelent meg.

A rendszerváltás időszakában Ferge Zsuzsa markáns kritikával illette mind az államszocializmus demokratikus deficitjeit, mind az újonnan megjelenő piaci fundamentalizmust. Egy demokratikus szociáldemokratatársadalompolitikai vízió mellett állt ki, amelyben az állam felelősséget vállal a létbiztonságért és az egyenlőtlenségek mérsékléséért. Elemzései és megszólalásai a munkaerőpiaci, szociális és társadalombiztosítási reformok során következetesen ezt a szemléletet képviselték – sokszor a korszellem fő sodrával szemben.

Kiemelt területe volt a gyermekszegénység. Részt vett aGyerekszegénység Elleni Nemzeti Stratégia kidolgozásában, valamint annak helyi kísérleti programjaiban. Bár ezek a kezdeményezések politikai okokból később háttérbe szorultak, szakmai és erkölcsi jelentőségük máig meghatározó.

A beszélgetés zárásában Ferge Zsuzsa legfontosabbörökségeként azt emelik ki, hogy az igazságtalanságokra nemcsak akkor kell figyelni, amikor azok látványosak vagy politikailag népszerűek, hanem a társadalmat strukturálisan meghatározó egyenlőtlenségekre is. Ferge szerint atársadalomtudomány feladata a rejtett mechanizmusok feltárása – mert csak így válik lehetővé a tudatos, demokratikus beavatkozás egy igazságosabb társadalomérdekében.