Ebben az epizódban a vállalkozások lelkiismeretéről, adományozási gyakorlatáról beszélünk két nagyszerű vendégünkkel akik: Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója és Baráth Péter a WWF kelet-közép-európai régió marketing és adománygyűjtési  igazgatója. Mindketten dolgoztak a téma mindkét oldalán, azaz voltak nagy, nemzetközi cégeknél és ügynökségeknél is korábban. 
Beszélünk #brandlaundryról, #corporate socalled responsibility-ről, hazai és külföldi tapasztalatokról, jó-és rossz gyakorlatokról, ESG-ről, a hosszútávú együttműködések és a bizalom jelentőségéről és néhány fontos tanács is elhangzik adomány gyűjtők és adományozók számára egyaránt.

Ha a Google kereséseket nézzük, azt látjuk, egyre fokozódó kíváncsiság övezi. Itthon sem különbözik a helyzet. Konferenciák és szakmai írások egyre népszerűbb témája lett az utóbbi években. Pedig még valamire való magyar nevet sem találtunk neki.

Mi is valójában a Brand Purpose?

Egy divatos kifejezés, amivel mindig is fontos márka összetevőket illetjük mostanság? 

Esetleg cél vesztett, unatkozó marketingesek elkeseredett kísérlete arra, hogy saját jelentőségüket növeljék?

Vagy lehet, hogy éppen ez a fenntarthatóbb boldog a világba vezető út egyik fontos eszköze?

Erről beszélgetünk Szabó Bélával, a Magyar Telekom kereskedelmi és márkakommunikációs  igazgatójával, aki idehozza a téma szószólója, és Köves Alexandrával, ökológiai közgazdásszal, aki a nem-növekedést kutatja a Corvinus Egyetemen.

Ha a Google kereséseket nézzük, azt látjuk, egyre fokozódó kíváncsiság övezi. Itthon sem különbözik a helyzet. Konferenciák és szakmai írások egyre népszerűbb témája lett az utóbbi években. Pedig még valamire való magyar nevet sem találtunk neki.

Mi is valójában a Brand Purpose?

Egy divatos kifejezés, amivel mindig is fontos márka összetevőket illetjük mostanság? 

Esetleg cél vesztett, unatkozó marketingesek elkeseredett kísérlete arra, hogy saját jelentőségüket növeljék?

Vagy lehet, hogy éppen ez a fenntarthatóbb boldog a világba vezető út egyik fontos eszköze?

Erről beszélgetünk Szabó Bélával, a Magyar Telekom kereskedelmi és márkakommunikációs  igazgatójával, aki idehozza a téma szószólója, és Köves Alexandrával, ökológiai közgazdásszal, aki a nem-növekedést kutatja a Corvinus Egyetemen.

Furcsa szó ez az Innováció. Naponta használjuk, de sokmindent jelenthet. Pontosabban eltérő értelmezése (Schumpeter, Porter, Martin, stb.) van különböző környezetben. Nagyvállalati környezetben pedig talán még sajátságosabb lehet az értelmezése. Ezeket is érintjük szakmai podcastunkban vendégeinkkel, nomeg olyan témákról is, mint pl. a céges változásokhoz való hozzáállásról, mely is erősen függ az innováció erejétől a szervezetben. Pontosabban, amikor a kollégák képzik magukat, akármilyen szervezett keretek között, tulajdonképpen akármit is tanulva, mutatják, hogy nyitottak új tudásra. Az új tudás megszerzésére éhesek, jó értelemben. Persze jó kérdés miként lehet felmérni ennek szintjét egy cégben, szervezetben.
Pár évvel ezelőtti Forester Research kutatás arra kereste a választ, hogy vajon mik manapság a legnagyobb akadályai a vállalati innovációknak? Az idő hiánya, a hibázástól való félelem, a status qou mindenhatósága és egyebek. A kutatás hazai területre vonatkozó részét pár éve mi magunk is elvégeztük, kiegészítve azzal a választható lehetőséggel, ami sokunk számára kézenfekvő ugyan, mégsem szerepelt az eredeti kutatási anyagban. Ez pedig a folyton változó menedzsment és annak újabb-és újabb értékrendje, a változó KPI-ok.A válaszolók több, mint 70%-a ezt jelölte meg első helyen. Azaz ideahaza bizony túl sok felsővezető jön-megy a cégek élén, újabb hangzatos küldetéssel és jövőképpel, amivel kapcsolatban már inkább rezignáltak a kollégák. "Úgyis nemsokára jön a következő…" Így nehéz lelkesedni. 
Ebben a részben megtudhatjuk miként gondolkodnak erről gyakorló nagyvállalati szakemberek és milyen javaslatuk, megfontolni való ötleteik vannak a témával kapcsolatban.