Goethe-Kaleidoskop

A Goethe Intézet Kaleidoskop című podcastjának áprilisi adásában Rab Árpád trendkutatóval izgalmas jövőutazásra invitáljuk hallgatóinkat. A jövő iskolájáról beszélgetünk a digitális kultúra rohamos és az élet minden területén változásokat előidéző terjedése kapcsán. Megvizsgáljuk, hogy milyen átalakulások várhatók a tanulás és a tanítás folyamatában, a tanulói és tanári szerepekben és az iskola feladataiban. Eltöprengünk azon, hogy szükség lesz-e egyáltalán iskolára a mai formában és hogyan készítsünk tantervet azoknak a diákoknak a számára, akiknek a többsége olyan szakmákban fog dolgozni, amelyeket ma még csak nem is imerünk. És persze foglalkozunk azzal az egyre időszerűbb kérdéssel is, hogy milyen szerepet játszik majd a mesterséges intelligencia az oktatásban. Rab Árpád lenyűgöző ismeretanyag, hatalmas kutatói - és nem mellesleg, sokéves tanári - tapasztalat birtokában veszi sorra a felmerülő kérdéseket és ad rájuk eredeti és továbbgondolásra ösztönző válaszokat.

A Goethe-Kaleidoskop-ban 2022-ben is izgalmas beszélgetésekkel várjuk. Következő vendégünk Fegyverneki Gergő, aki számára a tanárság egyszerre művészet, tudomány és hivatás. Tanít és kutat, tanárokat képez, cikkeket és könyveket publikál, olykor verseket ír. Intenzíven foglalkozik a digitális eszközök szerepével az iskolai oktatásban és a projektmódszer által nyújtott lehetőségekkel a tanulói kompetenciák fejlesztésében. Szívügyének tekinti a tanulók mentális egészségének ápolását az irodalom és a művészetek eszközével. Ízig-vérig pedagógus, amint arról bárki meggyőződhet, aki bekukkant "Gergő bácsi internetes tantermébe" vagy meghallgatja őt, amint a podcastunkban magáról és a munkájáról mesél.

Ismét új „mintázatot” láthat az, aki belenéz, valójában persze - podcastról lévén szó - belehallgat, a Goethe-Kaleidoskop legújabb adásába. Ezúttal Balatoni József, közismert nevén Jocó bácsi, a „celebtanár” ül a mikrofon előtt, és a rá jellemző szenvedéllyel beszél iskoláról, tanárságról, tanításról és tanulásról. Elkötelezett híve az élménypedagógiának, hisz a kooperatív tanulás személyiségformáló erejében, foglalkozik tanulásmódszertannal, és általában nyitott minden olyan megoldás iránt, ami hatékonyan támogatja a tanulói kompetenciák sokoldalú fejlődését. Gondolatait, nézeteit szívesen osztja meg szélesebb körben. Bátran szembe megy a konvenciókkal és bírál is, ha szükségesnek érzi - mindig szigorúan építő szándékkal, felelősséggel a hivatása, a tanári pálya iránt.

A Goethe-Kaleidoskop vendége ezúttal Légrádi Tamás, a Nyelvparádé alapítója, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, aki maga is nyelvtanár és sokoldalú tevékenysége révén a magyarországi nyelvoktatás kiváló ismerője. A beszélgetés során megosztja velünk a véleményét arról, hogy mire jók és mire nem jók a nyelvvizsgák, miért hasznos a vizsgatréning, miért nem kellően hatékony az iskolai nyelvoktatás – eltekintve természetesen a kivételektől. Beszélgetünk a nyelvvizsga-amnesztiáról, a nyelvtanárok nyelvtudásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről a „tanári katedrán”.

Milyen "tanár-tanulókat" kíván magának egy tanártovábbképző? Kivel eredményes leginkább a közös munka? Rendelkezik-e a tanár azokkal a kompetenciákkal, amelyeket elvár a tanítványaitól, illetve amelyeknek a fejlesztése a célja? Ki a jó (nyelv)tanuló? És kire mondjuk azt, hogy “problémás” diák? Izgalmas kérdések, amelyekre Enyedi Ágnes, nyelvtanár, tanárképző- és tanártovábbképző szakember ad nem kevésbé izgalmas válaszokat a Goethe-Kaleidoszkóp legközelebbi adásában.

A Goethe-Kaleidoskop őszi sorozatának első vendége Prof. Dr. Medgyes Péter, nemzetközi hírű alkalmazott nyelvész, nyelvtanár, szakkönyvíró, az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa, az ELTE volt rektorhelyettese, egykori helyettes államtitkár, damaszkuszi nagykövet, számos kitüntetés birtokosa. Legújabb könyve, a „Milyen a jó előadó?” kérdésfeltevéséből kiindulva többek közt a jó (nyelv)tanár ismérveiről beszélgettünk vele, valamint arról, hogy miért nehéz, mégis miért szép a tanári pálya, mit kell ma mást és másképp tanítani, mint akár csak néhány évvel ezelőtt, és hogyan változtak meg a tanári szerepek.

Ismét egy új gyöngyszem a Goethe Intézet Kaleidoszkópjában: Podcastunk ötödik adásának vendége Bakody Lívia, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium iskolapszichológusa. Vajon felerősítette-e a koronavírus járvány az igényt a munkája iránt? Kik fordultak elsősorban hozzá – diákok, tanárok vagy esetleg szülők? Voltak-e „tipikus” megkeresések? Hogyan lehet online lelki segítséget nyújtani? – Többek között ezeket a kérdéseket tesszük fel Líviának és érdeklődéssel várjuk nemcsak válaszait, hanem azokat a további témákat is, amelyeket a beszélgetés kapcsán fontosnak tart megemlíteni.

A Goethe Intézet Kaleidoszkópjának negyedik adásában ismét egy új vendéget üdvözlünk Pölczné Csernus Ildikó személyében, aki tanítóként és mentortanárként dolgozik a soroksári Grassalkovics Antal Általános Iskolában. Ildikóval többek között arról beszélgetünk, hogy milyen speciális feladatot jelent ezekben a nyolc évfolyamot átfogó és nagyon különböző életkorú gyermekeket nevelő-oktató intézményekben a digitális munkarendre való teljes vagy részleges átállás, a jelenléti oktatáshoz való visszatérés, illetve a két oktatási forma váltakozásának megszervezése.

A Goethe-Kaleidoskop című podcast harmadik adásában Somogyi Zsófia, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára a vendégünk. Zsófia német és újgörög szakos tanár, továbbá mentálhigiénés szakember. Többek közt arról kérdezzük, hogy miként tudja speciális végzettsége révén támogatni, erősíteni diákjait a digitális munkarend miatt előállt új helyzetben, mit tesz a saját lelki egészsége megőrzése érdekében és mit tanácsol a tanárkollégáknak, mit tehetnek ők magukért.

Tartsuk újra a fény felé a Goethe Intézet Kaleidoszkópját, és nézzük, milyen mintát mutat, amikor Furján Gergellyel, a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium közismereti igazgatóhelyettesével beszélgetünk az iskolavezetés feladatairól a digitális munkarend idején. Hogyan váljon az iskolavezetés az átalakulás motorjává, nyújtson támogatást és biztonságot tanároknak és diákoknak egy kihívásokkal teli időszakban. S egyáltalán: hogyan is szervezze az iskola életét a megváltozott körülmények között, és raktározza el azokat a tapasztalatokat, amelyekből a jövőben innovatív megoldások születhetnek?