A görög választásokat követően megőrizte vezető szerepét az Új Demokrácia nevű jobboldali párt. A baloldal szétesett, a piacbarátnak számító erők pedig 41%-os választási eredmény mellett megszerezték az abszolút többséget. Pogátsa Zoltánnal beszélgettünk a görög helyzetről.

 

Egy magyar gazdasági elemző blogon, a HOLDBLOG-on a választások előtt a következő vélemény jelent meg: „Az üzleti világ egyértelműen a piacbarát gazdaságpolitikát folytató regnáló vezetés újrázásában bízik, de akár meglepetést is hozhat a voksolás. Milyen állapotban van jelenleg a görög gazdaság? Kell-e vészforgatókönyvvel készülniük a befektetőknek?”

Valóban a piacbarát és gazdaság konform erők állnak az egyik oldalon, és a gazdasági növekedésre rárontó baloldal a másikon? Ezt a kérdést jártuk körbe Pogátsa Zoltánnal. Az Új Egyenlőség főszerkesztője elmondta, hogy 2009-ben kezdődött a „görög dráma”, és ekkor került nagyon nehéz gazdasági helyzetbe az ország. Ehhez képest a GDP most az akkori szint 80%-án áll, érdemi növekedést tehát a jobboldal nem tudott elérni. Ugyanez igaz a bérekre is, ahol szintén csökkenéssel kell szembenéznie a görög társadalomnak.

Mindezek ellenére sem a Sziriza, sem a Paszok nem volt képes a jobboldali választói tömböt érdemben megközelíteni. Ennek oka Pogátsa szerint az, hogy a baloldal felaprózta saját magát. Lényegében négy tömbre szakadt, amelyek ideológiai alapon távol vannak egymástól. Azt is lehet mondani, hogy ez az ideológiai alap idősíkokban fejeződik ki. A Sziriza nem akarja újra a 80-90-es évek Görögországát, míg a Paszok abban látja a legjobb időszakot. A Szirizából kivált mozgalom pedig úgy érzi, árulás történt a görög nép akaratával szemben, amikor a válságkezelő programmal szembefordult a Ciprasz vezette kormány.

Közben a jobboldal nem túl fényes eredményeket hozva képes masszív többséget elérni. A miértre azt a választ adta Pogátsa Zoltán, hogy számára a 2010-es évek elején a görög társadalom olyan volt, mint ami képes hinni, politikai értelemben építkezni. Ezzel szemben most egy politikailag rezignált, kelet-európai társadalmi öntudat alakult ki.