A műsor vendége Pásztor István a VMSZ és a tartományi képviselőház elnöke.

Valamint Losoncz Dávid, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja. Témánk a tanács által kidolgozott, közvitára bocsájtott hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete.

A szerbiai pártközi párbeszédben közvetítő uniós képviselők megkezdték előzetes egyeztetéseiket a hazai parlamenti pártokkal, ám a hatalmi koalíció törvényhozói nem számítanak komoly eredményekre. Közben a kormány azt tervezi, hogy újra szervezi az uniós felzárkózással foglalkozó tárgyalócsoportot. A térségünkkel foglalkozó európai politikusok pedig azt üzenték, hogy az integráció során nem léteznek rövidítő utak és kizárólag a reformok hozhatnak eredményt.

8 évvel az úgynevezett Brüsszeli egyezmény aláírása óta Belgrád és Pristina viszonyának rendezése szinte alig mozdult el a holtpontról.

Az Egyesült Államok hadseregének afganisztáni kivonulása után várható politikai és biztosági helyzetet Márton Attila újságíró elemzi.

Egyértelművé vált, hogy a szerbiai pátközi dialógus a jelenlegi állás szerint nem kezdődhet meg az eredetileg elképzelt formában és bejelentett időkeretben sem. Az illetékesek bejelentése szerint a választásokról szóló egyeztetésekkel párhuzamosan elindul az alkotmány módosításról szóló vita is.

Belpolitikai téren a hatalomnak a legtöbb fejfájást nem is az ellenzéki pártok, hanem a környezetvédők, illetve a veszélyeztetett gazdasági ágazatok képviselőinek a tüntetése jelentette.

Az Európai Unió és Törökország viszonyával kapcsolatos fejleményeket és az észak-írországi zavargások hátterét Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Dani Zsolt és Muci Szántó Márta

A belpolitikai történéseket áttekintő összeállításon kívül riportot sugárzunk arról, hogy a korszerű informatikai eszközök és a járvány miként változtatják meg az oktatás szervezését és lebonyolítását.

Beszámolunk a kormányfő elnöklésével megtartott nemzeti kisebbségek tanácsának üléséről is. 

Az ukrajnai válsággal kapcsolatos történéseket illetve a bolgár választás után kialakult helyzetet Márton Attila újságíró elemzi.

A szerbiai hatalom elutasította az uniós képviselők által megszavazott országjelentésben található bírálatokat azt állítva, hogy azoknak nincs valóságalapjuk. Közben a hazai politikai szereplők sem, és az uniós közvetítők sem tettek lépeseket a hivatalosan 1 hónapja megkezdődötté nyilvánított pártközi dialógus sikere érdekében.

Az 1999-es NATO bombázás évfordulójával kapcsolatos álláspontbeli különbségek tovább mélyítik a Belgrád és Pristina közötti szakadékot, Európa viszont ismét tárgyalóasztalhoz próbálja ültetni a feleket. Belgrád állítása szerint az új koszovói vezetés ultimátumaival gyakorlatilag lehetetlenné tette a dialógus folytatását.

Az aracsi pusztatemplom rekonstrukcióját, valamint az oda vezető út felújítását és egyéb infrastrukturális fejlesztéseket a magyar és a szerb kormány fele-fele arányban vállalja.  

Megalakulásának első évfordulóján miniszterelnököt cserél a szlovák kormány. Igor Matovics a koalíciós válság megoldása érdekében lemondott a posztról, illetve csak helyet cserél a pénzügyminiszterével.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti együttműködés mélyítésére tett kísérleteket és a bizonytalan kimenetelű izraeli parlamenti választás következményeit Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Szerbiában egy év után ismét választási kampány hangulat uralkodik. A hatalmi koalíció tagjai cáfolták ugyan, hogy tisztségviselői kampányt folytattak volna az egyik dél-szerbiai önkormányzati voksolás előtt, ám a helyszínen több miniszter és más illetékes is személyesen ígért fejlesztéseket a polgároknak. Közben az ellenzék egy része is nagyratörő politikai ígéreteket fogalmazott meg.

A pristinai törvényhozás kinevezte az új koszovói kormányt, amivel Albin Kurti a legutóbbi választáson győztes Önrendelkezés vezetője 1 év után ismét hatalomra került. Egyelőre bizonytalan, hogy az új hatalom milyen viszonyt ápol majd a helyi szerbek képviselőivel, ugyanis a közösség számára járó két minisztériumi pozíció helyett mindössze egyet irányoztak elő.

Az elfogadása előtti utolsó napokban is újabb kritikát megfogalmazó észrevételek kerültek bele a Szerbiáról szóló uniós jelentésbe. A csatlakozási folyamat egyértelműen megrekedt és senki sem tudja megjósolni, hogy mikor mozdulhatna ki a holtpontról, mondja Kovács Elvira a köztársasági parlament integrációs bizottságának elnöke.

A koronavírus-járvány miatt a népszámlálást hat hónappal elhalasztják Szerbiában, április helyett októberben végzik.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Március 15-ére emlékezett a világ magyarsága.

A vajdasági központi ünnepség idén is a szabadkai Jadran színpadán volt. Pásztor István VMSZ elnök alkalmi beszédéből adunk részletet.

Az EU Szerbiáról szóló jelentésébe bekerült egyes javaslatok egyetlen célja nehezíteni a csatlakozási tárgyalásokat, állítja Deli Andor fideszes EP-képviselő. Aki arról is szól, hogy mi történik, azután, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából.

A szerbiai hatalom a napokban a nemzetközi kapcsolatok erősítését és a bűnözés elleni állandó harc fontosságát hangsúlyozza. Ellenzéki szervezetek továbbra is arra szólítják fel a hatalmat bírálókat, hogy egy egységes tárgyalási platform mögé sorakozzanak fel.

A 10 éve tartó szíriai polgárháború rendezésének kilátásait Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A szerbiai hatalmat és az ellenzéket a napokban teljesen más témák foglalkoztatják. A kormányzó haladók a szervezett bűnözés elleni harcra terelnék a figyelmet, míg a hatalmat bírálók a politikai helyzetről szóló párbeszéddel vannak lefoglalva.

Belgrád és Pristina képviselői 10 évvel ezelőtt ültek először tárgyalóasztalhoz az úgynevezett brüsszeli párbeszéd keretében. Az azóta eltelt időszakban többnyire csak a kevésbé fontos nyitott kérdések kapcsán történt előrehaladás. A felek várhatóan csak májusban egyeztetnek ismét.

A nőnap kapcsán a nők és lányok elleni erőszak megelőzése és megfékezése a témánk, az erre vonatkozó törvény hatékonysága.

Szabadkán megkezdődött a városi alapszabály módosítása, amivel hivatalossá válhat a bunyevác nyelv a településen.

Szlovákiában kormányválság társul a koronavírus okozta rendkívüli helyzethez, és a számadatok egyre aggasztóbbak.

Kína vezetése a napokban mutatta be a közeljövőre vonatkozó bel- és külföldi céljait, terveit. A nagyhatalom által bejelentett lépéseket Márton Attila újságíró elemzi.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A házelnök és az Európai Parlament illetékeseinek előkészítő egyeztetésével hivatalosan is megkezdődött a szerbiai pártközi dialógus második fázisa. Továbbra sem ismert viszont, hogy az ellenzéki tömörülések nagy része önállóan lép fel vagy egy közös platform mögé sorakozik fel.

Brüsszel és Belgrád teljesen másként értelmezi a koszovói párbeszéddel foglalkozó uniós különmegbízott térségbeli látogatását. Míg Szerbia nyomásgyakorlásról beszél, addig az unió azt térképezné fel, hogy mikor lehetne megszervezni a felek közötti egyeztetés újabb fordulóját.

A vajdasági kormány megszavazta a Bajsa és Szamos területén működő jégvédelmi rakétaközpont korszerűsítéséhez szükséges hitel felvételét.

Miként zajlott le bő harminc évvel ez előtt az egypártrendszerből a többpártrendszerbe való társadalmi átmenet a szétesés előtt álló Jugoszláviában, azon belül Szerbiában? Erről szól Mészáros Zoltán történész. 

Az oktatás jelene és jövője címmel, kerekasztal-beszélgetést tartottak tavaly év végén Óbecsén. Műsorunkban ebből adunk részleteket.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Belgrád és Brüsszel viszonya kissé feszülté vált ahogy közeleg az uniós parlament voksolása, a Szerbiáról szóló jelentésről. A közösségből ismét a jogállamiságra vonatkozó figyelmeztetések érkeznek országunkba, a belgrádi hatalom viszont politikai indíttatásúnak nevezte az egyes brüsszeli törvényhozók által felsorolt vádakat.

A koszovói parlamenti választást megnyerő Önrendelkezés közleménye szerint koalíciók létrehozása nélkül, önállóan tervezi megalakítani az új kormányt. Szakértők azonban arra mutattak rá, hogy az új kabinet kinevezése előtt az ottani parlamentnek meg kell választania Koszovó új elnökét, hiszen a pozíciót betöltő ügyvezető illetékes nem bízhat meg jelölteket kormányalakítással.

A világ 7 legfejletebb országának virtuális csúcsán elhangzottakat Márton Attila ujságíró elemzi.

Szerbia az egymillió lakosra jutó beoltottak számában a régióban az első, a kontinensen pedig Nagy-Britannia után a második.

Szlovákiában a hat hete tartó szigorú korlátozások ellenére is egyre súlyosabb a járványhelyzet. Nincs elég oltóanyag, a krematóriumok túlterheltek, egyre többen vannak kórházban, már a szomszédos országoktól kénytlenek segítséget kérni.

Szerkesztő: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Hosszabb idő után egyértelmű győztese van egy koszovói parlamenti választásnak. Ám ez az eredmény tovább bonyolítja a szerbek és az albánok viszonyát, hiszen a legtöbb voksot megszerző Önrendelkezés nem tekint prioritásként a Belgráddal való párbeszédre és nem szívesen működik együtt a helyi szerbek nagy részének támogatását élvező politikusokkal.

A szerbiai ellenzéki pártok bemutatták a hetekkel ezelőtt bejelentett, választási feltételekről szóló tárgyalási platformjaikat. Szembetűnő viszont, hogy a névlegesen közös célokért küzdő tömörülések nem egy dokumentum mögé sorakoztak, ami megkérdőjelezi a korábban bejelentett egységes frontot. Az ellenzék soraiból Csonka Áron, a VMDK elnöke is tartott sajtótájékoztatót, melyből részletet sugározunk.

Az MNT szerint a kultúra irányításában való közvetlen kisebbségi részvétel csorbulhat a kultúráról szóló törvény módosításával.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség  plakett díjban részeítette az újvidéki Szabó Judit történészt, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület alapító tagját.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt