Műsorunkból megtudhatják, hogy a majdányiak és rábéiak, akiknek a házait lelakták és tönkretették a migránsok jogi úton szándékoznak kártérítésért folyamodni.  

A köztársasági kormány felállása óta eltelt száz napos periódus vége hagyományosan az első eredmények összegzésének ideje. A napokban viszont a szervezett bűnözés elleni harccal kapcsolatos eredmények témája a háttérbe szorította a többi belföldi hírt.

A jelek szerint az eddigieknél is kiélezettebb verseny várható a hétvégére kiírt koszovói előrehozott parlamenti választáson. Mindez megnehezíti majd a kormányalakítást, hiszen a politikailag rendkívül megosztott közéleti szereplők közül számos, korábban partneri viszont kialakító párt nem lesz hajlandó szövetségre lépni egymással.

A Mianmarban történt katonai államcsíny következményeit Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Alekszandar Vucsity államfő párizsi látogatása során találkozott Emanüel Makron francia elnökkel. Szó volt a belgrádi metró kiépítéséről.

Az illegális bevándorlás és a Magyarországról Szerbiába utazás szigorú feltételei a két legfontosabb téma, amely foglalkoztatja a vajdasági magyarságot. Ezekkel kapcsolatban is kérdezte a szerb miniszterelnököt Pásztor Bálint a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője a köztársasági parlamentben.

Aranyplakett díjban részesült Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár. 

Online sajtótájékoztatót tartott a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet az elmúlt évek munkájáról, a sikerekről és sikertelenségekről.

Az orosz-amerikai viszonyt, az új amerikai külügyminiszter személyét, vagyis a külpolitikai aktualitásokat Márton Attila újságíró elemzi.

A szerkesztő: Muci Szántó Márta 

Hamarosan a parlament elé terjeszti a kormány a nemi egyenlőségről szóló törvényjavaslatot, és kidolgozzák a nemi egyenlőségi és a nők elleni erőszak megfékezését szolgáló állami stratégiai dokumentumokat.

“Új műveltség az új kornak” elnevezésű konferenciát tartottak, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a médiaműveltség és a digitális írástudás fontosságára.

Műsorunkban a határon túli magyar közösségek vezetői értékelik a mögöttünk álló évet. Mit sikerült megvalósítani és mit nem. Hogyan hatott programjaikra a járványhelyzet. 

Melyek azok az új körülmények amelyek miatt öt év után ismét tárgyalóasztalhoz ült Törökország és Görögország?

A hétvégén Oroszország-szerte tüntettek Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása ellen, az orosz hatóságok pedig rekordszámú tüntetőt vettek őrizetbe. A külpolitikai aktualitásokat Márton Attila újságíró elemzi.

A szerkesztő Muci Szántó Márta

Eheti műsorunkban összegezzük a magyar politikai élet reakcióit, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem javasol új kisebbségvédelmi jogi keretet. A testület a Minority Safepack kezdeményezés keretében összegyűlt elegendő aláírás után volt köteles állást foglalni a témáról.  

A szerbiai belpolitikai életben továbbra is a hatalom és az ellenzék közötti párbeszéd a fő téma. 

Új vezetőt választott a legerősebb német párt a CDU. Hogy mi várható a német politikában, illetve mi minden kísérte Alekszej Navalníj orosz ellenzéki vezető Németországból való hazatérését, arról Márton Attila újságírót kérdezzük. 

Az eheti Hangadó Szerdában az elmúlt hét belpolitikai történéseinek összegzése mellett hallhatnak a magyar kormány jövőre vonatkozó nemzetpolitikai terveiről és a mögöttünk álló évben megvalósult programok összegzéséről. 

Áttekintjük még a bosznia-hercegovinai belpolitikai állapotokat és az ország jövőjével kapcsolatos álláspontokat. Az ottani helyzetet ugyanis minden évben fokozza a szerb entitás megalapításának ünneplése. A dátumot a bosnyák vezetők politikai provokációként élik meg.  

Az olasz kormányválsággal, az iráni atomprogrammal és a fehérorosz alkotmánymódosítással kapcsolatos időszerű kérdéseket Márton Attila újságíró elemzi. 

2021 első műsorában a vajdasági magyar közösséget érintő eddigi programokról és tervekről Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Pásztor István a VMSZ vezetője beszél. A szokásos heti politikai történések áttekintése mellett arra is keressük a választ, hogy az előttünk álló évben mi minden vár Szerbiára, regionális, illetve tágabb, globális téren. 

Az Egyesült Államokban a napokban az ország kormányzásáért folyó verseny újabb fontos felvonása játszódik le. A Joe Biden megválasztott elnök parlamenti megerősítése körüli eseményeket és a washingtoni törvényhozás felsőháza feletti ellenőrzést eldöntő választást Márton Attila újságíró elemzi.

Rendhagyó évként fogunk emlékezni a 2020-as esztendőre. A koronavírus az élet minden területére rányomta a bélyegét a magánéletünkre, a társadalmi életünkre, a gazdasági folyamatokra, és a politika se maradt ki sőt. Műsorunkban Dani Zsolt szokásos heti áttekintésen kívül a mögöttünk álló év belpolitikai történéseit is összegezzük. 2020 globális folyamatait Márton Attila újságíró elemzi.

Az év végét a Szerbia uniós felzárkózásával kapcsolatos témák jellemzik. Belgrád állítása szerint elkötelezett a közösséghez való csatlakozás mellett. Szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy a térségben éppen országunk hangolta legkevésbé össze külpolitikáját Brüsszellel. Közben a szerbiai parlament közölte: az idén már nem kerül sor az alkotmánymódosítással kapcsolatos javaslatok vitájára, de a képviselők gyorsított eljárásban döntenek majd a magatartásukat szabályozó kódexről. A

A pristinai alkotmánybíróság döntésével gyakorlatilag megszakította a következő koszovói elnök megválasztásával kapcsolatos, amúgy is bizonytalan egyeztetéseket, ugyanis előrehozott parlamenti választást rendelte el, amelyeket valamivel több mint 1 hónap múlva kell megtartani.

Szó lesz arról is, hogy milyen az igazságügyi rendszer és milyennek kellene lennie.

Három minisztériumot és egy miniszterelnök-helyettest kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a román kormányban.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés, döntő többséggel elfogadta az Európai Parlament.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Az Európai Unió illetékesei a napokban többször is rámutattak, hogy Szerbia nem teljesítette az újabb csatlakozási tárgyalási fejeztek megnyitásához szükséges mércéket, a hazai ellenzék pedig a nemsokára várható pártközi egyeztetés kapcsán kiemelte: a megfelelő feltételek elmaradása esetén nem zárható ki egy újabb bojkottkampány.

Belgrád és Pristina tárgyalócsoportjai az idén már nem tartanak további egyeztetési fordulókat, közben az észak-Koszovóban élő szerbek potenciálisan létfontosságú gondokkal nézhetnek szembe, ugyanis a térség villanyenergia rendszere hivatalosan Pristina fennhatósága alá kerül.

A kormány nemrégiben elfogadott, médiaágazatra vonatkozó akciótervéről Márton Attila újságíró nyilatkozik.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez amiatt, hogy Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is felkerült Ukrajna ellenségeit listázó szélsőséges jobboldali csoportosulás honlapjára.

Vesztegzár alatt lesz Németország az ünnepek idején, ugyanis ez Európa egyetlen nagyobb állama, ahol november óta folyamatosan drasztikus ütemben romlik a fertőzési statisztika. Körképet adunk a koronavírus járvány megfékezése céljából meghozott intézkedésekről.

Hétfőn, december 14-én plenáris vitát szervezett az Európai Parlament a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről, a felszólaló 30 EP-képviselő négyötöde támogatásáról biztosította.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A szerbiai általános iskolák felső tagozatosai és a középiskolások áttértek a távoktatásra. Akárcsak a vírus első hulláma idején bevezetett online oktatás alatt most is vegyesek a tapasztalatok. Műsorunk vendége lesz Vicsek Annamária oktatási államtitkár.

Pfeiffer Attila a történelemtudományok doktora, vehette át az idei Kristálygömb Díjat. A történelemtudomány terén elért kiváló eredményeiért és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián való kiemelkedő szerepléseiért díjazták.

Szerbia először zár egy évet úgy, hogy egyetlen új uniós csatlakozási tárgyalófejezetet sem nyitott meg. Már több hete láthatóak voltak az unió itteni állapotokkal kapcsolatos elégedetlenségére utaló jelek. A hatalom és az ellenzék más-más körülményeket jelölt meg az integráció lassulásának okaként, miközben egyes kutatások szerint az európai közösséghez való csatlakozást támogató polgárok aránya 50 százalék alá esett.

Az Európai Unió megszervezte a Belgrád és Pristina közötti szakértői párbeszéd újabb fordulóját, ám egyes koszovói politikai vezetők a dialógus megszakítását szorgalmazzák, mert meggyőződésük szerint Koszovónak teljesen újra kell gondolnia stratégiáját.

A vasárnapi romániai parlamenti választások után az RMDSZ mind a képviselőházban, mind a szenátusban jelen lesz, és arányos képviseletet fog biztosítani a magyar közösségnek.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt