HaTuMa podcast

Március 20-án volt a boldogság világnapja, és ezúttal is elkészült a világ országainak boldogság-ranglistája. 137 országot vizsgáltak meg hat főbb mutató (a GDP, a szociális környezet, a testi-lelki egészség, a választás szabadsága, az adakozási hajlam és a korrupcióérzékelés) alapján.

A határon túli magyarokat külön persze nem elemezték, de a többségi társadalmak, illetve az anyaországi társadalom viszonyrendszerében, valamint a gyakorlati tapasztalataink alapján megbecsülhető a hatumák „boldogságindexe” is.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Március 15-i ünnepségek a határon túl

2. A határon túli magyarok mint erőforrás

Orbán Viktor miniszterelnök pár napja arról beszélt, hogy „a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”, és – mint mondta – „a határon túl élő, onnan ide jövő magyarokra is számítunk”.

3. A határon túli magyarok mint szavazók

Újra felmerült a magyarországi közbeszédben a határon túli magyarok szavazati joga. Ezúttal Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke vetette fel a szavazati jog jelenlegi formájában történő megvonását.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Határon túli magyar közoktatási kör(tér)kép

· Milyen okok húzódnak meg a magyar tannyelvű kisebbségi közoktatásban résztvevő diákok létszámának csökkenése mögött a negatív demográfiai tendenciákon túl?

· Milyen szempontok szerint mérlegelnek iskolaválasztáskor a határon túli magyar szülők?

(A beszélgetés apropójául szolgáló oktatási atlasz itt érhető el: http://www.mtafki.hu/oktatasi-atlasz/)

2. Nemzetközi nőnap

· Miről szólt a nőnap a „létező szocializmusban” és miről manapság?

· Milyen tartalommal tölthető fel a puszta virágajándékozássá és férfitivornyává silányított világnap?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Megemlékezés Vasík János kollégánkról

2. Biden-látogatás, Putyin-beszéd

· Hogyan reagált a szlovákiai, romániai, szerbiai társadalom és vezetés a hét legfontosabb két világpolitikai eseményére?

· Az ukrajnai háború potenciális eszkalációja kiknek a hangját erősíti fel?

3. Elindult az Átlátszó Vajdaság tényfeltáró portál

· Van-e esélye a kisebbségi tényfeltárásnak?

· Milyen hatása van az újságírói oknyomozásnak társadalmainkban?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Görög önkéntesek a földrengés sújtotta Törökországban

Görög önkéntesek is részt vettek a törökországi mentésben, annak ellenére, hogy Erdogan török elnök nemrég még azzal fenyegetőzött burkoltan, hogy lerohanja a szomszédos Görögországot.

2. A környezetvédelmi tiltakozások politikai mozgalommá formálódásának esélye

Tiltakozások folynak a debreceni akkumulátorgyár megépítése ellen. A hatalom lejárató kampánnyal igyekszik diszkreditálni a tüntetőket, mindenáron azt akarja, hogy a beruházás létrejöjjön. Voltak hasonló esetek Szlovákiában, Romániában, Szerbiában is.

3. A határon túli támogatások racionalizációja

Teljesen megvonta a támogatást a magyar állam a Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól. Ennek folyományaképp bezárnak a kedvezményes honosítás segítésére létrehozott Demokrácia-központok, 80 ember munkahelye szűnik meg.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. A természeti katasztrófák és az emberi természet

A természeti csapások sokszor szörnyű következményekkel járnak, rengeteg emberi szenvedést okozva, akárcsak a háborúk. Míg azonban a háborúk táborokra osztják az emberiséget, és sokan hajlamosakká válnak közönyösen szemlélni az úgymond ellenséges fél veszteségeit, addig a természeti katasztrófák a legjobbat hozzák ki az emberek többségéből: együttérzést, összefogást, segíteni akarást.

2. Nemzeti kisebbségként ismerhetik el a vietnami közösséget Szlovákiában

A 2021-es szlovákiai népszámlálás során 2793 személy vallotta magát vietnami nemzetiségűnek, 489-en jelölték meg ezt az opciót másodikként. A nemzeti kisebbségi státus megadását a vietnamiaknak az igazságügyi minisztérium javasolta.

3. Regionális diplomáciai adok-kapok

Ez a hét sem múlt el feszültségmentesen Szlovákia és Magyarország, illetve Románia és Magyarország között. Újból fellángolt a vita a székely zászló körül: bekérette a magyar nagykövetet a román külügy, amiért Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közösségi oldalán a székely zászló szabad használatát szorgalmazta Romániában. Szlovákiában pedig a külügyminiszter, Rastislav Káčer mondott egy erőset, miszerint ha Vlagyimir Putyin sikeres lett volna Ukrajnában, Magyarországnak már területi követelései lettek volna Szlovákiával szemben. (Szerbia és Magyarország kapcsolatai eközben tovább épültek: Szijjártó Péter külügyminiszter fel is kínálta Belgrádnak országa gáztároló kapacitásait, a gáz viszont Szerbián keresztül érkezne mindkét országba, jórészt Azerbajdzsánból. Adok-kapok – itt pozitív értelemben.)

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

1. Trendfordulót jelöl-e a cseh választás?

Petr Pavel nyerte a cseh elnökválasztást a populista Andrej Babišsal szemben. Az új elnök, a jelek szerint, kivételesen jó viszonyt ápol szlovák hivatali kollégájával: Zuzana Čaputová Pavel eredményváróján is jelen volt.

2. Mit keresett a leköszönő Zeman Szerbiában?

Kétnapos búcsúlátogatásra érkezett a hét elején Szerbiába Miloš Zeman. Utódjának megválasztását követően ennek gesztusértéke van, hiszen Zeman volt az egyetlen tagországi államfő, aki (2021-ben) bocsánatot kért a ’99-es NATO-bombázásokért Szerbiától, Koszovó Csehország általi elismerésének felülvizsgálatát is felvetette (2019-ben), ezúttal pedig arról beszélt, hogy Szerbia lehetne közvetítő az orosz-ukrán konfliktusban, mivel mindkét féllel jó viszonyt ápol. Nem sokkal korábban a horvát államfő, Zoran Milanović kedveskedett Belgrádnak azzal a kijelentésével, hogy a NATO (beleértve Horvátországot is) úgymond „elrabolta” Szerbiától Koszovót.

3. Megszűnt az Előretolt Helyőrség romániai kiadása

Azt ígérte a NER milliárdos támogatással indult projektje hat éve, hogy több milliós olvasótábort szerez a kortárs magyar irodalomnak: az Előretolt Helyőrség regionális mellékleteit külön szerkesztették, de egyszerre adták ki a vajdasági, felvidéki, erdélyi régiókban. Három év után a magyarországi, tavaly az erdélyi melléklet szűnt meg, szinte teljes csendben. A felvidéki és a vajdasági viszont még megjelenik.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Van-e igény a politikai többszólamúságra kisebbségi közösségeinkben?

A felvidéki Szövetség MKP-platformja január 28-ára összehívja a párt kongresszusát. Médiaértesülések szerint a téma épp a platformok felszámolása lenne, amit a másik két párton belüli platform, a Híd és az Összefogás ellenez. Hasonló folyamatok az erdélyi és a vajdasági kisebbségi politikai palettán is lejátszódtak már a múltban: pártok szakadtak, majd mégis rákényszerültek az együttműködésre, társulásra, sőt, egyesülésre.

• Mi kényszerítheti ki a kisebbségi pártok együttműködését?

• Milyen előnyei és hátrányai vannak a párton belüli platformoknak?

• Az ideológiailag sokszínű „egypárt” vagy több, eltérő ideológiát képviselő párt képes hatékonyabban megvalósítani a kisebbségi érdekeket?

• Léteztek/léteznek-e magyar platformok, „magyar ügyeket” felkaroló politikusok a nem magyar pártokon belül?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Orbán Viktor nemrégiben nyakában egy történelmi Magyarországot ábrázoló szurkolói sállal fotózkodott, kivívva ezzel a környező országok politikusainak rosszallását.

• Véletlen, vagy szándékos volt a sál?

• Milyen hatása van a Trianon-trauma újbóli felemlegetésének?

• Lehet-e újat mondani egy új Trianon-filmmel?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.