Az elmúlt évben KRAVÁR ÁGNES, Ybl Miklós-díjas építész, rendes tagja lett a Magyar Művészeti Akadémiának. A magyar építésznők közül ő az első, akinek ez sikerült. A székfoglalón Salamin Ferenc, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője mondott laudációt, amelyben így jellemezte: ”Ő az, akit orvosságként kellene felírni mélabús építészet ellen, házaiban harmónia, vidámság, a nőiesség jelenléte dominál.” Egész életművéből érezhető, hogy mestere, Makovecz Imre szellemiségének hű őrzője.

Egy nyugdíjas pedagógus mottója, hogy ő „csak egy magyartanár, aki rajong a költészetért, a színházért és a játékért”. Eszerint is éli az életét! Egyik tevékenysége, hogy több mint 8 éve, naponta készít rövid megemlékezéseket - amolyan életutakat - az éppen aznap esedékes híres személyek évfordulójára. Hogy hogyan, honnan szerkeszt, és miért öröm ez számára és hasznos mindenkinek - erről beszélgettem BUDAI ÉVÁval.

Az évfordulós életutak napokra bontva megtalálhatók: https://lenolaj.hu/category/aktualis/budai-eva-rovata-evfordulo/

Az iménti beszélgetés folytatása, a nyelvi játékokról:

Napjainkban egyre többet hallunk az étel-intoleranciáról, ami különféle betegség tüneteket okoz.

Az interjúban megszólaló magánvállalkozás, a Piskóta pékség vezetője - Bende Ágota - azoknak próbál szakszerű tanácsaival és étel kínálatával  segíteni, akik valamilyen étel intoleranciában szenvednek.

Az Irodalmi Rádiót legtömörebben a szlogenje jellemzi: „A gondolat és az ihlet rádiója”

A  szerkesztőség kéttagú, Zsoldos Adrienn és Árpád.  Árpád - a vezető-tulajdonos - készségesen ismertette szerteágazó tevékenységük részleteit, és kiderült, hogy egy olyan intézménnyé fejlődtek fennállásuk két évtizede alatt, amely komoly támasza a műkedvelő íróknak, költőknek abban, hogy szélesebb körben is bemutathassák a műveiket.

Az interjúban arról beszélgettünk, hogy ez a segítségnyújtás milyen formában történik.

Az öttusa mint sportág szinte kizárólagos privilégiumot jelentett a férfiak számára. 1945-ig csak katonatisztek űzték ezt a sportot. A nők Magyarországon 1985-től  vesznek részt ebben a sportágban. Az első női magyar bajnok, Emhő Réka volt. A női öttusa 2000-től szerepel az olimpián. Vörös Zsuzsa többszörös világ-és magyar bajnok 2004-ben Athénban szerzett aranyérmet.

Mai vendégem, Gyenesei Leila, aki 2008-ban csapatban szerzett világbajnoki  aranyérmet, nyilatkozik ennek a sportágnak a szépségéről, nehézségeiről.

Eltűnt a magyar napilapok jelentős része, ahogy a vicclapok is. Velük együtt, eltűntek a karikatúrák is. Vajon, csak ez az oka, hogy már csak kiállításokon láthatók karikatúrák? Ezzel a kérdéssel kerestem meg egy illetékest, dr. Halász Géza karikatúristát. Természetesen, szóba került az ő útja is a pályán, de a karikatúra műfajáról és szerepéről is beszélgettünk…  A beszélgetés 2020 decemberében készült, sajnos, azóta se változott semmi.

Halász Géza:

A MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Karikaturista Szakosztályának elnöke. A KOKSZ (Kortárs Karikatúra és Szatirikus képzőművészeti műhely) alapító tagja.

A felvétel Kiskunfélegyházán, a Zöldmező Lovas Sportegyesület pályáján készült, a megszólaló Ónodi Viktória, a Móra Ferenc Gimnázium másodikos tanulója.

8 év alatt elsajátította a lovas és a ló együttes felkészültségén és teljesítményén alapuló sportszerű gyakorlatokat. Sok hasznos tapasztalatot szerzett e két fél között létrejövő érzelmi, lelki kapcsolat kialakulásáról, annak ösztönző hatásáról. Szó esik a Tapodi Richárd vezette lovardai közösség összetartó erejéről és választ kapunk arra a kérdésre: miért jó és érdemes lovagolni?

Hol a boldogság mostanában? Boldogulás és boldogság? Mit jelent ez a két szó és hogyan függenek össze? Az élet céljának megtalálása minden ember életében nagyon fontos. Van, aki rögtön rááll a helyes útra, van, akinek hosszú időbe telik, hogy kiteljesedjen az élete. Lényeges, hogy akarjuk a változást és tegyünk is érte!

Ez a beszélgetés Petrics Andreával az útkeresésről szól.

Harmatcsepp, Hipnózis, Pernahajder és társai - ezek a VIMAVIN szőlészet és borászat minőségi borai, amelyek különleges, op-art stílusú címkékkel ellátott palackokban kerülnek a borászati szakboltokba.

Milyen esélyekkel indult útjára egy évtizede ez a kisvállalkozás a nulláról? Ráadásul úgy, hogy a két tulajdonos ma is a fő foglalkozásuk mellett, hobbiból készít bort.

Plutzer Mariann, az egyik tulajdonos, aki nyelvtanárból lett marketinges és borász, a Promontor borlovagrend tagja mesél az eddig bejárt útjukról.

Csöre Gábor, akit a színház világából hívtam beszélgetni, nem a rivaldafény világáról kérdeztem. Egy másik médiában, a Tv-ben vállalt közszereplői tevékenységéről faggattam. A Magyar Krónika, a Libretto és az Édes anyanyelvünk kulturális műsorokban vezető riporterként kérdez és válaszoltat. Elkalauzol a művészet, az irodalom, a tudomány kimeríthetetlen világába úgy, hogy a néző, a hallgató akaratlanul is olyan ismeretek birtokába jut, melyet talán, ezen műsorok nélkül nem is ismert volna meg.