A mai adásban egy mindannyiunk számára ismert, de talán egészében soha ki nem ismerhető helyre, a Szent Városba, Jeruzsálembe fogunk ellátogatni. Ahhoz, hogy megérthessük Jeruzsálem mai jelentőségét annak történetének évezredeibe is el kell merülnünk. Mióta beszélhetünk Jeruzsálemről? Az Ószövetségen kívül is jelentős település vajon az ókorban? Egyáltalán mit jelent az, hogy város? És főként, mint jelent az, hogy Szent Város? Legújabb adásunkban Fejes János Dr. habil. Kőszeghy Miklóssal, a Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetőjével beszélget a fenti témákról.

Mikor alakította ténylegesen a történelmet II. Erzsébet? Amúgy meg csinál a brit uralkodó a jótékonykodáson kívül? És mire fogunk legjobban emlékezni II. Erzsébet 70 éves uralkodásából? Jöhet-e Erdélybe, saját birtokára III. Károly király? A kérdésekre Pintér Károly, a Pázmány BTK Angol-Amerikai Intézetének vezetője, egyetemi docens válaszolt.

1652. augusztus 26-án, tehát éppen 370 éve, hogy a háromszoros túlerőben lévő törökök a vezekényi síkon megütköztek a magyar hadakkal. A magyar hadtörténetben nem túl jelentős csataként számon tartott esemény során viszont négy Esterházy is elesett: a huszonhat éves Esterházy László pápai főkapitány, Esterházy Ferenc balassagyarmati főkapitány, Esterházy Tamás lévai alkapitány és Esterházy Gáspár aranysarkantyús vitéz. A tragédia országszerte általános döbbenetet váltott ki, de még a bécsi udvarban is gyászoltak. Elkezdődött az egymásra mutogatás, a magyar parancsnok, Forgách Ádám besározása vagy épp mentegetése. De milyen az az ütközet, ami után egy évvel az esztergomi bég bocsánatot kér Batthyány Ádám császári és királyi kamarástól, hogy annak rokonai hősi halált haltak? Friss történeti kutatások rámutatnak, hogy a török fél nagyon hallgatott az esetről, és talán nem véletlenül, mert az ő oldalukon sokkal, de sokkal több áldozat volt. Akkor most ki nyerte a vezekényi csatát? Az 1650-es évek Magyarországára és az Esterházy család portájára Újváry Zsuzsanna, a Pázmány BTK Történettudományi Intézetének nyugalmazott egyetemi docense, a Történelemtudományi Doktori Iskola oktatója, és Martí Tibor, az Intézet tudományos munkatársa kalauzolnak el.

A történelmi regények a történelmi filmekhez hasonlóan az utóbbi évtizedekben elképesztő sikeresnek mondhatóak, azonban a siker mögött kettős vagy akár kétes megítélés is húzódhat. Hogyan viszonyulhat a történelmi regény a történettudomány eredményeihez, illetve a történettudomány kommunikálhatja-e eredményeit a regény műfaján keresztül? Egyáltalán mi is a történelmi regény? Nyári olvasmányajánló adásunkban Fejes János Dr. Botos Mátéval a Kar Politológia Tanszékének vezetőjével beszélget a fenti témákról.

Az antik görög kultúra az európai műveltségben betöltött szerepe vitathatatlan, a 20-21. században azonban nem csak a magas, hanem a populáris művészetekben is kiemelt jelentőséget kap. Mai adásunkban ezt a jelenséget járjuk körül, különös hangsúlyt fektetve a görög mitológia kortárs újraértelmezésére. Fejes János beszélgetőtársai e popkulturális időutazásban Dr. Földváry Kinga, az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke egyetemi docense és Dr. Pataki Elvira a Klasszika-Filológia Tanszék egyetemi docense.

Amikor még Déryné Széppataki Róza mérte a kávét a pult mögött.

A Hic et nunc Aktuál harmadik adásában tovább elemezzük szakértő oktatóink segítségével az ukrán-orosz háború hátterét. Most Dr. Mitrovits Miklós történész-polonistát, a Közép-Európa Intézetünk oktatóját kérdeztük a konfliktus történeti vonatkozásairól. Az adásban szóba kerül, hogy az utóbbi 1200 év alatt milyen államalakulatok formálták a mai Ukrajna területét; milyen politikai események alakították a mára kialakult határokat; valamint, hogy milyen nyelven, nyelveken beszélnek Ukrajnában.

Az orosz-ukrán háborúból a híreket követő ember számára csakis az jelentheti a valóságot, amit a médiában lát és fogyaszt. Hiszünk az első cikknek? Hány hír elolvasása után mondhatjuk magunkat tájékozottnak? Mi az újságíró, a médiavállalatok és a közösségi média felelőssége a kiegyensúlyozott hírek tálalásában, az erőszak bemutatásában? Hogy születik az álhír és hogy ismerjük fel? És végül: mit lehet elmondani Moszkva és Kijev kommunikációs stratégiájáról? Aki a felfokozott hírfogyasztásban eligazítást nyújt: Andok Mónika és Radetzky András, a Pázmány BTK Kommunikáció és Médiatudományi Intézetének oktatói. A szerkesztő: Kuthi Áron. 

Hic et nunc Aktuál - A Hic et nunc podcast aktuális kérdésekkel foglalkozó különkiadása.

Több mint harminc nap eltelt azóta, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, az Orosz Föderáció elnöke „Különleges Katonai Műveletnek” nevezve megtámadta Ukrajnát.

A Hic et nunc Aktuál második adásában Rácz Andrással, a Pázmány BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének oktatójával beszélgettünk.

Hic et nunc Aktuál - A Hic et nunc podcast aktuális kérdésekkel foglalkozó különkiadása

Magyarország keleti határain túl háború zajlik Ukrajna és az Orosz Föderáció között. A háborúról szóló hírek több mint két hete tematizálják közbeszédünket, Ukrajna területét már több millió, a háború elől menekülő ember hagyta el. A következő hetekben – a normális kétheti műsorfolyamunkon felül – több, rövidebb adásban kérdezzük az ukrán-orosz háború szempontjából szakértő oktatóinkat, első különkiadásunk vendége Szomráky Béla, tolmács, újságíró. A beszélgetés során arra, egyáltalán nem egyszerű kérdésre kerestük a választ, hogy mi is lesz Ukrajna sorsa, mire számíthatunk a február vége óta tartó krízis következtében.