Az orosz-ukrán háborúból a híreket követő ember számára csakis az jelentheti a valóságot, amit a médiában lát és fogyaszt. Hiszünk az első cikknek? Hány hír elolvasása után mondhatjuk magunkat tájékozottnak? Mi az újságíró, a médiavállalatok és a közösségi média felelőssége a kiegyensúlyozott hírek tálalásában, az erőszak bemutatásában? Hogy születik az álhír és hogy ismerjük fel? És végül: mit lehet elmondani Moszkva és Kijev kommunikációs stratégiájáról? Aki a felfokozott hírfogyasztásban eligazítást nyújt: Andok Mónika és Radetzky András, a Pázmány BTK Kommunikáció és Médiatudományi Intézetének oktatói. A szerkesztő: Kuthi Áron. 

Hic et nunc Aktuál - A Hic et nunc podcast aktuális kérdésekkel foglalkozó különkiadása.

Több mint harminc nap eltelt azóta, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, az Orosz Föderáció elnöke „Különleges Katonai Műveletnek” nevezve megtámadta Ukrajnát.

A Hic et nunc Aktuál második adásában Rácz Andrással, a Pázmány BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének oktatójával beszélgettünk.

Hic et nunc Aktuál - A Hic et nunc podcast aktuális kérdésekkel foglalkozó különkiadása

Magyarország keleti határain túl háború zajlik Ukrajna és az Orosz Föderáció között. A háborúról szóló hírek több mint két hete tematizálják közbeszédünket, Ukrajna területét már több millió, a háború elől menekülő ember hagyta el. A következő hetekben – a normális kétheti műsorfolyamunkon felül – több, rövidebb adásban kérdezzük az ukrán-orosz háború szempontjából szakértő oktatóinkat, első különkiadásunk vendége Szomráky Béla, tolmács, újságíró. A beszélgetés során arra, egyáltalán nem egyszerű kérdésre kerestük a választ, hogy mi is lesz Ukrajna sorsa, mire számíthatunk a február vége óta tartó krízis következtében.

Két okból is rendhagyó adással jelentkezik a Hic et nunc humántudományi podcast: Egyrészt nagy örömünkre szolgál a fedélzeten köszönteni Fejes János kollégánkat, aki féléves tengerentúli kiruccanás után csatlakozik a podcast szerkesztőségéhez, másrészt pedig jelen adás talán egy fokkal távolabbról közelíti meg a humántudományok világát.

A számos szubjektív tapasztalattal tarkított, a Nagy Almát bemutató, adásunkból a hallgatók megtudhatják többek között, hogy

- Mit keresnek hódok New York egykori címerében?

- Jó múzeumi szokás szerint raboltak-e műkincseket a Metropolitan Museum gyűjteményének kialakításakor?

- Mennyire változtak meg new yorki emberek a 9/11 tragédia hatására?

Tarts velünk egy jó hangulatú utazásra, hogy megismerd a várost ami sohasem alszik!

Universitas - latin főnév, jelentése általánosság, teljesség, egyetemlegesség. A Pázmány Bölcsészkara ennek szellemében keres terepeket a klasszikusan értelmezett felsőoktatás világán túl is. A Pázmány Szenior egyetem 2014-ben azzal a céllal jött létre, hogy a különböző kurzusokon keresztül a tapasztaltabb, az iskolapadtól már elszokott korosztály számára is belépést biztosítson a humántudományok sokszínű világába.

- 8 év alatt összesen 85 kurzus, 874 előadás, közel 4300 beiratkozó. A számok magáért beszélnek. A Hic et nunc podcast soron következő epizódjában a Pázmány Szenior Egyetem ötletgazdájával, Törökné Radnai Ágnessel, karunk Dékáni Hivatalának egykori vezetőjével, valamint Dr. Kőszeghy Miklós ókortörténésszel, a Pázmány Szenior Egyetem kuratóriumi elnökével beszélgettünk az immár nyolc éve töretlen érdeklődésre számot tartó kezdeményezésről.

Tartsatok velünk és, ha felkeltettük az érdeklődéseteket, akkor jelentkezzetek a Pázmány Szenior Egyetem 2022 tavaszi kurzusaira február 25-ig.

További információ: btk.ppke.hu/psze

Improvizáció, játék: ezt hozza a nevelésbe a dráma- és színházismeret-tanár. Tanulónak és tanárnak is nagy szüksége van ezekre a képességekre, csak nem biztos, hogy ennek a jelentőségét a helyén kezeli a közoktatás. A Pázmány BTK 2020-ban indult dráma- és színházismerettanári képzéséről beszélgettünk Kaposi József egyetemi docenssel, a képzés szakmai vezetőjével.     

A latin nyelv évszázadokon át funkcionált közvetítőnyelvként az egykori Római Birodalom területén. A birodalom széthullásával pedig új, a latin köznyelvi, területénként eltérő módon továbbfejlődött formáját beszélő népek jöttek létre. A 21. században pedig a Római Birodalom egykori kiterjedésén jócskán túlnyúló területen beszélik anyanyelvként az újlatin nyelvek egyes ágait, a spanyolot, a franciát, vagy az olaszt. Az anyanyelvi beszélőkön túl az újlatin nyelvek közvetítő szerepe is megmaradt, hisz míg a diplomácia nyelve a mai napig a francia, a latin háttérbe szorulásával a Római Katolikus Egyház nyelve az olasz lett. Arról ne is beszéljünk, hogy Ferenc pápa – ugyan olasz származású – argentinként spanyol anyanyelvű...

Karunk kiterjedt képzési portfóliójának részét képezi az újlatin nyelvek – a francia, a spanyol és az olasz – és kultúrák szak is. A Hic et nunc humántudományi podcast legújabb adásában Ádám Anikó intézetvezetővel, a francia, Rózsahegyi Nóra tanszékvezetővel a spanyol, Mátyus Norberttel pedig a Pázmány olasz képzéseiről beszélgettünk.

Mit is jelent egy nyelvi és kulturális képzés?

Milyen nemzetközi lehetőségek nyílnak meg hallgatók számára?

A nyelvoktatás mellett milyen tudományos kutatások vannak jelen az intézetben?

Mit lehet kezdeni egy nyelvszakos diplomával a munkaerőpiacon?

A válaszokért irány a lejátszás gomb. Itt és most.

Az utóbbi húsz évben alapvetően megváltoztak ismeretszerzési módszereink, struktúráink, ez hatással van memóriánk működésére is. Az állandó hálózatba kapcsoltságot okoseszközeink jócskán megkönnyítik, mi több, kiszolgálják. Okozhat függőséget az állandó tartalomfogyasztás, a hálózati vagy multiplayer játékok? A gamification mint a tanulás, ismeretátadás, ismeretszerzés teljesen új módja.

A Hic et nunc humántudományi podcast soron következő adásában arra keressük a választ, hogy milyen szerepet tölt be életünkben az adventi időszak, valamint a karácsonyi ünnepkör. Hogyan változott a viszonyunk a kereszténység egyik legfontosabb ünnepéhez az évszázadok során? Mit jelent az adventi várakozás a 21. század emberének. A beszélgetés során Rosta Gergely László szociológussal és Medgyesy-Schmikli Norbert művelődéstörténésszel beszélgetünk.

Mátó Sára atléta, korosztályos Európa-bajnok és Beller Barnabás orgonista mesél pályaválasztásról, tanulásról, egyetemi életről. Sára a kommunikáció szakot, Barnabás a pszichológiát választotta a Pázmány BTK-n, és nem bánták meg. Sőt! Ha kedvet akarsz kapni az egyetemi tanulmányokhoz, hallgasd meg a Hic et nunc podcast felvételizőknek szóló epizódját.