Kormány belevágott a reformba, ez klassz…”. Ezzel a felütéssel kezdődött lényegében az a beszélgetés, amely az egészségügyi rendszer átalakítása kapcsán folytattunk Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal. A plusz források, amelyek az orvosi bérek emelésére kerültek elköltésre, nyilvánvalóan pozitív lépésként értelmezhetőek. Ugyanakkor a változtatások előkészítése már problémás volt. Ezért, amikor március 1-jén alá kellett írni az új jogviszonyra való munkaszerződéseket az egészségügyi dolgozóknak, akkor 4-5 ezer ember ezt nem tette meg, és inkább elhagyta a pályát. Az ő pótlásuk egy akut problémát jelent az intézmáényrendszernek.

A bérek emelése kapcsán Rékassy Balázs hiányolta, hogy a központi bérpolitika elveszi a mozgásteret az intézméynvezetőktől. Ezáltal nem a helyi igényeknek megfelelően tudja szabályozni a folyamatokat. Ennek kapcsán ugyanakkor jogos kritika, ha nincsen központi bérrendszer, és ehhez finanszírozás, akkor nem növekedne-e a területi egyenlőtlenség? Rékassy szerint erre találták ki a terlületi szorzókat Angilában, ahol a szakemberrel rosszul ellátott térségekben arányaiban jobban keresnek az orvosok, nővérek, mint a jobb munkaerőpiaci pozíciójú helyeken. Ez megakadályozza, hogy ott se legyen orvoshiány, és szakértelemhiány, ahol kisebb, és rosszabb anyagi helyzetű kórház van.

A beszélgetés során szóba került az intézményrendszer átalakításának kérdése. Ebben az egyik iránynak a praxisközösségek létrehozása tűnik. Legalábbis a kormány által külső tanácsadóktól rendelt anyag (ez alapozta meg a bérrendezését az orvosoknak, és a jogviszony változtatását is) ebbe az irányba mutat.

A praxisközösség gyors bevezetése azonban társadalmi ellenállást válthat ki, hiszen megszűnik a stabil háziorvos-beteg közötti kapcsolat, és differenciáltabb lesz ez a folyamat. Ez bizalmatlanságot okozhat a betegek részéről.

Az intézményrendszer átalakításának másik iránya lehet az önkormányzati szakrendelők államosítása. Ennek egyfajta tesztje lehet Rékassy Balázs szerint az, hogy elkerülnek a házorvosi ügyeleti rendszer megszervezésének kötelezettsége az önkormányzatoktól, és átkerülnek a sürgősségi ellátás rendszerébe. Rékassy szerint ez a lépés szakmailag indokolható is, hiszen jelenleg külső vállalkozók útján tudják csak megvalósítani ezt az önkormányzatok, és sokszor nem egyenletes szakmai színvonalon.

A beszélgetés végén szóba kerültek a COVID19 elleni védőoltások. Rékassy Balázs egy elnézést kéréssel kezdte, és jelezte, hogy sokat változott ebben a szakmai álláspontja. Több szakemberrel együtt most már ő is azt gondolja, hogy jobb bármelyik Magyarországon elérhető oltás, mint a COVID okozta következmények. Emiatt mind az orosz, mind a kínai (Sinopharm) oltást támogatja a nyugatiakkal együtt. Ugyanakkor véleménye szerint először az Európai  Unió által elismert oltóanyagokat kellene elhasználni, és csak azok után jöhetnének a „keleti” vakcinák.