A 80-as években a HIV-fertőzés még egyet jelentett a biztos halállal. Napjainkig világszerte több mint 88 millióan kapták el, és 42 millióan haltak bele. Ma viszont már megelőzhető és jól kezelhető. Jelenleg mintegy 40 millióan élnek HIV-fertőzéssel, ebből az EU-n belül a becslések szerint körülbelül 810 ezren. Noha az egészségügyi ellátórendszerek nemzeti hatáskörben vannak, az EU is kiveszi a részét a járvány visszaszorításából határokon átnyúló programok és népegészségügyi kampányok támogatásával, valamint a Horizont Európa programon keresztül kutatásfinanszírozással. Elkötelezte magát a UNAIDS, más néven a Közös ENSZ HIV/AIDS Program 95-95-95-ös célkitűzése mellett, vagyis hogy 2025-re a HIV-fertőzöttek 95%-a ismerje saját HIV-státuszát, a státuszukat ismerők 95%-a részesüljön kezelésben, a kezelésben részesülők 95%-ánál pedig a víruskezelés nyomja el a fertőzést. A végső cél az lenne, hogy 2030-ig végleg eltűnjön a HIV. „Lépjünk szintet – a minőségi jogalkotásért” sorozatunknak ebben az epizódjában azzal foglalkozunk, hogy mit tesz az Európai Unió a HIV-fertőzések megelőzése érdekében, a fertőzöttek megbélyegzése ellen és az érintettek életkörülményeinek javításáért.

A többéves pénzügyi keret lényegében az Európai Unió hosszú távú költségvetése. Több évre előre rögzíti, hogy az EU elsősorban mely kiadási kategóriákra összpontosítja pénzügyi forrásait, valamint plafonokat állapít meg az egyes kiadási kategóriákra. Ezáltal biztosítja, hogy az EU pénzügyi forrásai összhangban legyenek politikai és gazdasági céljaival. A többéves pénzügyi keret egyúttal az éves uniós költségvetések felépítését is alapjaiban meghatározza, és segít egyensúlyt teremteni a tagállamok egymással versengő érdekei között.

Számos terület és szakpolitika támogatására irányoz elő pénzügyi forrásokat, a regionális és vidékfejlesztéstől kezdve a humanitárius segítségnyújtáson, a zöld és digitális átálláshoz szükséges beruházásokon át az uniós külpolitikáig.

Az európai kreditátviteli rendszer jóvoltából az európai felsőoktatási térség 49 tagja egységesen méri a tanulmányi követelmények teljesítését. Ezzel összehasonlíthatóvá vált az egyes képesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok és kurzusok tartalma és tartama. A hallgatóknak így több lehetőségük van külföldön tanulni, és Európa-szerte könnyebben elismertethetik a különböző felsőoktatási intézményekben szerzett ismereteiket.

Túlélésünk az óceánoktól függ. A legtöbben mégis magától értetődőnek vesszük létezésüket, és gyakran arról is megfeledkezünk, hogy az óceánok élelemforrásként szolgálnak, illetve biztosítják az – élethez nélkülözhetetlen – oxigén jelentős hányadát is.

Eddig azonban az óceánokkal jórészt semmilyen szabály sem foglalkozott, így az ott élő fajok sem élveztek védelmet. Mindez fenntarthatatlan gyakorlatokhoz, illegális halászathoz, szennyezéshez és az élőhelyek pusztulásához vezetett.

Az EU célja, hogy közös erővel birkózzunk meg ezekkel a problémákkal.