A Jelen Podcast vendége Kéri László politológus, aki 71 Tisza-szigetnél járt az elmúlt hónapokban szerte az országban, ezeket a tapasztalatait osztja meg a beszélgetésben Lakner Zoltánnal.Miről szól a beszélgetés:- A Tisza-szigetek mint a politikai szocializáció új terepei- Miért más ez, mint a polgári körök voltak?- A helyi kis- és középvállalkozók szerepe a mozgalomban- A KATA megszüntetésének hatása a politikai átrendeződésre- Vidék és főváros viszonya a mai magyar politikában- Kikből lehet az új politikai elit?- Lehet-e választást nyerni 2026-ban?- Mit jelent az "alulról jövő rendszerváltás"?Kéri László szerint történelmi esély előtt állunk: a Tisza-szigetek nem pusztán kampányszervezetek, hanem egy új típusú politikai kultúra csírái. A beszélgetésből kiderül, hogyan épül fel egy százezres tömegbázis alulról, hogyan és miért vágja keresztbe ez a mozgalom a hagyományos társadalmi és települési hierarchiákat.🔔 Iratkozz fel a csatornára további beszélgetésekért!📚 MEGJELENIK: Kijutunk? – A Jelen új bookazine kiadványaA videóban elhangzottakat részletesen kifejtve megtalálod a Jelen legújabb kiadványában, amely a depressziótól a reményig vezető út minden állomását végigköveti.🎁 Előrendelői akció október 15-ig:Rendeld meg most a "Kijutunk?" bookazine-t, és két korábbi kiadványunkat adjuk ajándékba!💰 3 bookazine 1 áráért: 4.990 Ft👉 Előrendelés: https://jelen.media/kijutunk/

Hogyan épül fel egy politikai erő a semmiből? Mi történik a TISZA-szigeteken, és miben különböznek a Fidesz egykori polgári köreitől? Működhet-e az egyszemélyes vezetés, vagy bukásra van ítélve?A beszélgetésben szó esik:- A TISZA-szigetek spontán szerveződéséről és a "helyi vállalkozók forradalmáról"- Az előválasztás tétjéről: miért nem a jelölt személye a legfontosabb?- Magyar Péter adócsomagjáról, ami népszerűbb lehet a Fideszénél- A pártépítés kihívásairól: hogyan lesz 5000 aktivistából működő szervezet?- A fővárosi TISZA-frakció problémáiról és a politikus-rekrutáció nehézségeiről- Történelmi párhuzamokról: miért hasonlít inkább az MDF-re, mint a Fideszre?Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos, a Jelen főmunkatársa beszélget arról, hogy milyen eséllyel indul a 2026-os választáson egy még formálódó politikai erő, és milyen buktatók várnak rá.📰 A Jelen hamarosan megjelenő bookazinja:"Kijutunk?" – a kormányváltás esélyeiről, a politikai alternatívákról és arról, hogyan jutottunk el a 2022-es mélypontról a mai reményig.Előrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/🔔 Iratkozz fel a csatornánkra további elemzésekért!

Mindent is érintő új adásunkban állandó külpolitikai szakértőnkkel, Kaló Mátéval azt is megbeszéli Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, hogy az ukrajnai békefolyamat megfenekleni látszik, és most már az új pápa, XIV. Leó próbálja tárgyalási helyzetbe hozni Ukrajnát a továbbra is fenyegetőző Oroszországgal. Ezúttal sem maradnak a hallgatók Trump nélkül: szó esik új vámfenyegetéséről, közel-keleti útjáról, ajándékba kapott katari Boeingjréről és arról is, hogyan próbálja szétfeszegetni az amerikai alkotmány előírásait, valamint arról, hogyan próbálja Trumppal szemben - mindeddig sikertelenül - összeszedni magát a Demokrata Párt. Amelynek azzal is meg kell küzdenie, hogy nyilvánvalóvá vált: éveken át titkolták Biden elnök egészségügyi állapotát. Szó esik továbbá a francia, a portugál, a brit, a román belpolitika alakulásának közös trendjeiről, és nem hagyjuk szó nélkül azt sem, miket hazudik a magyar "szuverenitásvédelem" arról, hogy ők egy az amerikai jogszabályt vettek volna alapul a szabad média korlátozásához.

Podcastunk extra kiadását a Trump-Zelenszkij - hogyan is nevezhetnénk - találkozó ösztönözte, amit nem annyira apokaliptikusan, inkább a politikai elemzés eszközeivel próbálunk megközelíteni. Az mindenesetre biztos, hogy nemcsak Zelenszkij nem tudta elérni a hazája számára szükséges biztonsági garanciákat, de Trump sem kapta meg az ukrán ásványkincseket, így a minden elemében elképesztő találkozónak lehet még - ezúttal valóban - diplomáciai folytatása. A beszélgetés során arról is szót váltottunk, mit tehet Európa, ha nem csak a térképen, de a meghatározó politikai szereplők körében is ott akar maradni.

Habár Trump választási győzelme távolról sem számít kiemelkedő erejűnek, mivel a teljes republikánus elit befeküdt, egyelőre ellenállás nélkül hajtja végre elképzeléseit, miközben amúgy sem túl magas népszerűségi mutatói máris süllyedni kezdtek. A világpolitikát is kétségkívül átalakítja, arra azonban nagyon nehéz egyelőre választ találni, hogy mivé, és az is, hogy a hagyományos szövetségek lerombolása egészen pontosan miért lesz majd előnyös az USA-nak. Kaló Máté és Lakner Zoltán a második Trump-ciklus első négy hetét elemzi a Jelen podcastjában.

A Jelen és a Modern Magyarországért Alapítvány együttműködésében Szabó Rebeka, Krajczár Gyula és Tóth Ákos arról beszélgetett, hogy a 2024-es európai parlamenti választás után milyen lehetőségek maradtak Európában a sokak által vált zöld fordulatra, milyen politikai terep lesz az elkövetkező évek Európában a környezettudatosság érvényesítésére.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Szegvári Péter, Tóth Ákos, Tóth József, Tüttő Kata és Zongor Gábor egy beszélgetés során azt járta körbe, hogy a 2024-es választások milyen politikai tendenciákat jeleznek önkormányzatok működőképességével kapcsolatba. Az „szabadság kis köreiként” az országos politikával szemben is ellensúlyt képezzenek-e ma Magyarországon. Az európai uniós források elmaradása milyen hatással van az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeire, van-e lehetőségük a hazai érdekérvényesítés és az európai uniós lobbizás keretében ezen a helyzeten változtatni.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Fleck Zoltán, Bod Péter Ákos, Krajczár Gyula, Losoncz Miklós és Kárpáti János arról beszélgetett, hogy az mi jelenleg EU helyzete a világban, főleg a versenyképessége oldaláról a világgazdaságban, mégpedig az új uniós intézményrendszer feladatai felől közelítve. Szóba került a sokat vitatott Draghi-program, amit a második Leyen-bizottság felkérésére készített, és amelyben erőteljes reformokat vázol fel. Ebben a keretben elemezték Magyarország súlyos gazdasági és társadalmi válságát is.

A Jelen és a Progress Alapítvány együttműködésében Fleck Zoltán, Balázs Péter, Katona Tamás és Szegvári Péter arról beszélgetett, hogy 2024 második fele az Orbán-rezsim fokozódó válságának az időszaka, az összeomlás több területen is érzékelhetővé vált. Az Orbán-rendszer egyszerre került hazai és nemzetközi válságba, mélyültek el a gazdasági problémák, alakult ki kulturális és kutatási válság. A beszélgetés résztvevői elemezték azt is, hogy mindez elhozta-e az új, „európai” rendszerváltás esélyét.

Milyen gyakorlati következménye van annak, ha kijjebb szorulunk a NATO-ból és az Európai Unió biztonságpolitikai kötelékéből? Mit üzen a szövetségeseknek Orbán grúziai útja? Melyik részt fogják utólag kiretusálni Orbán október 23-i beszédéből? Mit jelent Trump győzelme Európának és Magyarországnak? Látja-e az MSZP szerepét egy új rendszerváltásban? Erről kérdeztük Szekeres Imre, volt honvédelmi minisztert.