Talán csak egy sokkszerű élmény, azaz a fennálló körülmények hirtelen, és sokakat érintő változása vezethet ahhoz, hogy a magyar társadalom kilendülhessen a panaszkultúra, a lázadozó hangütés és a passzív magatartás sajátos elegyével jellemezhető állapotból. Egy ilyen élmény akár hasonló is lehet ahhoz, ahogyan a szlovák választók szabadultak meg Mečiar uralmától 1998-ban. Krekó Péter politológus, szociálpszichológus arról is beszél, hogy a magyar társadalom mentális egészsége jelentékenyen rosszabb annál, mint ami egy közepesen fejlett európai ország helyzetéből következne, s hogy értékbeállítódásai a román, a bolgár, az ukrán, sőt az orosz társadalommal rokonítanak bennünket. A történelem azonban mutat példákat nagy társadalmi értékátalakulásokra a közelmúltból is, ami azt bizonyítja, hogy a hajlamosító körülmények ellenére sem változtathatatlanok azok a szociálpszichológiai feltételek, amelyek között élünk. Beszélgettünk mindemellett arról is, hogy az ellenzéknek milyen típusú köztársaságielnök-jelöltet lenne érdemes állítania Novák Katalinnal szemben, hogy hitelesen hivatkozhasson az egységteremtés szándékára.

A Momentum új elnöke szerint az ellenzék elvesztett egy hónapot. Tudja, hogy rengeteg munka folyik a háttérben, de kívülről úgy tűnik mintha az ellenzék az előválasztás után hátradőlt volna. Ő azonban most már megnyomná a start gombot. Viszont a közös ellenzéki kampány nem operálhat olyan eszközökkel mint a Fidesz propagandagépezete - mondja Donáth Anna a JelenValó legfrissebb adásában.

https://jelen.media/video/donath-anna-ketharmaddal-is-nyerhetunk-csak-kezdjunk-mar-el-kampanyolni-2615

A nemrégiben kirobbant "Cseh László-ügy" nem az első és félő, hogy nem is az utolsó napvilágot látott sportbotrány. Az élsport világát sűrűn átszövik a rossz beidegződések, a hibás tradíciók és még mindig érvényes az a szemlélet, hogy a sikerhez vezető út könnyekkel, szenvedéssel és megaláztatással van kikövezve. dr. Goschi Gabriella sportpszichológus szerint ez a szemlélet krízist generált a sport világában, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a krízis egyúttal lehetőség is. Lehetőség arra, hogy felülvizsgáljuk a rendszert és benne magunkat, hogy új megoldásokat keressünk, hogy egy lelki és fizikai egészséget valóban szolgáló sportéletet hozzunk létre.

Tényleg össze kell roppanni az aranyérem súlya alatt? Mikor érdemes elkezdeni versenyzőket nevelni? Miért válik bántalmazóvá a sikeredzők egy része és miért nem szállnak szembe velük a versenyzőik? Elég lehet a "sok kicsi" hang ahhoz, hogy érdemi változást érjünk el? Többek között ezekről kérdezte a szakembert a Jelen Podcast legújabb adásában Kormos Lili.

Az előválasztás után a viták kereszttűzébe került a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Egyesek szerint a "viccpárt" elvesz szavazatokat az ellenzéktől, ezért csökkenti a kormányváltás esélyét. Mások szerint ez egyáltalán nincs így, mert csak azok voksolnak a Kutyákra, akik amúgy sem nem szavaznának az egyesült ellenzék listájára, viszont a Fideszt is elutasítják. A JelenValó legújabb adásában erről a dilemmáról is beszélgettünk Kovács Gergellyel, aki többek között az alábbi kijelentéseket tette.

Vajo bealkonyul-e Európának, ahogy az Gyurgyák János eszmetörténész pár éve megjelent esszékötetének címe sugallja, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is van jövője, csak ehhez szükséges valamiféle innovációs erő? Erről beszéltünk Balázs Péter volt külügyminiszterrel.

Bár valószínűleg csak jövőre hoz döntést az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmus ügyében, az idei év eseményeiből óvatosan arra lehet következtetni, hogy végre valódi döntések születhetnek az uniós alapértékeket áthágó országokkal szemben. Hegedűs Dániel külpolitikai elemzővel egyebek mellett arról beszélgettünk, mit lehet egyáltalán tudni arról, hogy konkrétan mit jelentenének a jogállamisági ügyek kapcsán alkalmazott szankciók a gyakorlatban, valamint arról, milyen szerepet tölt be az Európai Parlament a jogállami eljárások katalizálásában. Szó esik arról is, mit akarhatott elérni a magyar miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének írt legutóbbi levelével, s arról is, miként változtathat az uniós intézmények magatartásán az új német kormány küszöbön álló megalakulása.

Igazi sikernek számít, hogy az Európai Parlament foglalkoztatási bizottsága, számos módosítással ugyan, de rábólintott az Európai Bizottság uniós minimálbérről szóló előterjesztésére. Ez azt is jelenti, hogy elindulhat a végső egyeztetés az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között. Andor László, közgazdásszal, a Bizottság korábbi, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosával tisztáztuk, hogy az európai minimálbér nem egy fix összeget jelentene, hogy a EU nem kötelezné a tagállamokat kötelezően előírt minimálbér bevezetésére, hogy nem határozna meg közös minimálbér szintet, csupán a bérből élők tisztességes megélhetését szeretné megsegíteni. Illetve a Jelen Podcastjából az is kiderül, hogy miként függ össze a minimálbér a nemek közötti egyenlőséggel, a foglalkoztatottak számával, az érdekegyeztetés hatékonyságával vagy éppen a versenyképességgel. Andor Lászlóval, Szabó Brigitta beszélgetett.

Habár az Európai Parlamentnek nincs jogszabály-kezdeményező jogköre az Európai Unióban, a képviselőknek megvannak a maguk politikai eszközeik arra, hogy a nyilvánosság meggyőzésén keresztül hatást gyakoroljanak az Európai Bizottság és a Tanács döntéshozatali napirendjére. Fontos az is, hogy az ötévenkénti választásokon legitimációt szerző európai képviselők számos kérdésben alakíthatják, módosíthatják az eléjük kerülő tervezeteket, amivel a Bizottságnak és a Tanácsnak eleve kalkulálnia érdemes. Jávor Benedek volt EP-képviselővel (2014-2019), aki jelenleg a főváros brüsszeli képviselője, a nemrégiben elfogadott klímarendelet - és a vele összefüggő más uniós politikák - példáján azt jártuk körül, hogyan alakulnak ki az uniós döntések, és milyen szerepet játszik ezek tartalmának alakításában a Parlament.

Vendégünk, Bíró-Nagy András egyetemi oktatóként, kutatóként, valamint korábban Andor László uniós biztos közvetlen munkatársaként behatóan megismerhette az uniós intézmények közötti kapcsolatrendszert. Úgy látja, nem csak az Európai Parlament pártösszetételéből, hanem az intézményi struktúrából is következik, hogy az EP rendre az a szereplő, amely az integráció legjelentősebb mélyítésére tesz javaslatot a különböző ügyekben. Meghatározó az EP működésében a sokszínű politikai tagoltság és az állandó koalíciós kényszer is, ami többnyire már önmagában a megegyezés felé orientálja a pártcsaládokat.

Szabad Orbán Gáspározni, szabad a fideszes szavazókat ostobázni, szabad akár a lincselés szót is használni – mondja Márki-Zay Peter a JelenValó legújabb adásában. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint ugyanis a cél szentesíti az eszközt, es ha ez kell az Orbán-rendszer leváltásához, ő nem rest erős kifejezéseket használni.

Ennek a podcastnak az elkészülését a Jelen Mindenütt Alapítvány segítette. Ha szeretnéd, hogy hasonló műsorokat készítsünk neked, akkor kérlek, támogasd te is a Jelen Mindenütt Alapítványt. Ezt megteheted a https://jelenmindenutt.hu oldalon. Minden felajánlást köszönünk.

Legyél előfizetőnk és férj hozzá a Jelen közéleti magazin cikkeihez!

https://jelen.media/elofizetes

Kövess minket Facebookon!

https://www.facebook.com/jelenhetilap/

Kövess minket Instagramon!

https://www.instagram.com/jelenhetilap/