A milliárdokat érő Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben című gyűjtemény kalandos úton térhetett haza február végén Magyarországra. Az Erdélyben turnézó vándorkiállítás anyagát, – melyhez 200 fölötti műkincset kölcsönzött a Pénzmúzeum – 2025. február 28-án az MNB páncélautója menekítette haza.

De miért volt erre szükség? Hogy zajlott a hazamenekítés? Miért különösen értékes a kiállítási anyag? Egyáltalán, mit érdemes tudni az erdélyi fejedelmek pénzverési szokásairól?

Az izgalmas témához két szakértőt hívtunk.

Vendégünk lesz:

Dr. Bódai Dalma, történész, a Pénzmúzeum Éremtárának vezetője, aki kontextusba helyezi a kiállítást és Harkácsi Gábor az MNB Compliance és ellenálló képességi igazgatóság főosztályvezetője, aki a biztonságos hazajutás körülményeiről mesél nekünk.

Izgalmas este elé nézünk!

A mesterséges intelligencia (MI) már most átalakítja a pénzügyi világot – de vajon ez előny vagy hátrány? Egy biztos, az algoritmusok ma gyorsabban kereskednek, mint az emberi brókerek, az MI alapú hitelezés pedig jobban megjósolja, ki lesz képes visszafizetni a kölcsönét. A bankok és befektetők hatalmas összegeket mozgatnak az MI segítségével, de mit jelent ez a hétköznapi ember számára? Ha kíváncsi, hogyan állíthatja az MI-t a saját pénzügyeinek szolgálatába, ne hagyja ki a soron következő Kávéházi beszélgetéseket!
Vendég: Bagi Tamás, informatikai mérnök, digitalizáció-, Fintech-, AI-szakértő

A Kávéházi beszélgetések 2025-ben izgalmas előadással indít. A vendég személye 2025. január 29-én 18 órától a Pénzmúzeum új, Postajegyek és bankjegyek – kéz a kézben című időszaki kiállításához kapcsolódik.

Mint ismeretes, a Bélyegmúzeum 1930-ban kezdte meg működését az egykori Postapalota épületében, ahová ideiglenesen visszaköltözik jónéhány bélyegritkaság.

Elekes Attila Andrét, a rendszerváltáskori forgalmi fillér érmesor újratervezőjét, a forgalmi forint bankjegysor egyes elemeinek grafikai tervezőjét, a rendszerváltás utáni első illetékbélyegsor, valamint több, mint 300 magyar és külföldi bélyeg tervezőjét:

-       a bankjegyek és bélyegek közötti kapcsolatról,

-       a grafikai követelményekről,

-       a tervezés ökölszabályairól,

-       kuriózumokról és bélyegritkaságokról faggatjuk.

Aki velünk tart, bepillantást nyerhet a bélyegtervezés kulisszái mögé. Az elmélet után pedig Elekes Attila André értő tárlatvezetésében bejárjuk a Pénzmúzeum időszaki kiállítását!

Tartsanak velünk!

A Kávéházi beszélgetések soron következő vendége Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. művészeti igazgatója, a BÁV Becsüs Akadémia vezetője, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának korábbi elnöke lesz.
Beszélgetésünk során műtárgyakról, mint befektetési formáról és a műtárgyak kincsképző szerepéről beszélgetünk.
A Kincsvadászok című televíziós műsor licitálójával azt is megvitatjuk, hogyan érdemes elkezdeni a műkincsgyűjtést, illetve kipuhatoljuk, hogyan lehetünk magabiztosak ebben az ismeretlen világban úgy, hogy ne tegyenek lóvá bennünket úton-útfélen.

1848. január 24. megváltoztatta az Egyesült Államok történetét és az amerikai társadalom mentalitását. Pedig mindössze csak annyi történt, hogy James Wilson Marshall egy Coloma nevű telepen csillogó aranyat talált a folyóban. Akkoriban San Francisconak 850, Kaliforniának alig 8000 lakója volt. Új időszámítás kezdődött, amit ma aranylázként ismerünk.

Az izgalmas korszakról Méhész Zsuzsa mesél nekünk. Fotókkal gazdagon illusztrált előadásából kiderül, hogy változtatta meg az arany milliók életét, és rajzolta át az Egyesült Államok térképét. Szó lesz az ötödik sugárút iparmágnásairól, a Vadnyugat és az aranyásók hétköznapjairól, hősökről, banditákról és szélhámosokról. Közben azt is megtudjuk, hogy kerül a világ egyik legnagyobb aranyröge egy Las Vegas-i kaszinó páncélüvege mögé. Kiderül majd, mi köze az aranyláznak az Andrássy út egyik legfényűzőbb palotájához és a San Francisco-i futballcsapathoz, illetve hogy kik voltak az aranyláz igazi nyertesei. 
Történelmi áttekintés vetített képekkel a korszakról, melyben a világ legvakmerőbb kalandorai és legmeggyőzőbb üzletemberei éltek. A bökkenő csak az, hogy sokszor nehéz volt őket megkülönböztetni egymástól.

Ki ne szeretné tudni, hol és hogyan verik a pénzt?  A forint fizetőeszköz érmék gyártása csak az egyik izgalmas szelete annak a tevékenységnek, amit a Magyar Pénzverő Zrt. végez. A másik a hivatalos magyar emlékpénzérmék előállítása, mely tisztelgés a magyar történelem, kultúra, tudomány és művészet nagyjainak nevezetes évfordulói, jeles hazai és nemzetközi események előtt.

Értő kalauzunk Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója lesz, aki egy konkrét érmén keresztül mutatja be, hogy az ötlettől milyen út vezet a megvalósításig és addig, hogy kézbe vegyünk egy hivatalos fizetőeszközt vagy akár egy emlékérmét.

A beszélgetés során tisztába teszünk olyan alapfogalmakat, mint az érme és érem közti különbség, kiderül mi a forgalmi érmesor, mi az első napi veret vagy akár a verdefény, emellett elmélyedünk a gyártás mozzanataiban. A beszélgetés végére pedig javaslatokat kapunk arra nézve, milyen érméket érdemes gyűjteni, illetve kezdőként, milyen tételekkel vágjunk bele a gyűjtésbe.

Szabi, a pék sikeres üzletember, aki több mint 30 éve űzi a pékmesterséget, ma pedig csaknem 100 embernek ad munkát. Tudását a pékárukról nem tartja meg magának. A Covid alatt online videói segítségével megtanította kovásszal dolgozni az ország erre fogékony részét.

Azt mondja, ma már nem az a kérdés, hogy BL80-as lisztből tudunk-e készíteni egy jó kovászos kenyeret.  A kérdés az, tudunk-e még sütni mellette valami mást, illetve az, hogy amit sütünk, kellően egészséges-e.

A jó hír ugyanis az, hogy a lakosság elindult a minőségkeresés irányába. Ahhoz viszont, hogy a kenyér egészségesebb legyen, vissza kell kanyarodnunk a régi búzákhoz, a tönkéhez, az alakorhoz. Ezek sár dagasztására alkalmas alapanyagok. Minimális a gluténtartalmuk, emiatt lapos lesz a belőlük készült tészta, hiszen nem tud kialakulni a háló, emellett tömör bélzetet kapunk, viszont extrém finom ízeket produkálnak, és ezt a vevők is értékelik.

Szabival a sárdagasztás mellett szót ejtünk üzletről, termékfejlesztésről, pizzaforradalomról. Megvitatjuk, lehet-e az egészséges életmódnak része a kenyérfogyasztás, egyúttal rendbe tesszük azt a nemrégiben parázs vitát kirobbantó témát, hogy mennyit lehet elkérni egy luxus pékáruért, és egyáltalán mi, az, hogy luxustermék a pékáruk piacán.

A 100 az új 70 – A Kávéházi beszélgetések aktuális vendége ifj. Duda Ernő. A vendégválasztás nem véletlen. A Pénzmúzeumot életre hívó Magyar Nemzeti Bank idén ünnepli 100. születésnapját. A 100 különleges szám más tekintetben is. Napjainkra egyre népszerűbb téma, hogyan éljünk 100 évig.

Ma úgy tekintünk a hosszabb életre, mint valamiféle kegyelmi állapotra és azt mondjuk, a 40 az új 30, ám ennél többre is képes az emberi szervezet. Az elmúlt 100 évben az átlagéletkort 45-ről 80-90 évre sikerült feltornázni, de a határ tovább tolható. A longevity, mint új tudományterület azt vizsgálja, hogyan éljünk a lehető leghosszabban, ugyanakkor jó életminőségben: egészségesen.
Ehhez először a gondolkodásmódot kell megváltoztatni és aktív időszakként kell tekinteni az idősebb korra. A hosszú élettartam nem csak az élet éveinek növelését jelenti, hanem az évek minőségének javítását is. A hosszú élettartamot befolyásoló tényezők megértésével az egyének olyan életmódot irányozhatnak elő maguknak, ami elősegíti a fizikai egészség, a kognitív funkciók, az érzelmi jólét és a szociális kapcsolatok javulását, ami végül a teljesebb élethez vezet.

A longevityről közérthető módon ifj. Duda Ernővel beszélgetünk. Az üzletember, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke. Digitális egészségügyi vállalata, a Medipredict a betegségek személyre szabott előrejelzésével és a betegségek kialakulásának megelőzésével foglalkozik.

A Rubik kocka, a Bűvös kígyó, a Bábel torony vagy a Gömböc sokunk kedvencei. A magyar logikai játékok hagyományába illő új, izgalmas kártyajátékot hoz el nekünk Ruff János, pécsi matematikus, a Kávéházi beszélgetések eseménysorozat soron következő vendége.
Aki szeret SET-ezni, illetve Dobblézni, kösse fel a gatyáját, mert a látszólag egyszerű, Møbee (ejtsd: Mőbi) nevű játék mögött bonyolult matematika áll.
Persze nem kell érteni a matekhoz, hogy bárki felcsapjon a pakliból 3 lapot és megkeresseazt a figurát, ami mindhárom lapon szerepel! Bonyolult? Ugye, hogy nem az! Vagy mégis? Az elmét alaposan megmozgató játék élvezeti értékéért a Möbius-síkok felelnek.

Aki eljön az eseményre, nemcsak megismerheti, milyen geometria húzódik a világ legélvezetesebb kártyajátékai mögött, de annak a tudásnak is a birtokába kerül, hogyan fejlesztette ki a matematikus a kártyajátékot, ami 2023-ban Essenben, Európa legnagyobb társasjáték-kiállításán már be is mutatkozott.

A Kávéházi beszélgetések vendége Szász Barna, kiterjesztett valóság szakértő lesz, aki az amerikai Stanford Egyetem oktatójaként a virtuális és a kiterjesztett valóságot kutatja (VR/XR), illetve tanítja.
A világszerte elismert szakértő naprakész információkkal rendelkezik arról, hogy hogyan lehetne a virtuális valóságot hatékonyan alkalmazni a mindennapi életben. Mesélni fog az életünket egyre gyakrabban átszövő pillanatokról, amikor fizikai valóságunkba virtuális elemek kerülnek, továbbá virtuális valóság egyéb felhasználási lehetőségeiről.
Hogy mindez nagyon is része lesz a mindennapjainknak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Apple jelentős felhajtást generált a „vegyes valóságba” való betörésével. Tette ezt Vision Pro headsetjével, amivel a témát tulajdonképpen beemelte a köztudatba.

Hogy miként fog lezajlani a váltás, milyen tetten érhető eredményei vannak a virtuális és a fizikai valóság interakciójának, erről beszélgetünk Szász Barnával, akivel a dolog pozitív és negatív hozadékát is vizsgáljuk.