Kávézó

A beszélgetésből távoli kultúrákat és tájakat ismerhetnek meg.

Kiderül milyen gondot okozhat a több ezer méteres tengerszint feletti magasság, milyen a higiéniai ellátás és az étkezés, milyen idegen nyelvtudásra van szükségünk és a Machu Picchu és a Titicaca-tó mellett mi az, amit nem szabad kihagyni egy ilyen túra során.

A testvérek beszámoltak veszélyes és meghökkentő helyzetekről és felejthetetlen élményekről.

A ma7 médiacsalád stábja ellátogatott az egyik felkapott eperültetvényre, Nemeskajalra a Gabika Kertészetbe. A harmadik szezont gyűrő tulajdonos, Osztényi Gabika, harmadik generációs kertész elmondta, hogy a 6 napja megnyitott termőföld mindig tele van emberekkel, alig tudja kiszolgálni a kuncsaftok étvágyát, olyan sikerrel működik a szedd magad eper akció, ami általában három hétig tart. Kedd, csütörtök és szombat azok a napok, amikor az eperimádók megtölthetik kosaraikat reggel nyolctól este hatig.

A zamatos eprekre megérte várni, a kiváló ízük feledteti a várakozást. A tulajdonos elárulta, hogy igyekeznek minél kevesebb vegyszerrel dolgozni. Az otthoni epertermesztőknek pedig azt üzeni, fontos az eper tisztántartása, illetve az, hogy szívvel-lélekkel végezze az ember a dolgát. Ők is ezeket az elveket követik, a szalmával borított sorok is erről árulkodnak, illetve Gabika mosolya, mikor a munkájáról beszél.

Köztudott, hogy az utóbbi időben drágult minden, az eperrel sincs ez másként, ha valaki önerőből telíti meg a kosarát, 2,70 eurót fizet, ami 0,20 centes emelkedést jelent a tavalyi árhoz képest, az előre leszedett gyümölcsöt pedig 6 euróért tudják megvásárolni.

Amennyiben olvasóinknak van bevált tippje az eper felhasználásra, szívesen fogadjuk.

A Kávézó füleki stúdiójában az almágyi Ádám Veronika népi hímzővel beszélgettünk a hímzés jelenéről és múltjáról, valamint arról, hogyan lehet minél több emberhez eljuttatni a magyar népi kultúrának ezt a szegmensét.

A régi az nem rossz, ami régi, az szép , ami régi, az értékes és ami régi, az minőség. Ezt a minőséget jó lenne átadni a fiataloknak. Én úgy érzem, hogy ez a minőség, amit régen megcsináltak, az meg volt csinálva. A hímzés, az mindig hímzés. Az örök.  A kézi hímzés az egy érték. És ezt az értéket át kell vinni valahogy a mai rohanó világba.

Ezt vallja Ádám Veronika, akinek legnépszerűbb termékét, a piros-fehér- zöld színekből álló kézzel díszített  pólót a dunaszerdahelyi szurkolók is szívesen viselik a focimeccseken. Ez is jól mutatja, hogy van mit átmenteni a régmúltból, ami értékes, csak meg kell találni a módját, hogyan jut el a népművészet a ma emberéhez.

Stúdióvendégünk célja az, hogy visszacsempéssze a hagyományokat a modern hétköznapokba.

Nézze velünk a beszélgetést!

 

A Kávézó füleki stúdiójában az almágyi Ádám Veronika népi hímzővel beszélgettünk a hímzés jelenéről és múltjáról, valamint arról, hogyan lehet minél több emberhez eljuttatni a magyar népi kultúrának ezt a szegmensét.

A régi az nem rossz, ami régi, az szép , ami régi, az értékes és ami régi, az minőség. Ezt a minőséget jó lenne átadni a fiataloknak. Én úgy érzem, hogy ez a minőség, amit régen megcsináltak, az meg volt csinálva. A hímzés, az mindig hímzés. Az örök.  A kézi hímzés az egy érték. És ezt az értéket át kell vinni valahogy a mai rohanó világba.

Ezt vallja Ádám Veronika, akinek legnépszerűbb termékét, a piros-fehér- zöld színekből álló kézzel díszített  pólót a dunaszerdahelyi szurkolók is szívesen viselik a focimeccseken. Ez is jól mutatja, hogy van mit átmenteni a régmúltból, ami értékes, csak meg kell találni a módját, hogyan jut el a népművészet a ma emberéhez.

Stúdióvendégünk célja az, hogy visszacsempéssze a hagyományokat a modern hétköznapokba.

Nézze velünk a beszélgetést!

 

Együtt lüktet a szíve a várnak és a helyi lakosságnak...

így jellemezte Agócs Attila Fülek polgármestere a füleki vár és a lakosok kapcsolatát.

Majdnem 130 éve zajlik a munka a várrom területén. Az amit ma füleki várromként ismerünk, vagy részben rom, részben álló épület együtteseként ismerünk. A tudatos műemlék-felújítás már 1892-93-ban kezdődött meg.

2008-ban évente 13 000 látogatója volt a füleki várnak, ez megduplázódott 2019-re.

Vajon hogyan tudta a Füleki Vármúzeum ilyen mértékben megnövelni az éves látogatók számát 10 év alatt?  Milyen európai jelentőségű leletekre bukkantak 2018-ban, miket sikerült megvalósítani a váralja revitalizációja során illetve milyen beruházások valósultak meg az elmúlt évtizedben?

Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a beszélgetés során. Nézze velünk!

A koronavírus-járvány óta érezhetően megnőtt a szabadidősportot űzők száma, rengetegen túráznak, kerékpároznak vagy futnak. A szabad levegőn történő aktív kikapcsolódás pedig nemcsak a fizikai állapotunkat javítja, hanem a hangulatunkat is.

Kovács Zoltán, a VándorLáss alapítója és működtetője évtizedek óta túravezetéssel foglalkozik. Nagyon fontos számára, hogy az utazást egy teljesen más szemszögből közelítse meg, épp ezért gyakran viszi olyan utakra az embereket, amelyek a kikapcsolódás mellett a lelki feltöltődésről is szólnak.

A Kárpát-medence egészen fantasztikus adottságokkal rendelkezik és nagyon elégedett vagyok azzal, hogy itt születtem és itt élek. Mindenki azt hiszi, hogy azért megyek el messzire, mert nem szeretek itt lenni, pedig nagyon is szeretek.

Emellett azt is hangsúlyozta, hogy ez a járvány arra is jó volt, hogy a korlátozások és a határlezárások miatt nagyon sok ember választ belföldi kirándulást. Azt tanácsolja mindenkinek, hogy próbáljunk meg nyitott szemmel járni, ugyanis nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy csodálatos dolgokat fedezhessünk fel.

Takács Gabriella, a Villa Filia családi panzió egyik tulajdonosa a vendéglátósokra mostanában nem jellemző nyugalommal és harmóniával nyilatkozott.

Elmondta, őket nem viselte meg túlzottan az elmúlt időszak, sőt, igyekeztek arra fókuszálni, mire használhatják ki az időt, amikor minden és mindenki lelassul. Könnyebbség nekik, hogy nem a panzió az egyetlen megélhetési forrásuk, így a létbizonytalanság nyomasztó érzése elkerülte őket.

Jelenleg felújítások és tatarozás folyik a helyen, hogy még szebbé és vonzóbbá tegyék az otthonos vendégváró házat, ahol megszűnik a tér és az idő. Közkedvelt helye ez a Felvidéknek, ám a tulajdonos elmondta, az utóbbi két évben, talán a pandémiának köszönhetően változás állt be a turizmusban. A helyet addig jellemzően csehek és lengyelek látogatták, de második éve már, hogy Szlovákia lakossága is a látókörébe vette a Felvidék egyik kincsét.

Medvesalja krónikása így vall saját életéről:

Vannak történetek, amelyeket nem érdemes az emlékezésre bízni, mert az emlékezet cserben hagyja az embert, ahogy engem is cserben hagyott. Én húsz évet vártam arra, hogy bizonyos történeteket, amiket hallottam, azokat majd megírok. Elfelejtettem.

Elmondása szerint, diktafonnal járta a falvakat és játszotta fel a történeteket. A 90-es évek elején nem volt probléma adatközlőket találni, az emberek szívesen elmesélték történeteiket, sok érdekes emberrel sikerült beszélgetnie. Csempészekkel, kastélylakókkal vagy épp Tomáš Masaryk lovászával.

Az elmúlt években egyre nehezebb még élő adatközlőt találni. Sokan még saját településük történetét sem ismerik. Pedig ahogy mondja, érdekesebbnél érdekesebb történetek tartoznak egy-egy várromhoz vagy kastélyhoz.

Hajdanán az Új Szó Családi kör rovatában majd a Vasárnapban, a Szabad Földművesben, majd a Szabad Újságban jelentek meg riportjai, ma már azonban nyugdíjasként csak a könyvírásnak szenteli idejét. Ezzel valóra váltva régi titkos álmát.

Az online térben töltött idő káros hatásai közé tartozik, hogy csökkent a családtagok közti kommunikáció. Nem beszélünk egymással. Elfelejtettük, hogy a kommunikáció a fejlődés alapja, tehát az hogy én szellemileg jól fejlődjek, ahhoz nem elég csak látnom, hallanom, hanem beszélnem is kell tudni róla. Ha nem beszélünk folyamatosan a gyerekkel, nem mondjuk neki, hogy mit és miért csinálunk, akkor sokkal lassabb a beszédfejlődés.

A beszédfejlődés egy nagyon összetett folyamat. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket érdemes a szülőknek betartani, mint például a gügyögés és a kicsinyítő képzők elhagyása. 

Amíg az anyanyelvnek a nyelvtani fejlődése nem fejeződik be, ami jó esetben is négy és fél, legkésőbb öt éves korban történik meg, addig nem volna szabad idegen nyelvet belevinni. Először az anyanyelvét tanulja meg a megfelelő szinten, ezután az idegen nyelvet már játszva elsajátítja.

A logopédustól azt is megtudtuk, miért van kiemelkedő szerepe az anyanyelven való tanulásnak. Nézze velünk!

Sokan gondolhatják, hogy a termékenységmasszázs egy teljesen új masszázstechnikának számít, hiszen itt Szlovákiában még nem került be a köztudatba. Az eredete azonban messzi időkre visz vissza bennünket, amikor a nők még többgenerációs közösségekben éltek és egymást masszírozva próbálták fokozni a termékenységet.

Konkrétan ezt a technikát, amellyel foglalkozom Claire Blake fejlesztette ki és 2014 körül kezdte el hivatalosan is továbbadni a masszázsterapeutáknak. Egyelőre Szlovákiában hivatalosan csak én foglalkozom ezzel. - hangsúlyozta stúdióvendégünk.

Ágnes elmondása szerint ennek a masszázsnak az egyik legnagyobb csodája, hogy a terápia során minden lelki fájdalom és ki nem mondott sérelem, feszültség a felszínre hozható.

Azoknál a pároknál, ahol semmilyen egészségügyi akadálya nincsen a fogantatásnak, többnyire lelki eredetű a probléma, amely nem meglepő, hiszen a rohanó világban a stressz öleli körbe a mindennapjainkat.

Egy kérdőív által elkezdjük feltárni a problémákat, amelyből sok minden kiderül. Majd elmondom a vendégeimnek, hogy a masszázs után egy nagyon relaxált állapot várható, amely akár 3-4 napig is eltarthat. A kezelések számát nem határozom meg, azt szoktam mondani, ha úgy érzik szükségük van még néhány kezelésre, bátran hívjanak.

Mindezek mellett azt is hangsúlyozta, hogy ez a masszázsterápia nemcsak azok számára nyújthat segítséget, akik gyermeket szeretnének, hanem azoknak is, akik nőgyógyászati, emésztőrendszeri vagy menstruációs problémákkal küzdenek.

A Kávézó stúdiójában Barczi Gyula művészettörténész mutatja be a monoki és a betléri ág kiemelkedő személyiségeit.

Ismerjék meg a reformkori politikusokat, a krasznahorkai vár urait, a képtár alapítóját és a család fekete bárányát. Közelebb hozzuk a dernői vasgyár mecénásait, a művészetpártolókat, a Vasgrófot, a nagy utazókat, a betléri kastély könyvtárának alapítóját és utolsó lakóinak regénybeillő sorsát.

Megtudhatják, hogy az arisztokraták mely hagyatékait őrzik a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban és a párizsi Louvre-ban. A Rozsnyói járás idegenforgalma a főnemesi család hagyatékaira van kiépítve, de utcát vagy teret egyelőre nem ékesít a nevük.