Kémhatás

Az állambiztonsági hálózat legnagyobb részét teljesen hétköznapi emberek - pincérek, taxisok, kiskatonák stb. - alkották. És ha már úgy alakult, hogy a múlttal való radikális szembenézés nem a rendszert csakugyan irányító elitek listázását jelenti, hanem a kis gyalogokét a sakktáblán, a legújabb podcast adásunkban az ügynök hétköznapi arcát vizsgáltuk meg.Pócs Nándor ezúttal Papp Istvánnal, illetve Takács Tiborral beszélgetett.

Az országgyűlés július 7-én döntött az ún. „ügynökakták” nyilvánosságra hozataláról, ami alapján októbertől a 6-os kartonok és a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok mindenki számára megismerhetővé válnak. Ezzel egy régi, közel 37 éves vita kerül végre nyugvópontra.
Vagy mégsem?
Erről beszélgettünk levéltárunk főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal és az ÁBTL „ügynökszakértő” történészével, Takács Tiborral.

40 éve történt a csernobili reaktorkatasztrófa – ennek szenteltük a "Kémhatás" podcast soron következő adását.

Vendégünk a csernobili zónáról dokumentumfilmet forgató Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, illetve Vass Miklós fizikus, az RBMK típusú reaktorok szakértője. Munkatársunk, Pócs Nándor a katasztrófához vezető utakról, a szovjet atomtechnológiáról, a jelenlegi orosz és belarusz emlékezetpolitika visszásságairól, és persze az erőmű körüli pillanatnyi helyzetről is beszélgetett velük.

Adásunk főszereplői a nők. Szocialista nőmozgalmakról, nőpropagandáról, a Rákosi-korszak híres traktoroslányairól, munkahelyi viszonyokról, a női szerepek lassú változásairól beszélgettünk. Vendégeink ezúttal Unger Gabriella történész, intézményünk levéltárosa és Kisőrsi-Farkas Zsófia történész, egyetemi adjunktus voltak.

Míg élt, Cseh Tamás számos politikai és szellemi hagyományközösség számára jelentett hivatkozási pontot. Az urbánus-liberális alternatív underground ugyanúgy otthonra tudott találni a dalaiban, mint a 70-es években indult táncházmozgalom inkább a népies gondolattal azonosuló tagjai.

Ki ő és honnan jött? Mit csinált másként, mint a kortársai, és hogyan viszonyult hozzá a rendszer? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ÁBTL történész-kutatójával, Pap Péter Istvánnal, illetve Csengey Balázzsal, a Cseh Tamás Archívum munkatársával.

Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

2:22 Milyen vezetők kaphattak személyi védelmet a szocializmusban?

6:12 Szakmai pálya a BM kormányőrségtől a személyvédelemig

10:59 Hogy lehetett bekerülni a kormányőrségbe?

12:48 Milyen szerepe volt az állambiztonságnak a személy- és objektumvédelemben?

18:23 Az apparátus szerepe Budapesten és vidéken

21:28 Tartótisztek a személy- és objektumvédelemben

25:26 Mennyit kommunikált a testőr a védett személlyel?

28:23 Kádár János testőre Aligán

31:58 Vélt és valós veszélyek az 1970-80-as években

36:13 Szovjet-magyar együttműködés Gorbacsov 1986-os látogatásakor

38:40 A magyar testőrök és a nemzetközi delegációk

46:28 Milyen cezúrát jelentett a rendszerváltás?

---

Ajánlott művek:

Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetôk és az állambiztonság a Kádár-korszakban

Aki védte Kádárt, Pozsgayt, Antallt, de még Putyint, Clintont és a pápát is

Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök

Terrorizmus, robbantások és kábítószerek: Carlos, a Sakál Budapesten

Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.

Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete.

A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették.

A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

---

0:00 Bevezető

0:16 A kötet általános bemutatása

7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte"

8:33 A kötet koncepciója

15:23 Ki számított ellenállónak?

23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe

28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása

36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket?

---

Ajánlott művek:

Ellenállók 1944-45

Ellenállók és embermentők a véres városban

A 70 éves mítosz vége: volt antináci magyar ellenállás, és nem vörös partizánok vezették [HetiVálasz 100]

Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést

Magyar ellenállás a második világháború idején

Bartha Ákos: Van-e szándék? Az 1944. októberi kiugrási kísérlet és a „megbízható” munkásság felfegyverzése

Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor.

0:00 Bevezető

2:45 Miért nem lesz komoly hagyománya a kommunizmusnak Magyarországon?

12:05 Hová lettek a munkások és proletárok?

18:27 Harc a szociáldemokraták ellen

22:45 Revizionizmus=szociáldemokrácia?

29:43 Karakteres arcél és idegen test a társadalmon belül

39:43 Vezetőváltások és utódjelöltek a '70-80-as években

41:56 Orientációs pontok a rendszerben

50:50 A mozgalmárok és a forradalomellenesség

Ajánlott művek:

Agitátorok (Magyar Dezső, 1969)

Húsz óra (Fábri Zoltán, 1965)

A magyar kommunisták 1918-1989

Nem kommunizmus volt Kádár alatt, csak diktatúra | Papp István történésszel a magyar kommunistákról

„Fából vaskarika a nemzeti kommunista” – Papp István a magyar bolsevikokról

Nagy Imre hívéből Kádár csapatkapitánya - Fehér Lajos pályája 1956 után

A Szabó Dezső-kérdés a Kádár-korszakban

Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

0:00 Bevezető

2:06 A transzgenerációs traumák jelentése

6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon

11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok

16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében

25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban

31:08 Generációk kollektív traumái

36:40 Poszttraumás növekedés

39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat

42:33 Apák és fiúk

48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL

Ajánlott művek:

Történelmi terheink

Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül

Ügynökkérdés a tudományos történetírásban

Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek

Vámos Miklós: Apák könyve

Joób Máté: A hallgatás terhe

Generációkon át romboló titkok

Transzgenerációs történetek

Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.

---

0:00 Bevezető

0:50 Az ÁVH-mánia nyomában

1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL

9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban

11:07 Péter Gábor alakja

16:45 A szakértők és a regény "hitelessége"

19:47 Rendszereken átívelő galádság

23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai?

32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH?

39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle?

44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett."

53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat

1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni?

1:04:25 Filmes álmok

---

Ajánlott művek:

Cserhalmi Dániel honlapja

Vadászat

Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot? I Történelmi KávéháZ Müller Rolffal

Brutális volt, de nem mindenható az ÁVH

Interaktív térkép az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedről