Kémhatás

Mik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) feladatai? Miben más egy levéltári adatbázis mint az Arcanum vagy a Hungaricana? Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással? Digitális nyilvántartásokról, iratnyilvánosságról és a mesterséges intelligencia lehetséges levéltári szerepéről Haász Rékával, az ÁBTL osztályvezetőjével és Havasi-Mészáros Dániel levéltárossal beszélgetett Pócs Nándor.

--

0:00 Bevezető

1:06 Milyen online szolgáltatásokat nyújtanak a levéltárak?

8:52 Milyen új rendszer váltja fel hamarosan az ÁBTL adatbázisát?

11:56 Hogy épül fel egy levéltári adatbázis? Hogy gondolkodnak a levéltárosok?

15:47 Lehet-e olyan egy levéltári adatbázis, mint az Arcanum?

20:02 Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással?

24:44 A hálózat működéséről

28:31 Történeti forráskritika az ÁBTL anyagaiban

31:04 Milyen iratokat őriz a levéltár?

36:40 Hová fejlődhet az online levéltári adatbázis?

--

Ajánlott linkek:

• SpyOne
• Az e-kutatás bevezetése az ÁBTL-ben
• A digitális kutatás bevezetéséről
• Kutatás online
• Iratbetekintés
• Elektronikus Levéltári Portál

Milyen út vezetett 17 évesen a német hírszerzéstől a gulágra? Hogy kerülhetett valaki az állambiztonság látóterébe? Milyen iratok érhetők el az FSZB levéltárában? 20. századi magyar életutakról, gulágról és a hasonló történetek megfilmesíthetőségéről februári filmklubunk után Kollár János Móczán Péterrel, a film rendezőjével és annak történész szakértőjével, Dr. Szabó Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgetett.

Februárban egy szövevényes kémtörténettel folytatódott Bevetítés filmklubunk: ERNA egy huszadik századi élettörténeten keresztül nyújt bepillantást a társadalom és az állambiztonság működésébe.

ERNA története egy szövevényes kémtörténet, amely 1944-ben egy német hírszerző iskolában kezdődik Bécsben, majd a háború után közel tíz évig tartó Gulag-rabsággal folytatódik. 1955 tavaszán Vorosilov egyéni kegyelmével szabadul az akkor még csak 28 éves lány. Az 1956-os forradalom idején, férjével, a volt Gulag-rab Cs. Györggyel disszidálni próbálnak, de elfogják őket a határon, és mindkettőjüket börtönbe zárják. Ekkor kerülnek a titkosszolgálat látókörébe. A hatvanas évek végére ERNA és Cs. György házassága megromlik, és az asszony feljelenti férjét az állambiztonsági hatóságnál.

--

0:00 Bevezető

1:37 Bécstől a gulágig

6:08 Erna a gulágon: A szenvedések földjén

8:13 Miért lett film a történetből?

11:46 Hogy készültek az interjúk Ernával?

16:28 Milyen lehetőségei voltak a hazatérés után?

20:05 Miért jelenti fel Erna a férjét?

26:56 Erna és az állambiztonság

31:09 Kérdések és válaszok

--

Ajánlott művek:

• A szenvedések földjén
• Móczán Péter filmjei
• Gulág az Archívneten

Mit jelentett ’68 az erdélyi magyarság számára? Hogy jelenik meg a román-magyar együttélés Sütő András munkásságában? Hogy változott meg az „Erdély-élmény” a magyar közgondolkodásban? Hogy inspirálta a regény Horváth Charlie-t?

Álomszerűség és a múlttal való szembenézés: az Anyám könnyű álmot ígér című regényről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

--

0:00 Bevezető

1:17 Egy nagy műre számítunk Erdélyből

2:35 Sütő András: erdélyi, kommunista és magyar író?

7:50 Milyen volt Sütő viszonya a román államhoz?

11:09 A Kriterion Kiadó szerepe

12:33 Sütő András világértelmezése

17:19 Milyen műfajban született az Anyám könnyű álmot ígér?

22:42 Ébredés az álmokból

30:12 A magyar falukép végletei

36:30 Pusztakamarás a parasztfalu?

43:37 Milyen hatása volt a regénynek az "Erdély-élményre"?

--

Ajánlott művek:

• Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
• Sánta Ferenc: 20 óra
• Charlie: Könnyű álmot hozzon az éj

Milyen szerepe volt a közel-keleti államok felfegyverzésében Csehszlovákiának és Magyarországnak? Mennyire volt meghatározó a Szovjetunió a régióban? Miért kereskedett volna Horthy Miklós a közel-keleti országokkal?

Izraeli-palesztin konfliktusról, hidegháborús fegyverkereskedelemről és a cseh ipar máig élő közel-keleti és afrikai reneszánszáról Krajcsír Lukács Vadászgépektől a sörökig című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Prantner Zoltán történésszel.

--

0:00 Bevezető

0:28 Előtérben az izraeli-palesztin konfliktus

1:23 A Közel-Kelet az első világháború végén

10:13 A közép-európai diplomáciai jelenlét visszaépítése

15:57 Magyar-arab kapcsolatok a térségben: Horthy Miklós

23:13 Közép-európai katonák a közel-keleti fronton

30:56 Kelet-európai államok a Közel-Keleten 1945 után

36:50 Moszkvai prekoncepció Izraellel kapcsolatban

39:40 A "türelmesebb" 60-as évek

49:08 A szovjet típusú államok végig az arab koalíció országait támogatták, a nyugatiak pedig Izraelt?

--

Ajánlott művek:

• Krajcsír Lukács: Vadászgépektől a sörökig
• Ferwagner Péter Ákos: A modern Közel-Kelet születése (1914-1924)

Milyen szerepet játszik a terror a forradalmakban? Kik küzdöttek a hatalomért az orosz polgárháborúban? Rendszerkritika vagy propaganda?

A szovjet hatalom kiépüléséről és a hatalmon élő marxizmus-kommunizmus megoldhatatlan problémáiról Alekszandr Taraszov-Rogyionov Csokoládé című regénye kapcsán Szokolay Domokossal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészével beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

0:25 A Csokoládé története

3:38 Az első csekista regény: puccs és paranoia

9:08 A marxizmus hatalmi működése és a kommunista kísérlet céljai

11:37 Eszközök a célok eléréhez: terror és polgárháború

20:12 Bűn és igazságszolgáltatás: a csokoládé szerepe

28:18 A kommunista hedonizmus kialakulása

34:35 Összehasonlítás: Sötétség délben

42:17 A forradalom törvényessége

48:13 A könyv magyar fogadtatása

56:38 Családok a forradalomban

---

Ajánlott művek:

• Alekszandr Taraszov-Rogyionov: Csokoládé
• Polgárháború Oroszországban
• Sztálin (1992, rend.: Ivan Passer)

Mennyire felemás a szembenézés a kommunista múlttal Lengyelországban? Milyen eszközökkel dolgozott a lengyel állambiztonság? Hiteles-e a Nem hagytak nyomokat című film?

Lengyel történelmi filmekről, Andrzej Vajda munkásságáról és aktuálpolitikai párhuzamokról beszélgetett decemberi filmklubunk után Pócs Nándor Mitrovits Miklós és Kollár János történészekkel.

---

0:00 Bevezető

1:10 Hogy történik Lengyelországban a kommunista múlt feldolgozása?

11:41 Hogy áll a lengyel film a múltfeldolgozással?

15:35 Milyen hatalmi klikkek voltak a kommunista lengyel vezetésben?

20:40 Hogy jelenhettek meg hatalommal szemben kritikus filmek Lengyelországban?

27:44 A vasember, Mefisztó és az Oscar

28:55 Mennyire volt brutális a lengyel állambiztonság a '80-as években?

35:18 Mi a különbség a hetvenes és a nyolcvanas évek lengyel és magyar filmjei között?

41:18 Kérdések: hányan dolgoztak a legyenl állambiztonságnak? Mennyire volt tabu a múlt a lengyel színházakban?

43:30 Belügyesek a lengyel filmekben

44:55 Ügynökök Lengyelországban

---

Ajánlott művek

• Nem hagytak nyomokat, előzetes
• Józef Światło disszidálása - A sztálinizmus titkai Lengyelországban
• Az igazság hírnöke, előzetes
• 1983, előzetes
• A lengyel Hüakinthosz, előzetes
• A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete filmjei

Miért hívták marslakóknak az Egyesült Államokba kivándorolt tudósokat? Tényleg a dualizmus kori oktatás sikere, hogy ennyi híres magyar kutatót ismerünk a korszakban? Mit akart tőlük a magyar állambiztonság? Miért pont ez a négy portré került a könyvbe?

Fizikusi teljesítményekről, ideológiai ellentétekről, dr. Strangelove figurájának megformálásáról és az Oppenheimer filmről Szekér Nóra legújabb, Fedőneve: Marslakó című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Szegedi Péter tudományfilozófussal.

Részletek:

0:00 Bevezető

1:43 Miért pont fizikusokat és elméleti matematikusokat mutat be a könyv?

4:26 Kik voltak a "marslakók"?

24:14 Miért pont ez a négy portré került a könyvbe?

32:44 Mivel magyarázható, hogy ennyi közép-európai tudós jelent meg a közéletben?

37:40 Tényleg volt "magyar jelenség"?

40:56 Milyen kettősség jellemezte az állambiztonság munkáját?

45:36 Milyen volt a "marslakók" megítélése a szocialista tudomány világában?

50:06 Milyen volt a megítélésük Amerikában?

54:49 Teller problémás megítélése

--

Ajánlott művek:

• Fedőneve: Marslakó
• A marslakók
• Szekér Nóra: Fizikus az állambiztonság hálójában
• Teller háborúja
• Benjámin László: Mi van a Hold túlsó felén

Milyen helyzetben volt a bencés közösség a kommunista diktatúrában? Hogy figyelte meg az állambiztonság Pannonhalmát? Milyen érzés, amikor valaki számára kiderül, hogy egy régi barátja mindvégig ügynök volt?

Személyes emlékekről, eltitkolt történetekről és a bencés közösség mindennapjairól novemberi filmklubunk után Szekér Nóra Petényi Katalin és Kabay Barna rendezőkkel, illetve Várszegi Asztrik, címzetes püspökkel, nyugalmazott pannonhalmi főapáttal beszélgetett.

0:00 Bevezető

1:28 Mennyiben lehetett érzékelni az állambiztonság jelenlétét a bencés közösségben?

9:01 Feldolgozható-e, ha az ember legközelebbi barátja ügynök volt?

16:28 Hogy reagált az egyház az állambiztonsági érintettséget bemutató filmekre?

18:05 Ki számított a bencés renden belül példaképnek?

21:59 Kérdések és válaszok: megemlékezések, koncepciós ügyek és besúgók Pannonhalmán

31:19 Megmondható-e biztosan, hogy ki volt ügynök Magyarországon?

34:32 Egykori pannonhalmi diákok kérdései

Ajánlott művek

• Hitvallók és ügynökök

• Pannonhalmi Szamizdat

• Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején

• Egy egyházügyi tanácsos SZT-tiszt évtizede Győr-Sopron megyében

Milyen változások történtek az 1960-as években a kulturális életben? Hogy jelennek meg az 1956 utáni társadalmi változások Szilvási Lajos regényeiben? Aktuálisak lehetnek-e ma az egykor legolvasottabb magyar író regényei? Generációs konfliktusoktól a megváltás lehetőségéig: az Albérlet a Síp utcában című regényről Papp István történésszel beszélgetett Pócs Nándor.

0:00 Bevezető

0:24 Társadalomtörténeti minisorozat

2:30 Hol lehet Szilvási Lajost elhelyezni a magyar irodalomban?

8:32 A regényről

11:17 Mennyiben önéletrajzi regény az Albérlet a Síp utcában?

16:12 A regény keletkezésének időszaka

31:48 Generációs konfliktusok

42:11 A múlt árnyai: német történetek

46:26 A múlt árnyai: a zsidóság

53:39 Elköszönés

Ajánlott művek

• Szilvási Lajos élete
• Albérlet a Síp utcában
• Illyés Gyula: Két kéz

Hogy alakult és összefügg-e az antifasiszta narratíva és a holokauszt emlékezetének története? Mennyire jelentett paradigmaváltást a vészkorszakkal kapcsolatos történeti gondolkodásban az Eichmann-per? Hol tart ma a hazai és a nemzetközi holokauszt-kutatás?

A nagy kérdésfeltevésektől a lokális problémákig: a Betekintő 2023/3-as száma kapcsán a holokauszt-kutatás dilemmáiról Szécsényi András történésszel és Zombory Máté szociológussal beszélgettünk a Kémhatás legújabb adásában.

0:00 Bevezető

0:27 A Betekintőről

1:33 A magyarországi zsidóság története és a holokauszt

6:52 Az antifasiszta narratíva és a holokauszt

19:25 Múltértelmezések keleten és nyugaton

35:45 Lévai Jenő szerepe a hazai történetírásban

45:15 Újdonságok a hazai és nemzetközi holokausztkutatásban

57:03 2024-es újdonságok a Betekintőben

Ajánlott művek:

• A Betekintő legújabb száma
• Jewish Lives under Communism: New Perspectives
• The Nature of Fascism
• Európai ​fasizmusok 1919–1939
• Az auschwitzi magyar pavilon kiállításai – 1965, 1980
• Benoschofsky Ilona - Karsai Elek (szerk.): Vádirat anácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez
• The Politics of Genocide
• Lévai Jenő élete
• From Victims and Perpetrators to Implicated Subjects
• A transzgenerációs trauma és terápiája
• Multidirectional Memory
• Beyond multidirectional memory: Opening pathways to politicsand solidarity

Fábri Zoltán: Utószezon