Adásunkban a tatai városvédő egyesület két szakemberével, Ballabás Gábor geográfussal és Márkus László természetvédelmi ökológussal beszélgettünk a városukat érintő környezetrombolásó beruházásokról. Tóparti szállodáról, karsztvíz lecsapolásról és a helyi ellenállás jelentőségéről.

#technológiakritika

Egy végtelenül szofisztikált technológiai civilizációban élünk. Ez vesz minket körül, ebbe születünk bele, ez számunkra a természetes. A technológia alakulása alapvetően befolyásolja életünket és kihat a gondolkodásmódunkra: formálja külső és belső világunkat. Ha ez így van, a kritikai viszonyulásnak alapvető fontosságú szerepe van.

Kovács Gábor filozófussal beszélgettünk a technológia színéről és visszájáról, a hozzá fűződő viszonyunkról és sok minden másról, amik kapcsán Gábor rengeteg izgalmas gondolatottal látott el bennünket!

0:22 - Adás bemutatása

3:10 - Gábor mikor és miért kezdett el technológiakritikával foglalkozni    

8:13 - Miért lehet szükség a technológiakritikára?     

25:28 - Technológia elhelyezkedése az ember és természet között    

27:10 - Egy nagy különbség    

29:28 - Technológia és a kapitalizmus    

32:12 - Technika és technológia jelentése; kettő közti különbség    

35:57 - Technika ún. semlegessége    

42:38 - A magabiztosság elvétele    

45:42 - Minden problémára technológiai megoldást akarunk adni    

51:25 - A technológia bonyolultsága és a vallásos jellegű viszonyulás    

57:15 - Egy abszurd helyzet    

1:02:25 - Miért nem tud a többi tudományterület kontrollt kifejteni a technológiával szemben?    

1:07:52 - Most akkor jó, rossz, vagy semleges?    

1:12:10 - Szabadság és racionalitás illúziója    

1:22:35 - MI    

1:25:12 - Hogyan érdemes viszonyuljunk a technológiához?

"A TECHNOLÓGIAI CIVILIZÁCIÓ MINT PATOLOGIKUS VILÁGVALÓSÁG – KULTÚRKRITIKAI ÉRTELMEZÉSEK"

Esszé elérhetősége: https://ligetmuhely.com/liget/kovacs-gabor-a-magunk-epitette-majomketrectol/

Idei első adásunkban a fogyasztás néhány aspektusáról beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, Buvár Ágnessel és Szász Nórával.  

🌍 Buvár Ágnes az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán az Ember-Környezet Tranzakció Intézet adjunktusa. Mester diplomáit pszichológiából és alkalmazott marketingből szerezte, majd egy pár éves vállalati kitérő után doktori képzését a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában végezte. Disszertációjának témája a meggyőzési tudatosság és annak hatása a különböző internetes reklámok értékelésére. Kutatási témái a fenntartható üzenetek kommunikációja a közösségi médiában, a zöld marketing és a meggyőzési tudatosság köré összpontosulnak. 

🌍Szász Nóra a Tudatos Vásárlók Egyesületének kommunikációs munkatársa. Nóra a Corvinus Egyetemen végezte el a Kommunikáció és Média szakot, emellett az ELTÉ-n jogász diplomát is szerzett. A Tudatos Vásárlók Egyesülete mellett szabadúszó újságíróként dolgozik, valamint a Sustainably Hedonist instablog szerzője.   

Többek között a következő kérdéseket tárgyaljuk ki: Hogyan hatnak ránk a reklámok? Hogy lehetünk tudatos vásárlók? Zöld fogyasztás vagy kevesebb fogyasztás? Érdemes-e sokat vekengeni egy fogkefe kiválasztásán? És egyáltalán: miért fontos, hogy hogyan, miből, mennyit fogyasztunk?

Miért nem változtatunk, amikor tudjuk, hogy az, ahogyan jelenleg működtetjük világunkat és amilyen alapokon nyugszik az életmódunk, az fenntarthatatlan? Mind a földi ökoszisztéma, mind az emberhez méltó, élhető környezet szempontjából. De biztosan tisztában vagyunk a helyzet súlyosságával? Milyen válságban élünk? Miért látjuk ugyanazt a dolgot teljesen másképp? Mik az észlelésünk határai? 

Molnos Zselykével és Lányi Andrással beszélgetünk válságról, észlelésről, ember-természet viszonyról és megtudhatjuk azt is, hogy mik azok a kérdések amiket érdemes magunknak feltenni.

0:00 - Beköszönés, felvezetés 

2:18 - Az első személyes élmény arról, hogy gáz van 

7:52 - Milyen válságban élünk? 

17:26 - Válságérzékelés  

31:47 - Az észlelés határai 

41:34 - Ember-természet viszony; Egalitárius vs. emberközpontú etikák 

52:03 - Az önismeret és a természettel való újrakapcsolódás szerepe a jó emberi élethez vezető úton 

56:21 - Mit tegyünk? Mivel kezdjem a változást?  

Molnos Zselyke:  Az Ökopszichológiai Intézet társalapítója és vezetője. Az intézet vezetésén túl főként szemléletformáló programok (részvételi természetséták, előadások, műhelymunkák, szakmai napok), illetve képzések szervezésével és megvalósításával foglalkozik. Zselyke biológiából, ökológiából majd pszichológiából szerzett diplomát, jelenleg pedig az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola Ember-Környezet Tranzakció programjának hallgatója.  

Lányi András: Író, filozófus, az ELTE Humánökológia mesterszak alapítója, a hazai ökológiai gondolkodásnak és annak népszerűsítésének meghatározó alakja.

Civil rovatunk első részében egy aktuális környezeti konfliktust, a pilismaróti sóderbánya ügyét mutatjuk be nektek. A pilismarótiak 2020. július 16-án, egy lakossági fórumon szembesültek azzal, hogy a településük mellett egy 122 hektáros sóderbányát tervez nyitni egy vállalat. Az adásban ennek aspektusairól és az ezzel kapcsolatos helyi cselekvési lehetőségekről lesz szó, kiegészítve az erre és az ehhez hasonló ügyekre vonatkozó jogi keretek bemutatásával.

Vendég: Korcsák Mónika, a DUNAKÉKE vezetője és Aujeszky Nóra, a TASZ jogásza.

Gondolkoztál már azon, hogy mi az a humánökológia? Mit csinál egy humánökológus? Létezik egyáltalán ilyesmi vagy csak mi találtuk ki? És mégis mi köze van az ökológiának a társadalomtudományokhoz? Ilyen és az ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ három humánökológus hallgató az első podcast adásunkban.

Vendég: Lányi András, az ELTE Humánökológia MA alapítója és első szakigazgatója.