KISMAMA RÁDIÓ - Gáborjáni Réka dúlával

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Kezdjük rögtön szavak helyett zenével, méghozzá a férjemnek a 3 gyerekünk számára elzongorázott albumáról az egyik kedvencemmel, Debussy Claire de Lune altatódalával.

Lassulj egy kicsit!
Kattints a lejátszás gombra!

Bizonyos értelemben a zeneterápia nagyon egyszerű dolog: nem más, mint amit minden édesanya tud és érez a szívében akkor, amikor felveszi síró gyerekét és dúdolni kezd neki… A zene a legősibb, és legösztönösebb módja annak, hogy gyógyítsuk magunkat, társunkat, gyerekeinket – még ha nem is vagyunk született énekesek, vagy zenészek…

Volt már olyan, hogy

Volt már olyan, hogy “jobb híján” dúdolni kezdtél egy síró kisbabának?

A zene az egyik legrégebbi, ősi és mágikus, gyógyító eszköz: olyan, ami ebben a felgyorsult, rohanó világunkból hiányzik. Olyan, aminek a fontossága a szülés és a várandósság ösztönös világában felértékelődik…

Hagyományosan a zeneterapeuták kórházakban, időskori gondozó intézményekben, iskolákban, börtönökben dolgoztak: különleges igényeket megkívánó embereket igyekeztek segíteni különleges módon.

Ám amikor a nagyközönség egyre nyitottabbá kezdett válni a hagyományos orvoslás mellett az ún. alternatív egészségmegörző módszerek iránt, akkor sikerült hivatalosan és tudományosan is felismerni azt, amit már mindig is tudtunk: a zene ellazító, vagy éppenséggel stimuláló hatással van ránk!

Számtalan módja van annak, hogy a zenét gyerekeink életének szerves részévé tegyük. Kezdjük a várandóssággal…

Egy jó zeneterapeuta olyan zenéket használ, melyek ellazítják a kismamát. Ezen kívül a zenei hangzások emlékeztetőül szolgálhatnak bizonyos szülést segítő vizuális képek felidézéséhez, melyet aztán a szüléskor használni lehet. A zene hasznos eszköznek bizonyult a vajúdó nők fájdalomérzékelésének tompításában, és így kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszer (epidurális érzéstelenítés) igénybevételére volt szükség.

A várandósság idején természetesen a zene a méhen belüli magzat számára is hatásos. A jógaóráimat látogató anyukák gyakran számolnak be arról, hogy a gyakorlás zenéire kisbabájuk ellazul a pocakjukban. Az otthon hallgatott órai zenét szülés után a kisbabák láthatóan felismerték és megnyugodtak tőle.

Hallgass bele 3 gyermekem apjának, Tallisnek az albumába!

Örömmel osztom meg veletek férjem CD-jét, mert 3 “saját gyártású” gyerekünkön edződött, kipróbált és mint egy jó, több-generációs ruha, “gomb róla már le nem szakad” és biztos, hogy működik.

A gyerekeink már felnőttek mind. És mindhárman énekelnek és zenélnek (ez itt persze a büszkélkedés helye). A nagylányom hárfán, fiam gitáron, legkisebb lányom fuvolán játszik. A képen ő látható, 1 napos (!) korában.

1. Brahms: Intermezzo in E flat major, Op. 117, No. 1

2. Chopin: Etude in A flat major, Op. 25, No. 1
3. Scriabin: Prelude in B major, Op. 16, No. 1

4. Liszt: Sposalizio

5. Tchaikovsky-Barker: Transcription from Cradle Song, Op. 16, No. 1

6. Rachmaninoff: Prelude in G major, Op. 32, No. 5
7. Chopin: Nocturne in F sharp major, Op. 15, No. 2

8. Chopin: Berceuse, Op. 57
9. Rachmaninoff: Prelude in G flat major, Op. 23, No. 10

10. Debussy: Clair de Lune (lásd az oldal tetején)
11. Barker: Song for Réka

Dúlaként és független szülésfelkészítőként több száz kisbabát váró édesanya kapcsán láttam, tapasztaltam, hogy a várandósság, és a születés időszaka nagyon különleges.

A civilizáció vívmányaival büszkélkedő világban élhetünk. Nagy szerencse ez! Vannak azonban olyan tapasztalatok, melyeket ebben a jelenkori világban nincs módunk megélni.

Amikor a kismamák felkészítő tanfolyamokra jönnek, sokat beszélgetünk arról, hogy ebben az időszakban ahhoz, hogy békésen, félelmek nélkül várhassuk a szülésünket olyan tudásra, olyan tapasztalatokra lenne szükség, amikkel gyakran nem kellett, hogy korábban foglalkozzunk, olyan kérdésekre keressük a válaszokat, amikkel korábban esélyünk sem volt foglalkozni.

Sok dolog válik ilyenkor fontossá, ami máskor nem az!

A munkám abból áll, hogy ehhez a magunkban rejlő világhoz közelebb vihessek mindenkit, aki ezt igényli.

A zenét mindig is nagyon fontos eszköznek éreztem ahhoz, hogy ezt sikeresen gyakorolhassuk.

Nem véletlen, hogy az altatódalok a világ minden tájékán ugyanolyan ritmusúak, hangulatúak. Az altatódalok tempója az emberi szívverés ütemét idézi. Emiatt használták ezeket ősidőktől fogva a kisbabák megnyugtatására, elaltatására. Amikor dúdolgatunk, akkor nem csak zenélünk, hanem a szeretetünket kommunikáljuk. Tudott, hogy esti elalvási rituálévá tenni egy bizonyos dalocskát, dallamot, zenedarabot segít a kicsiknek (és nagyoknak is), abban, hogy könnyebben merülhessenek álomba. Érzelmi biztonságot ad egy olyan zene hallgatása, amit máskor, gyakran pl. karban tartva, ölelve hallgatott a kicsi.

A lágy dallamok, lassú ritmusok hallgatása segít sok zavaró hang kiszűrésében. Sajnos mai világunkban, különösen a városi életben szinte majdnem minden otthon tele “zajszennyezéssel“. Rendkívül megterhelő ez egy kisbaba számára, még ha egy felnőtt úgy hozzá is szokott, hogy talán már észre sem veszi. Amikor szép éneklést, vagy zenét hallgat kisbabánk, tudhatjuk. hogy ezzel hallását óvjuk, és elméjét pihentetjük.

Kattints a képre a létező legrégebbi altatódal meghallgatásához! Ez egy babilóniai agyagtáblán maradt fent. 4000 évvel ezelőttről!

Ahogy az étel a testet erősíti, úgy a zene elemei (dallam, hangnem és harmónia) a kisbaba agyát táplálja fantasztikus sebességgel! Már a magzati korban megfigyelhető a zene jótékony hatása az agyban lévő neuronok hálózatára, ami a későbbi tanulás, nyelvi fejlődés és zenei képességek alapját adják.

Ahogy a lassú, szívverés ritmusát idéző dalok megnyugtatnak, úgy a kutatások bizonysága alapján is tudhatjuk, a gyorsabb (percenkénti 60-120 leütéses) ritmusok stimulálnak, élénkítenek.

A zene fejleszti a hallgatási képességet – ez nemcsak empátiára utaló tehetség, hanem a megértési képességek alapja! Sok kisgyereknél beszédértési gondokat tudatos zenehallgatási módszerekkel orvosolni tudtak.

Reméljük, hogy ezzel a néhány sorral, sikerült érdeklődéseteket a zeneterápia iránt  felkelteni és a zenét mindenképp fontos és alapvető eszköznek fogjátok használni — nemcsak szórakozáshoz, hanem tudatosan, saját és kisbabáitok testi és lelki épülése érdekében is…

Tallis Barker Magyarországon élő nemzetközi hírű brit zongoraművész. Koncertezett az Egyesült Államokban, Nagy-Brittanniában és természetesen Magyarországon. Családjával, 3 gyermekével és feleségével, Gáborjáni Rékával több, mint 25 éve élnek és dolgoznak együtt. Zenéi, szerzeményei egy olyan zongoraművész édesapa alkotásai, aki családban élve és egy dúla, független szülésfelkészítő feleséggel “megáldva” felismerte, hogy a zene milyen hatással van a születendő életre és a kisgyermekkori élethelyzetekre. Munkája szeretetből fakadt és abból a meggyőződésből, hogy az örömteli tanulságok másokkal is megoszthatóak… Mélyen hiszi és vallja, hogy a klasszikus zenét nem lehet elég korán kezdeni. Három gazóta már felnőtt gyermeke zenei karrierje is ennek ékes bizonyítéka.
Honlapja: https://tallisbarker.com

Gáborjáni Réka angol irodalom egyetemi előadói évei után fordult a várandósság és a szülés környéki időszak testi és lelki történései felé. Az elmúlt majd 20 évben több ezer kismama látogatta kismama jóga óráit, és pároknak szóló szülésfelkészítő tanfolyamait. Dúlaként segíti mind a szülés előtti, mind a szülés utáni időszakot élő édesanyákat. Jógaoktatóként a légzés fontosságát, annak a testre és a tudati, illetve érzelmi állapotra való hatását gyakorolja és oktatja nap mint nap.

VISSZA A SZÜLÉSES CIKKEK GYŰJTEMÉNYE OLDALRA –>

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Hallgasd meg ezt a Kismama Rádiós hanganyagot!

És mégis ez az, amiről a legtöbbször elfeledkezünk. Fontos készülni praktikusan, logisztikailag, érzelmileg, párkapcsolatilag, baba gondozási-nevelési elvek mentén, mert egyébként lehet, hogy a legfontosabb elmarad: vagyis az, hogy a mama erőre kapjon!

Sok hullám jön, a baba születése után, melyek mind meglovagolhatóak, de nehéz, ha közben valójában felesleges pl. a háztartással kapcsolatos dolgokra pazaroljuk az energiát. Mi a szülésfelkészítőkön egyre többet és többet készülünk arra, hogy jól állíthassuk fel a prioritásokat.

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

A posztpartum, vagyis a gyermekágyas terv az, ami során a szülés utáni első 1-2 hónapot, hagyományosan az első 40 napot tervezzük meg – nem elnagyoltan, hanem részleteiben. Nyilván szó esik benne a háztartás körüli teendőkről és kisegítésről, de egy igazán jó gyermekágyas terv holisztikus felkészülés és tervezgetés eredménye. Önmagában is hangolódás a szülés utánra. És bizonyos értelemben szembenézés a valósággal – tudjuk, hogy sok kismama fél a szüléstől, és (tévesen!) azt gondolja, hogy ha azon túl esik, akkor már minden menni fog.

A gyermekágyas terv az, aminek a legtöbb váradós nő nekifut, és tény: ez egy remek kezdet, de aztán hamar elbátortalanodik és félbehagyja azt! Az egyik probléma persze az,

Mert könnyű böngészni az áruházak által összeállított végtelen hosszú beszerzési listát (ilyen babakocsi, olyan kiságy)… De ezeknél van azért jó pár fontosabb dolog, amit jó lenne átgondolni.

Ezeket tekintjük át röviden alább.

Ezek mind-mind remek és tényleg fontos gondolatok, amiről úgy veszem észre, hogy még én sem tudok elég sokat regélni Nektek a szülésfelkészítőkön – még így sem hiszitek el nekem (vagy tapasztalt barátnőiteknek) azt, hogy minden perced a babáról és az ő gondozásáról fog szólni ebben a másfél hónapban. Emellett kellene ugyebár a testednek visszazáródnia, erősödnie, és a mellednek szoptatni megtanulnia, stb. Hát hogy is sikerülne ez, ha közben “mosogatsz”?

De még ezek sem készítenek fel a leges-legfontosabbra: hogy anyuka leszel. Hogy találkozol majd ezzel az új, kis emberrel, akit eddig a babádnak hívtál. Azt sem tudod, milyen lesz a szülésed, és annak milyen testi-lelki kihatása lesz ezekre az első hetekre.

Ilyen hullámverések közt az embernek muszáj rugalmasnak lennie, hogy megtarthassa (valamennyire) az egyensúlyát. Nagyon jók a babagondozási könyvek, amiket szülés előtt olvasgatsz, de aztán fejbe kólint a realitás és a legtöbbről kiderül, hogy marhaság. Nem szabad külső elvekhez ragaszkodni, mert ellened fordulnak, és ami igaz volt tegnap, az már másnap a múlté… A gyermekágyas terv sem azért van, hogy minden pontját szigorúan betartsd: legyen terved, de ne ragaszkodj hozzá. Kevés, de betartható háztartás körüli szabályt érdemes átgondolni – önmagatok háttér támogatására – mert erre SEMMI időtök nem lesz, miközben úsztok az árral!

Erre vannak persze fókusz-, és mindfulness technikák is. A szülésfelkészítőmön erről sokat hallhatsz és gyakorolhatunk együtt is.
De első lépésként azt kell kitalálni, hogy

Ezek a gyermekágyas tervnek a kevésbé előtérben lévő, de azért mégis nagyon lényeges részei. A gyermekágyas tervnek ugyan sok eleme van (praktikus, logisztikai, érzelmi, fizikai, párkapcsolati és babagondozási, regenerálódási), de a lényeg, hogy a terv mégiscsak arról szóljon, hogy segítsen rugalmasnak, elfogadónak maradni. Hogy ebben a szétszórtságban, áramlásban, és kontúrvesztésben legyen mégis valami, ami Téged és Titeket ebben a családi, újjászületési folyamatban összetart.

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Hallgasd meg ezt a Kismama Rádiós hanganyagot!

Ez a hangadás egy korábbi, élő, közös kismama jóga órai nidra gyakorlás rögzítése. Kifejezetten a szülésre hangoló gyakorlás. A csoport egyik kismamája aznapra szülés indításra volt behívva. Emiatt kifejezetten rászabtam a relaxáció (Nidra) szavait. Egész éjjel ezt hallgatta a kórházban. Szerencsére a baba is, és a kismama teste is megsegítette a folyamatot, így sikerült is a szülésnek magától beindulnia reggelre, amiben a Nidra gyakorlásának is nagy szerepe volt.

Amikor mélyrelaxációt gyakorlunk, komoly biokémiai, neuro-hormonális folyamatok indulnak el az agyban. A vegetatív idegrendszerünket a (legtöbbször) túlzottan felspannolt, “üss, vagy fuss” állapotból a nyugodtabb, emésztésre, elengedésre, így a szülésre is alkalmasabb paraszimpatikus állapot felé lágyítja. Amikor megnyugszik a testünk, akkor a szülés hormonjai és bőséggel termelődhetnek.

Bármikor gyakorolható, de leginkább szülés közelében hasznos ez a Nidra.

Érdemes kényelmesen elhelyezkedni hozzá, minden felesleges, zavaró tényezőt 20 percre kikapcsolni.

Egészségetekre!

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Hallgasd meg ezt a Kismama Rádiós hanganyagot!

A szülés és a vajúdás óráiban a nők gyakran találnak a rá a saját ritmusukra – sőt mondhatjuk, hogy rítusukra, vagy akár szülési rituáléjukra… Mit is jelent ez?

Amikor szülünk, az agyunknak olyan részei aktivizálódnak (intenzívebben, mint azt a hétköznapokban tapasztalhatjuk), melyek nagyon ősi részei a biológiánknak.

Ezt fogalmazhatjuk úgy is, egyszerű szavakkal, hogy az agyunk érzelmi-ösztönös részei kerülnek előtérbe. Ez nem jelenti azt, hogy elveszítenénk önmagunkat, vagy azt az érzést, amilyennek ismerjük magunkat. Inkább finoman módosul az, ahogy a környezetet látjuk, érzékeljük, és ahogy abban részt veszünk.

Ez egy nagyon hasznos állapot a szülés szempontjából!

Kicsit módosul az, ahogy az időt érzékeljük: ami hosszúnak tűnik most, az elrepülhet észrevétlenül,  gyorsan. És fordítva, megnyúlhat az idő, bizonyos periódusokat nagyon részletesen élünk meg, és ez egyébként meglátszik a későbbiekben, abban, ahogy felidézzük majd a szülés óráit.

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

Mivel ez az állapot egy picit még a szülés után is velünk van, én gyakran javaslom azt, hogy rögtön vessetek papírra a szülésélményetekkel kapcsolatban pár sort, kulcsszavakat. A szép megfogalmazás várhat, de ez az első, nyers, azonnal leírt verzió egy kincs! Pont a fentiek miatt: mikor visszatérünk majd a szülés után a hétköznapi énünkhöz,  onnan már majd másképp emlékszünk vissza arra, amit megéltünk.

Ebben a tudatállapotban nemcsak az időérzékünk változik, hanem a jelenlétünk is… archaikusabb, ősibb… és gyakran előfordul, hogy az anyukák ismétlődő, repetitív mozdulatokat, cselekedetetek végeznek. Ezzel kvázi belülről ritmizálják ezt az időben diffúzzá váló folyamatot.

Hogy képzeljük ezt el?

Hát egy kis ovis gyerek sem ismeri az órát, emiatt az óvó nénik ismétlődő feladatokkal segítenek nekik megéreztetni, hogy két nap közt milyennek is érződik az eltelt idő: hétfőn gyöngyöt fűzünk… kedden sétálunk, szerdán rajzolunk. stb…

Egy vajúdó nő is leválik arról a fajta időről, amiben máskor élünk. És ebben a diffúz térben, az órától független “leütések”, az ismétlődő rítusok azok, amik segítenek az eligazodásban.

Persze ezek a rítusok nem mesterkéltek, nem életidegenek, és a legtöbbször a testünkben zajlanak, vagy azzal kapcsolatosak.

A legegyszerűbb ritmizáló szülési rítusok biztos, hogy kapcsolódnak :

• a légzésedhez, vagy
• a képzeletedhez, pl. mikor vizualizálsz, vagy
• a hangodhoz, a szülés közbeni hangadásokhoz,
• a testedhez, és a vajúdás közbeni aktív mozgásaidhoz
• a partneredhez, a köztetek lévő kapcsolódásokhoz

A továbbiakban ilyenekről esik szó felsorolásszerűen.

Tehát…

Akik a leginkább jól viselik a vajúdási hullámokat, mind rátaláltak a saját szülő ritmusukra, rituáléjukra: a hullámokat ezekkel fogadják.

A vajúdás órái alatt biztos, hogy változni fog, mi az, amit csinálsz, mi az, ami jól esik, mi az ami épp működik! Persze a partnered, vagy a dúla segíthet az újabb ritmusok-rítusokba való belerázódásban.

Ami a legfontosabb az, hogy gyere ki a fejedből, és hallgass (testben) a babára! Képzelődj, vizualizálj, kapaszkodj bármilyen ideába, ami segít, vagy kérd, hogy a partner vagy a dúla javasoljon valamit.

Remélem, hogy a ezek a gondolatok segítenek ebben egy picit!

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Hallgasd meg ezt a Kismama Rádiós hanganyagot!

Miközben a vajúdás és a szülés óráira sok-sok kismama kifejezetten pontos és részletes tervet készít, informálódik, komoly döntéseket hoz, szaksegítséget vesz igénybe, stb., stb., addig a szülés utáni időszakra szinte alig készülünk. Mintha valami megakadályozná minket abban, hogy felismerjük a napnál világosabbat, miszerint a SZÜLÉS CSAK A KEZDET!

Kicsit olyan ez, mint, amikor nagy erőkkel az esküvőre készülünk, de közben mintha elelejtenénk, hogy a végén tényleg a házas élet hosszú éveit együtt, erőben és egészségben el kell tudni majd valahogy tölteni.

Amíg ásó, kapa, nagyharang… És amíg a kisbabából minimum 18 éves, felnőtt nő, vagy férfi cseperedik…

Nyilván erre nem is lehet tökéletesen felkészülni előre, de amire azért tényleg érdemes egy kicsit előretekinteni, az a szoptatás. Ha kizárólagos szoptatást tervezel, akkor ideje, hogy TÉNYLEGESEN is eltervezd, hogy ez hogyan is néz ki…

Íme egy-két olyan dolog, amit mindenképp érdemes megfontolnod a gyermekágyas tervedben (IGEN, ilyen is van, sőt fontosabb is talán, mint a szülési terv… És igen, szülési terv is van… Azt is érdemes írni! — Tudom, hogy vannak, akik ezekrők most hallanak, olvasnak először… )

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

Szóval alább olvassátok, mik is azok a dolgok, amit szerintem és a szívem szerint is minden egyes várandós kismamának tudni kellene a szoptatásról.

A dúla szó modernkori elterjedése Dr Dana Raphael, antropológus és szoptatási szaktanácsadónak köszönhető. Az ő kutatásai alapján tudjuk azt, hogy a hagyományos kultúrákban rendkívüli figyelmet fordítottak a szoptatás elején álló kismamára, hiszen végső soron az egész közösség túlélése függött azon, tud-e szoptatni, vagy sem? Ő maga saját anyasága során döbbenten vette észre, mennyire hiányos ebben a mi kultúránk. Azt mondta, hogy talán nincs is még egy olyan testi-biológiai folyamat, melyet a közösségnek támogatnia kell, de a szoptatás az a kivétel, amelynél állíthatjuk, hogy a tejbelövellési reflex egy másik, támogató és gondoskodó segítő társadalomban működik igazán jól.

Minden nő tud szoptatni. Ezt mély meggyőződésből, összesen 10 évnyi saját (néha keserves és kudarcos) szoptatási évvel, és majdnem 20 évnyi dúlai munkával a hátam mögött állítom.

De.

A szoptatást tanulni is kell. Régen is tanulták, ellesték ezt a lányok a nővéreiktől, akár a saját anyjuktól, látták a praktikákat, találkoztak a gondokkal – és az azokra adott válaszokkal.

De mikor látott egy modern kismama 2-3 hónaposnál fiatalabb, hovatovább újszülött korú kisbabát szopni, frissen szült anyukát szoptatni? Szinte soha!

Biciklizni is mindenki tud, mégis idő kell, amíg jól megy. Könyvből igazán megtanulni nem lehet, ott hogy is magyaráznák el, mi is az, hogy “egyensúly”? Azt csak megélni lehet. Ez nem egy maszkulin, bal agyféltekés tanulási folyamat lesz, nem rendszerek és szakértők száraz mondatai azok, amik igazán a segítségedre lesznek.

Kell majd a sok gyakorlás, jó néhány “esés”, kudarc és főleg sok-sok türelem, intuíció, emberi és a babához való kapcsolódás – és hát pesze önbizalom.

A legtöbb kismama alulértékeli (vagy a média alulértékelteti vele) azt, hogy konkrétan mennyi időt is fog a szoptatás a napjából elvenni. Főleg az első egy-két hónapban. Azt hiszik, hogy marad idejük vásárolni, főzni, mosogatni napközben.

De a realitás az, hogy napi 8-10 intenzív órányi szoptatásra kell számítani az elején! És ez akkor is így van, ha az ég világon semmi problémád nincs a szoptatással, a cicivel, a tej mennyiségével, a baba szopási technikájával, stb. Alapvetően arra számíts, hogy kis kivétellel az elején egész nap szoptatni fogsz.

6-8 hetes korban jut el oda a baba (és a gyomrának űrtartalma, a megtermelt tejed mennyisége, és a baba növekedési rátája), hogy számithatsz már némi szabad időre. Előtte erre bazírozni enyhén szólva rizikós: könnyen végkimerülés, sírás, kiborulás lehet a vége, ha erőlteted ezeket a téves ideákat.

Gyemekágyas tervet a szülésfelkészítőmön én mindig adok – és képzeljétek: kétszer olyan hoszzú, mint maga szülési terv – és talán ezen most már nem lepődsz meg annyira!

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

A kiírt időpont egy mesterséges, és a mai medikalizált világban kártékony fogalom.

Magyarországon a legtöbb helyen a 40. hetet, mint a szentírást, betartják. Csak összehasonlításképpen: Angliában 42. hét a határidő… Nem mindegy, mert egy korai szülésindítással nemcsak a szülés idejének valós megérkeztét, hanem több más folyamatot is szabotálunk a vajúdásban.

Hallgasd meg az ezzel kapcsolatos Kismama Rádiós hanganyagot!

Sokkal pontosabban írja le a helyzetet az, ha a szülés várható idejét úgy fogalmazzuk, hogy valamikor a 38. – 42. hét közöttre várható a kisbaba megérkezése.

És bár igaz, hogy a 37. hét orvosi szempontból megnyugtató, de ez valójában csak azt jelenti, hogy a baba van már annyira erős, hogy majdnem biztos, hogy születése után inkubátorba már nem kerül, életképes önmagában is (persze anyukára csatolva).

Mégis ez a 37. hét beleég (főleg az első babájukat váró) anyukákba… És mintha tudat alatt “sietnétek”: gyakran meggyőződéssel vallják, hogy ők úgy “érzik” ez a baba biztosan korábban érkezik (a legtöbbször nem, sőt, ez inkább látens szorongások kifejeződése).

Sajnos erre a természetes tendenciára még egy lapáttal rétesz az orvosi 37. hét kihirdetése, mintha azok az utolsó hetek már nem is lennének fontosak, vagy (rosszabb esetben) arról szólnak a hírek, hogy “túl nagy” lesz már akkor a baba. Szüljük meg hamarább, és jönnek a szülésindításra vonatkozó, kérdésekbe burkolt, ijesztgető javaslatok.

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

Pedig a súlygyarapodás és méretnövekedés statisztikai alapon a legutolsó hetekben épp, hogy csökken, és a hangsúly a gyarapodás helyett az érésre tevődik át! Ilyenkor érik meg a születésre a baba tüdeje, bélrendszere és idegrendszere. Egy sokkal nyugodtabb, érettebb, életre készebb baba születik, ha megkaphatja ezeket az utolsó méhen belüli heteket.

Tudjátok egyébként, hogy hogyan számolják a kiírt dátumot???

Ez egy 18. sz. végi (!!) módszer, Naegele szabálynak nevezik. Vesszük a várandós anya utolsó menzeszének első napját, ahhoz adunk egy teljes évet, majd kivonunk belőle 3 hónapot, majd ismét hozzáadunk 7 napot…

Kicsit bonyolult

A babákat pedig egyszerűen nem érdeklik az ilyen szabályok egyébként sem, és akkor születnek, amikor idejét érkezettnek látják ezt…

A tudomány még mindig nem tudja ezt pontosan megmagyarázni, de vannak “korábban” érkező babák, vannak “időre érkező” és “késő” babák. Hangsúly az idézőjelen…

És a statisztikák azt mutatják, hogy egy-egy várandósság hossza akár 5 hétnyi egymástól való eltérést is mutathat úgy, hogy a babák éretten érkeznek!

Jó lenne, visszatérni a régi idők hagyományához, ahol születési hónapról, nem pedig kiírt napról beszélhettünk…

És főleg jó lenne, ha nem siettetnék a szülés idejét! A szülés korai beindítása sem a babának, sem a vajúdó anyának nem segít.

Erről bővebben még később…

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Hallgasd meg ezt a Kismama Rádiós hanganyagot!

Mit jelentenek a posztpartum, vagy posztnatális kifejezések?

Kedjük egy szójátékkal.

Ha azt mondom posztnatális – mi az első szó, ami sokaknak az eszébe ötlik? Hmm… valószínűleg (és sajnos) egy másik latin szó: a depresszió…

Mindkét szó, posztpartum, vagy posztnatális latin eredetű, mindkettő szó szerint a szülés utáni időszakot jelzi.

A nyugati világban, az orvosi szakzsargonban a szülés utáni első 6 hétre utal, azért, mert körülbelül ennyi idő kell ahhoz, hogy a méh nagyjából az eredeti méretére húzódjon ismét vissza. Általában a szülés utáni vérzés (lochia) eddigre már teljesen abbamarad.

A hagyományos kultúrákban a posztpartum a szülés utáni első 40 napra utal (ez egyébként kb. hat hét). Ezalatt az idő alatt a frissen szült anyának sok pihenést, sőt, hangsúlyosan fekvést javasoltak a megfelelő felépülés érdekében. Ez a szokás a mai napig megfigyelhető Guatemalában. Koreában, Libanonban… De még a Viktoriánus, századforduló előtti Angliában is szokás volt egy úgynevezett (rémes szó), “anyasági fogságban” (confinement) elidőzni.

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

Kínában ezt az időt úgymond “ki kell tölteni”, Görögországban “erősödési” időszaknak nevezik, és Indiában pedig a “japa” szót használják erre az időszakra az asszonyok, mely  szó eredetileg egyébként az imával, elmélkedéssel, spirituális elvonulással, mantrázással töltött időt szokta jelenteni. Milyen szép jelentés!

Gyakran hívják hasonló okok miatt azt az időt “szakrális ablaknak”, vagy “szent küszöbnek”, melyet át kell lépni, nyugodtan meg kell élni ahhoz, hogy ténylegesen a túloldalra kerülhessünk. Egy édesanya esetében ugye majd a gyermekét önbizalommal és erővel ellátni képes asszony állapota ez az új “oldal”.

Mindegyik kultúrában hangsúlyoznak néhány dolgot: fontos ilyenkor a meleg, a megtisztulás, a tápláló ételek, és a sok pihenés. A masszázs, a melegterápiák, olajos kezelések, különleges, krémes, pürés ételek, szószok, főzelékek, rituális fürdők, stb. mind-mind alkotóelemei az egyetemes szülés utáni regenerálódási programnak. Ilyenkor a nők nem dolgoztak, és nem is kellett túl sok emberrel találkozniuk.

De a mi modern, nyugati civilizációs posztpartum időszakkal kapcsolatos értésünk ennek szinte az ellentéte. Itt a szülés legfőképp medikális, orvosi szakértelmet igénylő eseménnyé vált, úgymond elvették a nőktől, asszonyoktól az önbizalommal teli gyermekágyas jelenlétet. A kórházból a nőket csak 3 nap után engedik haza, ami önmagában nem lenne baj, ha ez a pár nap tényleg a pihenésről, kényeztetésről és az elsődleges babagondozással kapocsolatos tanításról szólna. De a legtöbbször nem arról szól… Ezután röviddel jön a rokonlátogatási roham, keresztelők, ajándéközön, Pár nap után szinte belefullad a saját érzéseiben már egyébként is fuldokló új anyuka… De közben tőle azt várják el, hogy mosolyogjon, és botlás nélkül vegye az akadályokat, úgy, mintha egész életében erre készült volna. Körülbelül ez az a pillanat, amikor mint szürke szamár a ködben, el is tűnik majdnem minden valamirevaló segítség a gyermekágyas térből.

A hagyományos kultúrákban a szülést magát is holisztikusan, testi-lelki, sőt társadalmi eseményként látták. Amikor nemcsak a kisbaba, de az anyuka is megszülethet, egy új arca, énje kelhet életre. A szülés és az azt követő néhány hét mély beavatás egy nő számára, amit jó nem elkapkodni, és főleg jó egy új élet kezdeteként, nem pedig a régi élethez való visszatérésként látni. Ebben az időszakban egy anya nagyívű és holisztikus, testi és lelki átalakuláson megy át, olyan intenzitással, mint talán az évei során máskor sosem.

Ha elgondolkodunk, hogy ez az időszak az elsődleges kötődésről, a szoptatás megalapozásáról is, és a szülés tapasztalásának feldolgozásáról is szól, akkor végképp nyilvánvaló, hogy mennyi időre, segítségre, táplálásra, gondozásra van (lenne) ilyenkor igénye egy újdonszült nőnek! Kínában (a sok melegterápia alkalmazása miatt is) ezt a fajta gondoskodást (talán a mi “kisült-e már a kalácsom”, karácsonyi babavárási metafórájának párhuzamaként) “Anya-pörkölésnek” hívták. Nagyon fontos anyáskodni a kismama felett (mothering the mother), fontosak a testet-lelket záró ceremóniák, a ritualisztikus áldások (melyek ölthetnek teljesen modern, nyugati civilizációs formát, a lényeg, hogy a tartalom a helyén legyen), a gesztusok, életkapu átlépésekre emlékeztető kisebb-nagyobb ünnepek. És főleg a gondoskodás, a figyelem, a meghallgatás, a komatál, a masszázs és a béke.

Ha sikerülne ezt nemcsak a környezettel, de magával az anyukával is megértetnünk, mélyen elfogadtatnunk, akkor az anyák mérhetetlenül nagyobb erővel és önbizalommal lépnének – nemcsak az anyaságuk útjára, de életük más területein is hatékonyabban “hatnának és gyarapítanának”… Végső soron az egész közösség részesülne az eredményből!

A posztpartum szó csak kicsit más, mint a posztnatális kifejezés, de valójában a mi kultúránkban egyiknek sincs igazi súlya, már-már jelentésüket veszítették.

Tényleg arra volt szükségünk, hogy pont a depresszió szó hozza vissza a jelentést a köztudatba?!?! Sajnálatos, de ez így van…

De remélem, hogy lassan, úgy mint körülbelül 20 évvel ezelőtt a szoptatás témájában is, elindulhat a gyermekágyas időszakkal kapcsolatos nézetekben is egy forradalmi változás! Én majd húsz évnyi kismamákkal való munkám tapasztalatával a hátam mögött, szenvedélyesen ezen vagyok!

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!

Gáborjáni Réka dúla és perinatális konzulens

• FŐOLDAL
• SZÜLÉSFELKÉSZÍTÉS
• EGYÉNI KONZULTÁCIÓK
• KISMAMAJÓGA
• ÁRAK
• ☆ INGYENES ☆
• NŐKNEK
• In English

• Mail

Előfordulhat, hogy az orvos szülés előtti, vagy közbeni méhszájvizsgálat során (remélhetőleg előzetes beleegyezést kérve!!) membránsöprést végez (38-39. héttől). De jó ez? Kell ez? Vagy ördögtől való? Egyezzünk bele? Mondjunk rá nemet?

Hallgasd meg ezt a Kismama Rádiós hanganyagot!

Persze jól dönteni csak információk alapján tudunk! Egyébként azzal kapcsolatban is vita van, hogy tényleg indítási beavatkozás-e ez, vagy sem? Valójában ez szinte “természetes”.

Erre egyszerű választ ad az, ha megkérdezzük (akár az orvosunktól is a szülés előtti egyik utolsó találkozásunk során): mi az értelme a membránseprésnek, mi a haszna, mi a szándék vele?

A válasz persze nem nagyon lehet más, mint hogy a szülést beindítsák, siettessék vele.  Praktikusan arról van szó, hogy az orvos (szülésznő) két ujjával a hüvelyen keresztül behatolva a magzatburkot (membránt)  elválasztja a méhszájtól.

Rendszeresen indulnak a szülésfelkészítő tanfolyamaim.
Ha érdekel, akkor itt tájékozódhatsz a honlapomon!

Az angol szakterminus erre “stretch and  sweep”, vagy “membrane sweep”, a művelet pedig abból áll, hogy az orvos felnyúl, egy, legfeljebb két ujjal, körülbelül úgy, mint amikor a nő tampont tesz fel applikátor nélkül, vagy mint amikor természetes  családtervező  módszer keretében magának ellenőrzi a méhszáj állapotát. Az orvos vagy szülésznő az ujjával kitapintja a méhszájat és óvatosan mögényúl egy picit, annyira, hogy a méhszájra rátapadt-rásimult burkot az ujjával épp megemelje. A méhszáj ettől egy kicsit  megnyúlik abba az  irányba (“stretch”).

Ha a magzatburok annyira felemelhető, hogy egy ujjbegynek a fele, vagy akár az egész ujjbegy aláfér, akkor meg lehet próbálni a méhszáj széle mentén az egész burkot leválasztani a méhszájról. Ez egy  körkörös ujjmozdulat (“sweep”), amit meg lehet csinálni brutálisan is, egy pillanat alatt, meg lassan is, óvatosan, értve ez utóbbi alatt azt, hogy ha valahol a méhszáj meg a burok nagyon össze van tapadva és a körkörösen haladó ujj nem tud ott továbbcsúszni, akkor azon a  ponton nem erőltetjük, hanem megint kívülről-lentről próbáljuk meg a méhszájat  megnyújtani.

Ettől a beavatkozástól az remélhető, hogy a prosztaglandin termelését vonja magával. A prosztaglandin egy olyan hormon, ami a szülés beindulását segíti, és egyébként a férfi spermában áll nagy számban rendelkezésre – ez a “bio-organikus” forrás (szerintem preferálandó, arról nem is szólva, hogy sokkal kellemesebb, és intimebb, mind mamának, mind papának). De van, hogy (szintetikus hormontartalmú) gél formájában kenik fel a szülésre váró anyuka méhszájára.

Membránsöprést csak már puha, és nyílásnak indult méhszáj esetében lehet (szabad) végezni – tehát NEM lehet arról szó, hogy az orvos (szülésznő) tágítson a méhszájon membránsöprés (vagy egyszerű méhszájvizsgálat) címszó alatt. A puhára érett, és nyílásnak induló méhszáj annak a jele, hogy a test már spontán módon is a szülésre készül.

A membránsöprés sajnos (egyedi eseteben) nem garantálja azt, hogy a baba tényleg hamarabb érkezzen.  Bár nagyszámú statisztikára alapozva kimondhatjuk, hogy megnöveli az esélyét annak, hogy a 42. hét előtt a szülés elinduljon. Különösen akkor igaz ez, ha ezzel a 40. hétig várnak (többedre szülő nők esetén akár 41. hétig is). Nincs olyan adat, ami elég meggyőző lenne eléggé, hogy a 40. hét előtt a ez az indítási mód igazán hatékony lenne.

A membrán söprés időnként burokrepedést is okoz, az pedig mindig a fertőzés lehetőségét növeli, hiszen a burok már nem védi a babát. Burokrepesztés orvos is max a vajúdáskor, a kórházon belül végez, hiszen ezzel a beavatkozással valójában “elköteleződünk” arra, hogy 12 (max. 18) órán belül annak a babának ki kell bújnia: szülni kell!

A membránseprés (ha túl korán történne meg) rendezetlen méhmunkát eredményezhet (a kontrakciók sűrűségét, illetve a méh különböző izmainak összehúzódási, komplex “koreográfiáját” értjük ez alatt). Előfordul, hogy a kontrakciók beindulnak tőle, de a méhszáj ennek ellenére “le van maradva”, és nem puhul-tágul elég gyorsan. Természetes indulás esetén a kontrakciók sokkal kisebb méhszáj ellenállással kerültek volna szembe.

A membránseprés, főleg, ha kézi méhszájtágítással is együtt jár kis mértékű vérzést is okozhat.

Hallhatunk olyat is (barátnőktől, de  orvosoktól is néha), hogy azért “jó a burokrepesztés, mert akkor később nem kell gyógyszeresen indítani”. Tény, hogy fordult már elő, nem is egyszer, hogy egy (egyébként esetleg indokolatlan) császármetszést pont egy membránsepréssel való rásegítés miatt lehetett megúszni.

De gondolkodjunk el ezen egy picit: egészséges várandósság és baba esetén SOHA sincs szükség SEMMILYEN indításra! A legjobb, amikor a szülés magától, a maga idejében indulhat!  Nem szükséges elfogadni ezt a siettetést csak azért, mert későbbi siettetések miatt aggódunk! Ha nem akarsz burokrepesztéses indítást, jogod és lehetőséged erre nemet mondani. Mint ahogy arra is persze, hogy (megfelelő információk alapján, és az épp aktuális szituációban értelmes) igent mondj.

Valójában a legfontosabb, hogy bárhogy is döntesz, azt ne szorongás diktálja, ne a félelem határozza meg!
Fontos, hogy erről még a vizsgálat előtt szó essen – nehogy “túllekesüljön” az orvos keze (beleegyezés nélkül történjen meg a beavatkozás)!

Fontos (mint más témákban is) folyamatos párbeszédben lenni az orvosunkkal, szülésznőnkkel a vizsgálat közben is. Ha méhszájat vizsgálnak mondják el pontosan, hogy mit “látnak” ott bent, mert csak így tudunk információ alapú (valódi) beleegyezést adni. Valószínűleg nem mi érezzük a méhszájunkat: kérdezzünk rá nyugodtan tehát a helyzetre!

Ha úgy alakul, hogy ez a beavatkozás (remélhetőleg a te információ alapú beleegyezéseddel) megtörténik, ne felejts el közben szépen, lassan és nyugodtan lélegezni. Ez nem egy leányálom típusú beavatkozás,

Ez a te tested, a te szabályaid, a te választásod!

Ha több is érdekel, keress meg nyugodtan!
20 éve állok a kismamák szolgálatában kismama jóga oktatóként, független, testfókuszú és holisztikus szülésfelkészítőként és dúlaként.

Várlak szeretettel!
Gáborjáni Réka

A közösségi média felületeken is megtalálsz, ahol rendszeresen posztolok a szüléssel és női egészséggel kapcsolatos anyagokat!

Nincs nagy tartalmi átfedés a megosztási felületek közt, nyugodtan iratkozz fel többre/bármelyikre!