Kitárgyaló

Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. 

A Kitárgyaló első részében a versenytilalmi megállapodások világába kalauzoljuk el hallgatóinkat egy izgalmas bírósági eset elemzésén keresztül. Fehér Tamás vendégei ezúttal Nagy Dóra munkajogász és Fodor Dániel peres jogász, a Jalsovszky szakértői, akik alaposan megvizsgálják a Munka Törvénykönyve szerinti versenytilalmi megállapodás lényeges elemeit, azok célját, és a gyakorlatban előforduló kihívásokat.

Esetleírás:

A felperes egy magánorvosi rendelő, az alperes pedig annak egyik kilépett munkavállalója, egy toborzási specialista volt. A munkaszerződésükben versenytilalmat kötöttek ki. Ez alapján a dolgozó azt vállalta, hogy a kilépését követő másfél évig nem létesít munkaviszonyt a magánorvosi rendelő versenytársánál. Azt is vállalta, hogy ebben az időszakbannem csábítja át sem a rendelő ügyfeleit, sem pedig annak korábbi dolgozóit. Ezért cserébe a magánorvosi rendelő egy egész jelentős összeg megfizetésére tett ígéretet, amely több havi munkabérnek felelt meg. Az ellenérték kétrészletben volt esedékes – a fele a munkaviszony megszűnésekor, a másik fele pedig a versenytilalmi időszak végén. Azt is beleírták, hogy ha a dolgozó megszegi a versenytilalmat, akkor a kapott ellenérték kétszeresét köteles visszafizetni.

Ezt követően a dolgozó egyszer csak felmondott, mindösszekét hónappal később azonban a magánorvosi rendelő egyik belföldi versenytársánál helyezkedett el. A rendelő szerint ráadásul a felmondott dolgozó átcsábította két volt ápolóját is a versenytárshoz. Annak ellenére, hogy a volt dolgozó a versenytilalom ellenértékét egyszeresen visszafizette, arendelő pert indított. A perben kötbérként még egyszer követelte a versenytilalmi juttatás megfizetését, ezen felül pedig még kártérítést is követelt.

Az adásban a tárgyalt eseten keresztül szó esik:

• a versenytilalmi megállapodások szerződéses kikötéseinek helyes megfogalmazásáról,
• a munkavállaló érdekeinek védelméről és a munkáltató jogos gazdasági érdekéről,
• a versenytilalmi díj megfelelő mértékéről,
• valamint a munkajogi viták során gyakran felmerülő bizonyítási nehézségekről.

Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma:Mfv.VIII.10.141/2022/4.

Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a [email protected] e-mail címre.

A szoftverfejlesztés és a jog területe látszólag két nagyon

Egy nyáron elfogadott jogszabály alapján december közepéig valamennyi 50 főnél többet foglalkoztató cég köteles visszaélés-bejelentési rendszert bevezetni, melyen keresztül a cégen belüli visszaélések, bűncselekmények felderíthetővé válhatnak. Milyen esetek kerülhetnek napvilágra? Miért lehet ez érték a cég és

A körforgásos gazdaságra való átállás szinte mindenkit érint. De mit is jelent ezt pontosan egy vállalkozás életében? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük és hogyan tudnak ezekre

Legújabb podcast adásunkban cégtulajdonosi jövőképekről beszélgettünk. Milyen célkitűzései lehetnek vállalkozása elindításakor egy tulajdonosnak és ezek hogyan változnak az évek alatt? Milyen különbségek láthatók a különböző generációk elképzelése, jövőképe között? Mikor jelenik meg a sikerkritériumok között a pénz mellett a társadalmi felelősségvállalás is? És a nagy kérdés: mi van az exit után? Beszélgetőpartnereink Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője és az Oktogon Venture kockázati tőkebefektető partnere, Krausz Zoltán, vállalatépítési szakértő és Baráti Ákos a Jalsovszky szenior ügyvédje, vagyontervezési tanácsadó voltak.

Egy új jogszabály alapján valamennyi, 50-nél több munkavállalót foglalkoztató cég köteles lesz decembertől visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszert kialakítani. Ráadásul ez a kötelezettség a 250 főnél több alkalmazottal bíró társaságokra, illetve - létszámtól függetlenül - egyes speciálisan szabályozott cégekre már 60 napon belül irányadó lesz. Vendégeinkkel körbejártuk, hogy kiket érint pontosan a jogszabály, milyen lépéseket kell tenni, és mitől tud jól működni egy ilyen rendszer. Beszélgetőpartnereink Kunszt Petra, a MOL Csoport csoportszintű etikai megbízottja, Szabó Levente, ügyvéd, a KLART Ügyvédi Társulás vezetője, Lojek Levente, a Whisly visszaélés-bejelentési rendszer társalapítója és Nagy Dóra, ügyvéd kollégánk.

Az aktuális podcast epizódunkban szakértőinkkel azt járjuk körbe, hogy mit jelent ma Magyarországon a megújuló energia? Mi a szerepe a villamosenergia ellátásban a megújuló energiának? Lehet-e valódi alternatívaként tekinteni rá a hagyományos energiát felhasználó erőművek mellett? Emellett szó lesz arról is, hogy mivel kell szembesülni annak a befektetőnek, aki megújuló energiát felhasználó naperőmű fejlesztésbe vágja a fejszéjét. Beszélgetőpartnereink Szolnoki Ádám a MANAP Egyesület elnöke és naperőmű fejlesztő és Zsibrita Boglárka, ügyvéd kollégánk.

Mit tehetünk és mit nem, ha fizetési nehézségbe kerül a cégünk? Kiválaszthatjuk-e, hogy melyik beszállítónkat fizetjük ki? Vehetünk-e fel kölcsönt, fizethetünk-e osztalékot? Átszervezhetjük-e a tevékenységünket egy másik cégbe? Hogyan állapodhatunk meg a hitelezőkkel? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetünk dr. Erdős Klára ügyvéddel, Horváth Attila felszámolóval és dr. Barta Péter ügyvéddel, adótanácsadóval.

Egyre szélesebb körű az adatszolgáltatás az adóhatóságok között, mára már nincs titok a külföldi bankszámlákra vonatkozó információkat illetően sem. Ez a tény milyen gyakorlati következményekkel is jár az adózókra nézve? A hatóság által indított támogató eljárás tényleg támogatja az adózót? Beszélgetőpartnereink, Csabai Róbert, a tárgyalásokért felelős pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Gondi Anilla kollégánk járta körbe a témát tanácsadói és adópolitikai oldalról.

Olyan a peres jogász, mint a patológus? Vagy inkább, mint a sebész? Kell-e menedzselni egy jogvitát? És ha igen, hogyan tudunk úgy beavatkozni, hogy a pernek már eleve nyerő pozícióból fussunk neki? Legújabb podcastunkban ezekhez hasonló izgalmas kérdéseket járunk körül szakértő vendégeinkkel, Dr. Mitták Péterrel, az Egis Gyógyszergyár Zrt. jogi főosztályvezetőjével, valamint Dr. Szilas Péterrel, a Jalsovszky senior ügyvédjével.