Kontextus

Hidegpolgárháború zajlik Európában Máthé Áron történész szerint. A Kontextuson Andor Évának arról beszélt, hogy mi áll a nyugati háborús pszichózis hátterében és mindez hova vezethet. A magyar-ukrán kapcsolatok szakértője azt is elmondta, miért akarják az ukránok, hogy a magyar kisebbség eltűnjön.

Magyar Péter nem ura a saját érzelmeinek, és mára ez már egyes szimpatizánsairól is elmondható: az a fajta politikai vandalizmus, ami nekik „köszönhetően” megjelent Magyarországon, aggodalomra ad okot. Ifjabb Lomnici Zoltán ebben a műsorában felidézi a konkrét atrocitásokat, és beszél a szerencsi több százmilliós – vélhetően – hűtlen kezelés részleteiről. Az alkotmányjogász kifejti, mi a helyzet Európában a kötelező sorkatonasággal, és hogy érintheti-e az a magyar férfiakat is.

Magyar Péter jól időzítette zászlóbontását, ám három hónap alatt kiderült, hogy csak ennyit tud: A híradókból ismert politikai közhelyek, általános iskolai irodalomkönyvekből vett versrészletek, az “azonnali kormányváltás” ígérete és az az erő, amit a negyedik kétharmad után sok ellenzéki és ellenzékváltó szavazó már régen nem érzett. Magyar most még az “Egyedül nyerni!” fázisban van, számai a Momentum 2019-es és a Jobbik 2018-as legjobb értékei között hullámoznak. Ahogy kommunikációs paneljei körbeértek és az azonnal kormányváltás sokadszorra is elmarad, jönnek a hibák is. A műsorban szó lesz még az orosz offenzíváról, az EU háborúra való felkészítéséről és az európai parlamenti választásról is.

Lehet a számokat csűrni, csavarni, akkor is az jön ki, hogy Európa (a brüsszeli globalista elittel ellentétben) békepárti; ha pedig valamiben, hát abban összeurópai konszenzus van, hogy ne küldjünk katonákat Ukrajnába. A Kontextus friss adásában, az Európa Projekt kutatás idei eredményeit elemezve Hidvégi Áron, Hortay Olivér és Megadja Gábor kitér arra is: a migráció egyértelmű zsákutca, és ezt ma már nem csak a magyarok, de az európai lakosok többsége így gondolja.

Lehet a számokat csűrni, csavarni, akkor is az jön ki, hogy Európa (a brüsszeli globalista elittel ellentétben) békepárti; ha pedig valamiben, hát abban összeurópai konszenzus van, hogy ne küldjünk katonákat Ukrajnába. A Kontextus friss adásában, az Európa Projekt kutatás idei eredményeit elemezve Hidvégi Áron, Hortay Olivér és Megadja Gábor kitér arra is: a migráció egyértelmű zsákutca, és ezt ma már nem csak a magyarok, de az európai lakosok többsége így gondolja.

Nem csak megmosolyogtató, de okafogyott is Magyar Péter legújabb fenyegetőzése, miszerint feljelenti a miniszterelnököt rágalmazásért. Ifjabb Lomnici Zoltán ezúttal arra világít rá, miért tekinthető Magyar Péter valóban háborúpártinak, illetve részletesen elemzi a Robert Fico elleni merényletet és az elkövető „esélyeit” a börtönbüntetés várható súlyosságát illetően. A műsorban az alkotmányjogász beszél az izraeli vezetők arab terroristákkal való – kvázi – egy kalap alá vételének problémájáról és szomorú aktualitásként a verőcei hajóbalesetről is.

A világhírű operaénekesnő elmondta, milyen volt először a világ leghíresebb operájában fellépni, és hogy miért volt ez számára elégétel. Miklósa Erika példátlan őszinteséggel beszél arról is Andor Évának a Kontextuson, hogy mit csinált, ha honvágya volt, és hogy mit gondol a mai világról.

A németek tisztelik az oroszokat, de nem félnek tőlük. Az amerikaiakat is tisztelik ,de tőlük félnek is, mivel az USA győzte le kétszer Németországot. A német elit ennek megfelelően követi az amerikai politikát és ha voltak is néha önállósodási kísérletek azoknak előbb-utóbb véget vetettek, mint legutóbb az Északi Áramlat 1 és 2 közvetlen német-orosz gázvezetéknek. Magyar szempontból az EU-t meghatározó Németország atlantista irányzata addig előnyös, ameddig az nem megy a német gazdaság és export rovására. Az elhibázott brüsszeli szankciók már leválasztották a német gazdaságot Oroszországról, most a De-Risking jegyében Kínáról válnának le. Lehet, Berlin helyett érdemesebb Párizsra figyelni, ahol nem vakon követik a washingtoni elvárásokat, hanem megpróbálják azokat az európai érdekkel összhangba hozni.

Jézus mennybemenetele után a tanítványok és az apostolok egyre csak azt várták, amit a Megváltó megígért: hogy elküldi hozzájuk a Szentlelket. De mi – vagy ki – is a Szentlélek? Mivel telt a várakozás időszaka, és elmondhatjuk-e, hogy jól sikerült Péter apostol „kampánynyitó beszéde”, amely után több ezer lélek tért meg? Hova tűntek pünkösd után a jámbor galileai halászok, és miért nem ismerték fel szerettei sem a feltámadt Krisztust? Vajon mi is megváltozunk a feltámadás után? A Kontextus pünkösdi különkiadásában megannyi kérdésre ad választ Megadja Gábor és teológus beszélgetőtársa: Markovics Milán Mór.