Mohácsi Balázs harmadszor pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, hogy végül Puskás Panni mellett elnyerje azt. Az Újabb narancsok gurulnak el című kötet terve egy szabálytalan, hibrid műfajú autofikciós írás, aminek témája leginkább a szerző élete, de amibe a pályázati munkatervei, az Alkotótárs worshopon való részvétele ugyanúgy helyt kap, mint a legszemélyesebb élményei. Beszélgettünk arról is, milyen végül ösztöndíjasként dolgozni a szövegen, mi hajtotta, hogy ne adja fel és hogy mikor foghatják a kezükben az olvasók is a kötetet. 

A 16. században a Netflixet színháznak hívták: naponta 2-3000 ember járt színházba, nem vált még szét a tömeg- és a magaskultúra, a társulatok küzdöttek a figyelemért, hogy minél több embert minél hosszabb ideig le tudjanak kötni. William Shakespeare jó színházat akart csinálni, ezért figyelte a színészeket és a nézőket is, hogy mindig minden működjön.

Pikli Natália megírta a Shakespeare minden időre című könyvét, ami egy monográfia, de felesleges bárkit elijeszteni, mert az irodalomtörténész színesen, informatívan és érzékletesen mesél a 16-17. századi viszonyokról. Tömegszínház, kulturális hatások, évszázadok alatt a kulturális génjeinkbe íródott történetek: ez a Shakespeare-jelenség. 

A Könyves Magazin podcastjában az egyetemes kultúra legfontosabb szerzőjéről beszélgetek Pikli Natáliával, az ELTE Anglisztika docensével. Olvass bele a könyvbe: szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámában.

A beszélgetés témái:

1. Biblia vs. Shakespeare: hogyan alakítják a kultúrát?

A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát. 

A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok!

A beszélgetés témái:

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is. 

A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is.

Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk:

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul.

Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek. 

A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással? 

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének.

A beszélgetés témái:

A legendás, bemutatkozó verseskötet, a Töredék Hamletnek előtt Tandori Dezső már kiadta verseit: Egyetlen címmel egy példányban, kézzel írva. A különleges kötetet a fiatal költő barátjának ajándékozta, és most, 2025-ben kalandos úton kiadásra került. Ahogy Tandori leírta. Tandoriról, gyűjtésről és egy fantasztikus barátról, Márffy Albinról beszélgetünk a podcast vendégeivel: Pándi Balázs dobos és Tandori-rajongó, valamint az Okapi Press vezetője, Simon Márton költő.