Komárom-Esztergom megye hazánk legkisebb megyéje, de kultúrája talán a legsokszínűbb. Ez többek között annak is köszönhető, hogy Magyarország tizenhárom elismert nemzetisége közül kilenc kisebb- nagyobb nemzetiség él évszázadok óta ezen a földrajzilag is gyönyörű és változatos tájon. A megye kulturális életének ugyanúgy része a szlovák épített környezet, a szlovák népviselet megőrzése, és nem utolsó sorban a nyelv, a fúvós zene, a népszokások, így a szlovák népdalok is. A szlovák népdalkincsről, mint kulturális értékről Szabó Istvánnéval az Oroszlányi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

Az Azaum erődje a  Kr. u. első 5 századában védte a Római Birodalom határait a mai Almásfüzitő területén. Almásfüzitő Önkormányzata és kulturális intézménye, a 2010-es évek elején nagyot álmodott és egy közel 10 évet felölelő komplexumfejlesztésbe kezdett, amely mostanra teljesedett ki. Az Almásfüzítőn található ókori római katonai tábor és falu egy igazi időutazásra kalauzolja az oda látogatókat. A modern technológiának köszönhetően az interaktív múzeum lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők testközelből megtapasztalhassák az egykori légiós katonák életkörülményeit. Az egyedülálló megyei értékről Bekéné Magyar Melindával, a Petőfi Sándor Kulturális Szabadidőközpont és Könyvtár vezetőjével beszélgettünk.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

A Tardosi kő 150 millió évesnél is idősebb mészkő, amelyet évszázadok óta hasznosítanak építő és épületszobrászati célú díszítőkőként. A középkorban is fontos szerepe volt a rendkívül jó fekvésű bányából származó köveknek. Már I. (Szent) László királyunk idejében is felhasználták őket, Mátyás idejében pedig a Dunán tonnaszámra szállították a királyi paloták építkezéseihez. Erről az egyedülálló megyei értékről Budai Attilával a tardosi Dekor-Stein Kft. tulajdonosával beszélgettünk.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

Komárom lakosságának legősibb, legtekintélyesebb rétege a szekeresgazdák voltak, akiket nem csak a környező településeken, hanem az ország távolabbi részein is tiszteltek és becsültek. A komáromi szekeresgazdák ünnepi viselete és lovas bandériuma egyedi színfoltja volt a városnak, ezért a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület valamint a Kecskés László Társaság célul tűzte ki ezen értékek és hagyományok őrzését, ápolását és köztudatban tartását. A szekeresgazdák életmódjáról, foglalkozásáról és a különleges ruházatukról Kelemen Istvánnal és Lengyel Ákossal beszélgettünk.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

A korábban kialakult keresztúti ájtatosság mintájára és folytatásaként született meg a „Fény útja”, vagy más néven az Örömút, ami egy olyan imaforma, amellyel Isten a mi korunkat ajándékozta meg. A dunaszentmiklósi Örömút elkészítése egy helyi hívő kezdeményezése volt, aki részben saját erőből, részben adományokból, részben pedig pályázati forrásból készíttette el a stációkat. A 60x60 centiméteres színezett mázas kerámia domborműveket Kerezsi Gyöngyi Gádor-díjas keramikus művész készítette. Erről a különleges megyei értékről A Rózsafüzér Társulat alapítójával Baudentsztl Pálnéval beszélgettünk.

A műsor a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat megbízásából     készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk”     projekt keretében.

Baj községben található az ország egyik legnagyobb bélyeges-téglákat felvonultató ipartörténeti gyűjteménye. A közel 16000 tételből álló megyei érték Komárom-Esztergom megye téglakészítésének az eddigi ismeretek szerinti teljes anyaga.

A „Monarchia” Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete közhasznú szervezetet 2007-ben jegyezték be Bajon a gyűjtemény és a kiállítás helyszínén. A különleges gyűjteményről a tulajdonossal, az egyesület elnökével dr Herczig Bélával beszélgettünk.

A műsor a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat megbízásából    készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk”    projekt keretében.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

Komárom-Esztergom Megyei Értékszemle podcastja.

A komáromi Vox Femina Női Kar 1979-ben alakult, Komárom-Esztergom megyében az egyetlen olyan kórus, amely több mint negyven éve folyamatosan működik. Tagjai lelkes pedagógusok, akik aktív, önként vállalt, magas szintű munkát végeznek, jó hírnevet szerezve Komárom városának. Repertoárjukban hazai és külföldi klasszikus művek is szerepelnek. A kórus megalakulásáról, eredményeiről és a zene jelentőségéről Hoffmanné Kemenes Vera kórusvezetővel, valamint a Női Kar egy oszlopos tagjával Harasztiné Bencsik Zsuzsannával beszélgettünk.

A műsor a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat megbízásából   készül a TOP-5.3.2-17-KO1-2021-00002 „A mi megyénk, a mi világunk”   projekt keretében.