A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járta körül 2023. május 13-án.

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors megváltoztatására is képesek lehetnek. A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát, kezelési lehetőségeit járja körül, bemutatva azok széles tárházát többek között a gerinctelen, a vadászható madár- és emlős-, valamint a különböző növényfajok példáin keresztül.

A kerekasztal-beszélgetéshez a Nemzeti Botanikus Kert lenyűgöző miliője nyújtotta az autentikus hangulatot.

A beszélgetés résztvevői:

Katona Krisztián, PhD – habilitált egyetemi docens,

Samu Ferenc – az MTA doktora,

Molnár Zsolt – az MTA doktora,

Moderátor: Élő Anita – újságíró

Honnan ismeri fel a jó tudós és a jó művész, hogy a saját területén egy új és jelentős érték jött létre? Vajon miért nem lehet ezt minden esetben azonnal felismerni a tudományban és a művészetben? A posztmodern művészet paradigmaváltása után a tudományban még mindig működik egy objektív algoritmus mint minőségellenőr: hiszünk-e még abban, hogy ami emögött a módszer mögött van, az nem lehet relatív? Vannak-e paradigmaváltások a modern tudományban? Miért volt más ez a tudásmag Galilei korában? Illetve: Milyen általános algoritmus mentén működik a tudomány? Mik az áltudomány jellegzetes ismérvei?

Társaság a köbön beszélgetés résztvevői: Muladi Brigitta - művészettörténész,

László Ferenc – irodalomkritikus, Tayler Patrick - képzőművész, dr. Földvári Gábor - kutató biológus

A mentális jóllét fenntartásának elengedhetetlen része a természettel való találkozás és a kapcsolat erősítése.

A természettel való kapcsolat erősítése elősegíti a természeti értékek védelmét. Ha erősebben kötődünk a természethez, akkor a természet- és környezetvédelem iránti elköteleződésünk is megnő. A természethez való kötődésünk erősödésével a természetrombolásra mentálisan is érzékenyebben reagálunk, nagyobb szorongást élünk át. A természetvédelem frontvonalában dolgozók különösen érintettek ebből a szempontból, ezért mentális egészségük megőrzésére fokozottan kell figyelniük.

Mit ad nekünk a természet?

„A talaj és a növények tapintása, a velük való foglalatoskodás, a föld szaga, a növények illata és megnyugtató színeik enyhítik a feszültséget, lelket öntenek az emberbe", - mondja Jane Goodall.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások közismertebb formái mellett, mint a beporzás, víz és levegőtisztítás, lebontás, stb., a természet lelki egészségünkre gyakorolt hatása is felmérhetetlen. A természettel való kapcsolat pedig gyógyítóan hat a mentális betegségekre, pozitív hatással van az emberi pszichére és a mentális funkciókra: gyorsítja a stressz utáni regenerációt, javítja a hangulati állapotot, hozzájárul az idegrendszeri regenerációhoz, javítja a figyelmi és kognitív funkciókat. A természetvédelemnek tehát közvetett, ám roppant jelentős hatása lehet a mentális egészségünk megőrzésére.

Társaság a köbön beszélgetés résztvevői: Báldi András - biológus, Kelemen Eszter - közgazdász, Végh Attila - költő

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert, 2022. szeptember 11.

Legyen nagyon más és legyen már hasonló is! Lehet-e szép és jó ami egyhangú?

A változatosság gyönyörködtet. Fenntartható-e az egyformaság? Hol van és kell-e az egyensúly az egyén és a közösség által művelt művészetben? Van az egyediségnek szerepe a biológiában? Szép-e a természet, ha egyhangú, és legfőképpen tud-e jól működni? A művészeti sokféleség esztétikai értékéről, valamint a biológiai sokféleség szép-érzetéről beszélgetünk egy fotóművész-regényíró biológussal, egy design szakemberrel és egy irodalmárral.

Társaság a köbön résztvevői: Löki Viktor - fotózó-regényíró biológus, Fráter Erzsébet - biológus, Áfra János - költő, Juhász Tibor - költő

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert, 2022. szeptember 10.

A hasznos sokféleség: a sok a jó vagy a sokat tudó sok a jó?

A diverzitás nem csak indikátor, hanem alapjaiban megszabja, hogy egy közösség mire képes. Egy teljes verset felidézni gyorsabban megy, ha sokan vagyunk. De ha a sok nem beszél közös nyelvet előrébb vagyunk? Mikor és miért működhet hatékonyabban és stabilabban egy közösség. Miért lehet veszélyes ha valami vagy valaki nagyon dominánssá válik? Mikor lehetünk elégedettek a csoportunkkal, ha sokan vagyunk sokfélék, vagy sokan tudjuk ugyanazt, csak másként? Gondolatok a közösség- és csoportméret, a dinamika és összetétel szempontjairól biológusok és egy szervezetfejlesztő pszichológus megszólításával.

Társaság a köbön: Botta-Dukát Zoltán - biológus, Abonyi András – biológus, Suhai Gábor - pszichológus, szervezetfejlesztő

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert - 2022. szeptember 10.

Sokféleség, mint a természetesség indikátora. Mindig kisebb a kár, ha a sokféleségbe fektetünk?

A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség nem könnyű fogalom. Abban talán mindenki egyetért, hogy a sokféleség érték. Ugyanakkor azt, hogy mikor tekinthető egy közösség, vagy ökoszisztéma természetesnek, már sokkal nehezebb megválaszolni. Mit indikál a nagy biológiai sokféleség? Eredendő cél kell-e legyen, hogy az embert nagy biológiai sokféleség vegye körül? Talán könyebb belegondolni az anyagi stabilitásunkba és elképzelni, hogy nyugodtabban alhatunk, ha pénzünk sokfélébe fektettük. Miért ne tennénk ugyanezt a minket körülvevő környezettel? A biodiverzitás és a sokféleség társadalmi vonatkozásairól beszélgetünk biológuskutatói, társadalomtudományi és a vállalti szféra megközelítésében.

Társaság a köbön tagjai: Ódor Péter - biológus, Lukács Balázs - biológus és Felsmann Balázs - közgazdász

Vácrátót, Nemzeti Botanikus Kert, 2022. szeptember 10.

Szuperkooperátor vagy sárkányfog-vetemény?

Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha nem közeli rokonai egymásnak. Ebben az ember egyedülálló az élővilágban. Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívásokat jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció? Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus, Pléh Csaba, pszichológus-nyelvész akadémikus professzorok, valamint Csepeli György szociálpszichológus és Pók Attila történész körüljárták, hogy miként alakulhatott ki az együttműködés különleges képessége, és milyen társadalmi előfeltételei vannak annak, hogy az együttműködés sikeres legyen.

2022. augusztus 27. , Nemzeti Botanikus Kert

A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Mik az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a jövő városa? Az urbanizáció, az építészet, a történelem és az ökológia egy fedél alatt.

A "Társaság a köbön" beszélgetés résztvevői voltak:

U. Nagy László – építész

Matay Mónika – történész

Garamszegi László Zsolt – ökológus

Moderátor: Bánsági Éva – újságíró