A Kenyértörés, a Láthatáron Csoport legújabb előadása a szolidaritás és a háború viszonyát boncolgatja. Mi a helyes döntés, ha a szolidaritás erkölcsi parancsa ellentétbe kerül a túlélés parancsával? Elítélhető-e az, akinek saját és szűk közösségének boldogulása előbbre való, mint a bajba jutottakért való kiállás? Mi történik akkor, ha valaki a másikért való kiállással saját közösségét sodorja veszélybe? Hol van az a pillanat, amikor már nem helyes csendben maradni, és hol van az a pillanat, amikor még csendben kell maradni?
Az író-rendezővel, Fábián Péterrel Kalmár András beszélgetett.

November 13-ig látható a Pesti Vigadóban a 80 éves mester tárlata. A művésszel a megnyitó alkalmával a helyszínen beszélgetett Kalmár András.

Felemelően szép és tartalmas családi szórakozást ígér kicsiknek és nagyoknak szeptember 24-én a Zichy Szín-Műhely előadása, a 100 éve született Nemes Nagy Ágnes  Aranyecset c. színműve.
Zichy Gabriellával, a Műhely producerével Kalmár András beszélgetett.

A legendás gyerekíró felnőtteknek szóló publicisztikái közül válogat a könyv,  melynek írásai az 1990-es évek második felétől jelentek meg különböző lapokban, folyóiratokban. A jellegzetes humorral megírt, a világot derűvel és iróniával szemlélő, a részletekre különösen figyelő publicisztikák az életmű jelentős darabjai. A válogatáskötet érdekessége, hogy az író fia, Janikovszky János az írások egy részét jegyzetekkel látta el, amelyek külön kis publicisztikaként is olvashatók, és megvilágítják, kiegészítik, gyakran más fénybe helyezik az eredeti szövegeket.
Janikovszky Jánossal Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 17-én kerül másodszorra megrendezésre a Gellérthegy oldalában az az ünnep, ahol a Ménesi út és a környék lakói, valamint az érdeklődők összejönnek, esznek-isznak, érdekes előadásokat, koncerteket hallgatnak és közben megismerik egymást és a környék történeteit. Bánfi Ilonával, a rendezvény egyik alapító tagjával Kalmár András beszélgetett. 

Szeptember 24-én mutatja be Gryllus Samu Túszoperáját a Trafó. A történet 1973-ban játszódik, amikor a balassagyarmati laktanya párttitkárának két fia 15, velük nagyjából egyidős lány fogvatartásával próbálta meg kizsarolni a hatalomból, hogy útlevelet kapjanak és elhagyják az országot Ausztria irányába. A megtörtént események alapján készült operáról a szerzővel, Gryllus Samuval beszélgetett Kalmár András.

Az elsőkötetes szerző Tóth Krisztina szerint hol üdítően, szemtelenül groteszk, hol balladisztikus, de mindvégig, mindenütt szomorú. Nem kamaszosan letargikus, hanem bölcsen, költőhöz méltóan, belátóan szomorú. Mi más dolga lehet egy pályakezdőnek, minthogy szomorú legyen? Hogy összegezze és lezárja mindazt, amit eddig maga mögött hagyott? A hangpróbálgatást, a felkészülést, a gyerekkort? Mi más feladata lehet, minthogy beépítse és újra gondolja mindazt, amit a hagyományból felszívott és beépített saját eszköztárába? Minden kétség, szorongás, megfigyelt és rögzített tapasztalat jó talaj ehhez a poétikai építkezéshez. – írja a könyvhöz írott bevezetőjében fiatal pályatársáról a József Attila-díjas költő.

Taródi Lucával Kalmár András beszélgetett.

Tragikomikus elemekkel átszőtt történetet láthatunk szeptember 26-án a Pesti Vigadóban, egy korról, a '70-es , '80-as évekről, amelynek örömeit, borzalmait talán túl hamar elfelejtettük.. vagy elfelejtették velünk. 
Az előadás alapvető kérdése tehát: ember maradok - esetleg alig keresek annyit, amennyiből épp megélhetek, vagy beállok egy gépezetbe és élek egy másik, anyagilag sokkal jobb életet? A tét csupán egy apró különbségen áll: nem engem figyelnek, én figyelek másokat. Tulajdonképpen semmiség. Csak figyelni kell, hallgatózni, jegyzetelni... A darab főhősének, Évának, aki magyartanárnő egy székelyföldi elemi iskolában, életében többször is felajánlották ezt a bizonyos papírost. Hogy mitől volt egy magyartanárnő aláírása ezeknek olyan fontos? - az titok és az is marad.

A darab szerzőjével és rendezőjével Kincses Elemérrel Kalmár András beszélgetett.

Az elismert ötvösművésszel, díszlet- és jelmeztervezővel, számtalan hazai belsőépítészeti munka megálmodójával, az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozatának levelező tagjával Kalmár András beszélgetett.

1973-ban a balassagyarmati laktanya párttitkárának két fia 15, velük nagyjából egyidős lány fogvatartásával próbálta meg kizsarolni a hatalomból, hogy útlevelet kapjanak és elhagyják az országot Ausztria irányába. Az eseményről sokáig csak töredékes, a propaganda által torzított képünk lehetett. Hatala Csenge, a városban felnőtt fiatal lány, a kétezres évek elején készített interjút az esemény résztvevőivel, illetve az addigra elérhetővé vált dokumentumok segítségével összeállította Hírzárlat című könyvét, amelyből most Gryllus Samu készített operát. A bemutató a Musiktheater tage Wien fesztivál keretében lesz Bécsben, majd Budapesten egy héttel ezt követően, 2022 szeptember 24-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

Hatala Csengével Kalmár András beszélgetett.