Néha úgy a legkönnyebb beszélni egy témáról, ha egyenesen a pozitív példával kezdjük, és nem az elmélettel. A környezetbarát gazdálkodás nem olyan régóta kezdett hangot találni magának. És sokan úgy képzelik, hogy aki így gazdálkodik, az nem használ internetet, hideg vizes lavórban mosakodik, és a városba is ritkán jár el. A Gyergyóújfaluban élő Bányász család ennek egy nagyon jó ellenpéldája. Érdemes időt szánni a vállalkozásuk, a Tejbánya megismerésére is, én most mégis a család egyik fiatal tagját, Szász-Bányász Annát kérdeztem, aki néhány éve lepte meg a hazai és a magyarországi közönséget egy igazán remek fotósorozattal, amely a gazdálkodó életet, a tehenek eddig láthatatlan szépségeit mutatja be. 

Talán mindig így volt, de az internetes véleménynyilvánító felületeknek hála egyre hangosabban és egyre többször kerülnek górcső alá a fiatalok. Sokat telefonoznak, mindenért hangosan kiállnak. Fesztivál időszakban, érettségi közben talán még inkább odafigyel a világ a fiatal generációra. De kik is ők valójában, és mi az, ami érdekli őket? Az Érted nevű, fiatalok által alapított szervezet mára már sok ember számára vált ismertté. Tavaly került megrendezésre első alkalommal általuk a DeepDive nevű fesztivál, amelynek keretén belül különböző témákban hallgathattunk előadásokat ismert meghívottak tolmácsolásával. Bukur Tamás az egyik szervező, vele beszélgetek ezúttal. 

Manapság már egyre többen és többet forgolódnak a konyhában pusztán a főzés okozta örömöt keresve. Egyre több az izgalmas recept, illetve szakácskönyv, és talán ezáltal egyre nagyobb jelentősége is van a főzésnek. Egészséges táplálékok, környezetbarát receptek, bizonyos betegségek kezelésére kialakított ételek elkészítési módját sajátíthatjuk el ezekből a könyvekből. Ugyanakkor, amiről szintén csak az utóbbi években kezdtünk el beszélni, az nem más, mint az ízélmények és emlékek közötti kapcsolat. Erre pedig tökéletes példa Király Kinga Júlia könyve, Az újrakezdés receptjei, ami az erdélyi zsidóság emlékeiben kutatva tár fel hagyományos fogásokat, hozzá pedig igazán tanulságos történeteket. 

Az utóbbi években, főleg amióta egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Instagram, a TikTok, vagy akár a Reddit fórumok, egyre nagyobb teret hódít határon túl a bulvár. Természetesen, ennek van egy elég jelentős negatív hozadéka, ugyanakkor azt sem tartom jónak, hogy Erdélyben egyáltalán nincsenek sztárjaink, influenszereink. Egyrészt rengeteg tehetség marad így láthatatlan. Hiszen erre is már több példát mutatott már a közösségi média külföldön, hogy mindenféle tehetségkutató, vagy rögös út nélkül, valaki az otthonából is válhat színvonalas világsztár. Erdélyben nagyon sok az erdélyi személyekkel foglalkozó műsor, vagy rovat, viszont valamiért sosem lesz belőle valami több. Erről a témáról beszéltünk Máthé Kincső rádiós műsorvezetővel, a Pertu Háromszék podcast házigazdájával. 

Szerintem manapság minden nagyobb város egyik központi témája az élhető, ugyanakkor klímabarát környezet, struktúra kialakítása. Városainkat eleve nem ilyen mennyiségű lakos, illetve jármű számára tervezték, nehéz alkalmazkodni a folyamatos építkezésekhez is. Ugyanakkor egyre inkább fogy a levegő, igényünk van a zöldövezetek, mégis nehezen szabadulunk attól, hogy napi szinten használjuk az autót. Májusban megszavazta a parlament azt a tervezetet, amely szerint több nagyvárosban is alacsony kibocsátású zónákat kell majd létrehozni. Ebbe foglalták bele a 15 perces város elképzelését is, mint ajánlás. Hogy pontosan mit is jelent ez, Ungvári István Csongor szakembert kérdeztük. 

A zöld energia egy olyan ágazat, ami természetvédelmi és anyagi szempontból is pozitív irányba halad, ha a számokat nézzük. Erdélyben egyre több helyen használják, a májusban induló Zöld Ház program is láthatóan sikeres, az idei jelentkezést már megnyitották, sőt, egyes megyékben már beteltek a helyek, és mind anyagilag, mind környezetvédelmi szempontból megéri élni vele. Hogy pontosan mit is jelent a zöld energia, Koczóh Levente Andrást kérdeztem, aki jelenleg a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadójaként dolgozik.

Az, hogy egy társadalom idős korosztálya hogyan él, két fontos tényezőtől függ. Először az állam segítségére van szükség, hiszen akár idősgondozás szempontjából, vagy más, idősek életét megkönnyítő törvények által biztosítható az, hogy törvényes keretek között, ránevelődjenek a közösségek arra, hogy tisztességgel kísérjük az embereket az életük utolsó éveiben. A másik szempont pedig az egyéni értékekről szól, arról, hogy miként tekintünk mi az öregségre, a szüleinkre, vagy akár saját magunkra, akik egy napon szintén segítségre szorulunk majd. Szőcs Beáta kismamákkal, friss édesanyákkal és gyermekeikkel foglalkozott Marosvásárhelyen, most viszont Svédországban él, és egy idősotthonban tölt be gondozó szerepet.

Víz nélkül lehetetlen az élet. Nem hiába a négy elem egyike, és az sem véletlen, hogy rengeteg dal, festmény, vagy vers szól a vízről. Legendáinkban megszemélyesítjük, nyáron pedig igyekszünk a közelében élni. Rengeteget beszélünk már a vizeink óvásáról és tisztán tartásáról, hiszen sok gondot okozott máris az, hogy nem figyeltünk oda, uralni akartuk a vizet és beleszóltunk egy olyan körforgásba, amit nálunk sokkal ősibb erők irányítanak. Mit rejtenek a vizeink, és mire kell figyelnünk, ha óvni akarjuk? Dénes Anna doktorandusz hallgatót hívtam ezúttal egy beszélgetésre, hogy többet megtudjunk, főleg arról az élővilágról, ami eddig talán elkerülte a figyelmünket a vízparti nyaralások idején.

Mostanában nagyon sokat gondolkodom azon, hogy mivé vált a humor az évek során. Hogy egyáltalán milyen szerepet tölt be az életünkben. Mert nagyon sok rossz dolog történik körülöttünk, és mintha nem akarnánk ellensúlyozni, hanem a borzalmas történetektől váltunk volna függővé. A nevetés pedig sokszor leszűkül arra, hogy a közösségi médiában rövid, vicces videókat nézünk, és magunkban nevetünk rajta. Járai Máté Jászai Mari-díjas színész sokszor megnevetteti a magyaroszági színházbajárókat, és sokan ismerhetik a televíziós, vagy online szórakoztató műsorokból is. Nagyon kíváncsi voltam, hogy ő hogyan látja a humor helyét és szerepét, és azt is tudni szerettem volna, hogy miként tud töltekezni általa.

Miért hallgatunk zenét? A dallam visz minket, vagy inkább a dalszöveg az, ami megragad? Miért fontos, hogy magyar nyelven írjon dalt egy zenekar? Vörös András nagyon sokat tud a zenéről, az irodalomról, így azt feltételeztem, hogy a kettő kapcsolatáról is tud mesélni. A nagyközönség a magyarországi  Ørdøg zenekar frontembereként ismerheti, ugyanakkor podcastot is vezet, és nem utolsó sorban a Cser könyvkiadó vezetője.