Chernel István Magyarország madarai (1899) című könyvében ír a madár rendkívüli bátorságáról: ha a fészkét veszély fenyegeti, éles, „töcs-töcs” kiáltásokkal támad az emberre vagy a ragadozóra. Herman Ottó pedig csodálattal adózott a madár aránytalanul hosszú lábának. A két nagy magyar ornitológus munkássága alapozta meg a gólyatöcs hazai ismeretét. Úgy tekintettek rá, mint a magyar puszta egyik legnemesebb díszére.

Orbán Zoltánnal beszélgetünk erről a kedves, gólyakinézetű parti madarunkról.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik – hogy ez ne így legyen, Orbán Zoltán, az MME volt szóvivője mesél róla.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A "kukoricasármány" a a mozaikos, kisparcellás agrártáj madara, a helyes mezőgazdálkodás indikátorfajának is tekinthetjük. A hím kizárólag az énekléssel van elfoglalva - sem a kotlásban, sem a fiókák etetésében nem vesz részt.

Orbán Zoltán, az Élő Környezet Minisztérium szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan lehet kicselezni a kis Káinokat?

Szépséges és nagyon ritka ragadózómadarunkról Orbán Zoltán, az MME szóvivője beszél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes kereplőhöz hasonló hangja árulja el. Nedves réteken, kaszálókon, a sűrű, magas fűben szaladgál mint egy gyalogkakukk. Színe és alakja szerint inkább a fürjhöz hasonlít, de jóval nagyobb: testhossza 27-30 cm.

Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél harisos kalandjairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Világszerte veszélyeztetett faj, de nálunk köszöni jól van, és ez a magyar természetvédelem -- és az MME érdeme! Hatalmas madár, a kakas akár 16 kg is lehet. A legnagyobb röpképes madár. Dürgéskor nagyon szép, ahogy kifordított fehér szárnytollaival páváskodik: fehér habcsókhoz, de egyesek szerint vécékeféhez hasonlít. A hangja az utóbbi asszociációt erősíti..

Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Természetes élőhelyei az alföldi puszták. Telepesen költ. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért védelme kiemelt fontosságú. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. Itt nem kell tartaniuk a vadászattól és könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken.

Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A 80-as évek varjúháborúja (azaz tömeges irtásuk), és az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt alig maradt belőlük.. És még így is, még mindig zavaróak sokaknak, panaszkodnak rájuk, nem szeretik őket... Na jó, a hangjuk lehetne kellemesebb is, de igenis hasznosak, okosak - és szépek!

Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével beszélgetünk róluk.

Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Álomszerű, kecses, mint egy hófehér angyal vagy tündér. Olyan mint egy sirályba oltott fecske, a latin neve is fecskeszerű alakjára utal. Hatalmas távolságot képes átrepülni. Ilyenkor tér "haza" az Egyenlítőtől délre fekvő telelő területéről, hogy kiköltse 2-4 tojását a Balatonon, Tisza-tavon, vagy más vizes élőhelyeinken.

Oebán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra