Madárvárta

ÍHa láttak már aranyosat... Mint egy pluss játékbagoly. Alig 10 dkg az egész, nem is tud egy egész egeret lenyelni - inkább rovarokra vadászik. Ha füttyögünk neki, válaszol, gyümölcsösökben, laza fás területeken - akár kertvárosban is - találkozhatunk vele.

Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla.

(Fotók: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vártáról vadászva kapja el a legyet és más repülő rovarokat. Májusban jön, szeptemberben pedig már itt is hagy minket. Ha ersőszélen lakunk, és jó, rovarbarát -- nem agyongondozott -- kertünk van, akár még a kint felejtett virágkaspóba is belefészkelhet.

Az is előfordul, hogy a szobor kezét találja alkalmasnak... (fotó: ornithomedia.com).

Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kecses hófehér szárnyával, csapongó, elegáns repülésével tündérszerű jelenség. De miért "fattyú"? Szikes tavakon, mocsarakban, holtágakban láthatjuk április-májustól szeptember közepe-végéig.

Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pipaszáron rohangáló kis gombóc - szikes tavaink környékén, legelőkön élő, talajon, akár patanyomban fészkelő ritka partimadarunk. A világállománya köszöni, jól van, nálunk az élőhelyek kiszáradása és a szőrmés ragadozók miatt nagyon veszélyeztetett.

Érdekes, nem mindennapi családi szikásai vannak...

Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sirályok, vonulásban lévő gólyák százai, ezrei keresik a jobb megélhetést ezeken a számunkra szörnyű, madárszemmel azonban kiváló, táplálékban gazdag helyeken. Ez is az ember hatása a természetre. Messzemenő következményei vannak: akár a madarak évezredes vonulási szokásait is megváltoztatja...

Erről a furcsának tűnő, ám gyakori jelenségről beszélgetünk Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta elnökével.

(Fotó: AFP) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szürke többféle árnyalatában pompázó elegáns kicsi madár. Ő a legkisebb a mi poszátáink közül. Kertjeinkben, parkjainkban is gyakori, hangos, ismétlődő éneke gyorsan elárulja jelenlétét - igaz, még így is nehéz észrevenni.

Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

(Fotó: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A magyar íbisz... persze nem magyar, de megfordul nálunk is, még fészkel is olykor, és ha szerencsénk van, megcsodálhatjuk a Hortobágy térségében. Vagy ha ott nem: a Budapesti Állatkertben, a többi íbisz között. Érdemes! Fiókája pont olyan, mint Pompom Radírpókja.

Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

(Grafika: Kókay Szabolcs MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Legalább 20 fajuk él nálunk, és igen sokfélék: méretük, színük. mintázatuk nemcsak fajonként más és más, de az egyes egyedeknél is évszakonként és életkor szerint változik. Nem csoda, ha még a profiknak is fejtörést okoznak. Virtuóz levegőakrobaták és halászok, némelyek gátlástalan tengeri rablók, sőt egyesek akár ravasz bolti tolvajok is lehetnek.

Orbán Zoltán mesél róluk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Élőhely-sorozatunkban a Ramsari-területekről beszélgetünk, azaz olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, amelyeket a Ramsari Egyezmény véd az ökológiai egyensúly fenntartása és a vízimadarak megóvása érdekében. Magyarországon jelenleg 29 ilyen védett terület található, amelyek a hazai vizes élőhelyek – például tavak, mocsarak, szikesek és lápok – legjavát képviselik.

Vendégünk Dr. Csörgő Tibor, az Ócsai Madárvárta elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Seregély, de rózsaszín. Nálunk nagyon ritkán bukkan fel egy-egy nyáron, akkor viszont tömegesen: akár tízezrével. Olyankor, amikor eredeti sztyeppi élőhelyén nagy szárazság, és emiatt táplálékhiány van. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra